A kormány szerint kötelességünk ápolni az antiszemita tömeggyilkosok emlékét

  • narancs.hu
  • 2014. augusztus 23.

Belpol

Már nemcsak a Magyar Gárda és a Jobbik, hanem Magyarország kormánya is „elismeri a Rongyos Gárda érdemeit”.

„Vámossy Tibor szellemi hagyatékának pártpolitikai érdekek mentén történő kisajátítási szándékára” hivatkozva mondta le a Honvédelmi Minisztérium a Hende Csaba felszólalásával tervezett szoboravatást, miután hétfőn felújítva visszakerült a Nyugat-Magyarországért hősi halált halt rongyos gárdista emlékműve – olvasható Novák Előd Jobbik-alelnök közleményében. Pedig korábban „a Jobbik kezdeményezésére a kormány felújította a Rongyos Gárda budapesti emlékhelyét”, amelyet csütörtökön avat fel a Jobbik és az Új Magyar Gárda a katolikus egyház áldásával a Farkasréti temetőben.

Gárdisták koszorúzzák Vámossy szobrát 2010-ben

Gárdisták koszorúzzák Vámossy szobrát 2010-ben

Fotó: MTI

Novák felidézi, hogy Hende Csaba – aki ezek szerint az avatás celebrálását is vállalta eredetileg – korábban azt írta neki: „Vámossy Tibor 1921. október 6-án ugyan nem katonaként, hanem felfegyverzett szabadcsapat tagjaként, de egy igazságtalan nemzetközi döntés ellenében, kifejezetten hazánk területi épségének megóvása érdekében áldozta életét. Ezért emlékének ápolása mindannyiunk kötelessége.” Legutóbb pedig így válaszolt Novák írásbeli kérdésére: „А Rongyos Gárda érdemeit, melyeket Hazánk területi megóvásáért tett erőfeszítései során szerzett, természetesen mind а Kormány, mind pedig a Honvédelmi Minisztérium elismeri.”

A Rongyos Gárda hosszú, szövevényes és korántsem minden részletében tisztázott története ellentmondásos. A „szörnyű terrorcselekményeket, gyilkosságokat elkövető ellenforradalmár veteránokból (is) szerveződő brigádok kulcsszerepet játszottak a sok szempontból igazságtalan trianoni békediktátum legalább részleges korrekciójában” – írtuk 2009-es cikkünkben, amely részletesen foglalkozik a Rongyos Gárdával.

Mindezekkel együtt még az Orbán-kormány emlékezetpolitikáján belül is új szintet jelent, hogy egyéb érdemeik okán tisztelettel adózik az izsáki és orgoványi tömeggyilkosságok elkövetői, antiszemita rablógyilkosok emléke előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.