Tarr Béla: „Szégyelld magad a gyalázatos kerítés miatt!”

  • Tarr Béla
  • 2016. október 1.

Belpol

A világhírű filmrendező ezt üzente a népszavazás előtt.

Tegnap, a Kossuth téren, a Lásd meg az embert! című rendezvényen Schilling Árpád olvasta fel Tarr Béla Szarajevóból küldött alábbi üzenetét:


Barátaim,

Manapság, mikor annyi szó esik arról, hogy mi magyarok itt a végeken, micsoda elszántsággal védjük a „keresztény” európai értékeket a felgyűlt barbár, iszlám hordák ellen, áldozatokat nem kímélve, mindent megteszünk azért, hogy családjaink, asszonyaink és gyermekeink védve legyenek tőlük, szeretném felhívni egy nagyon fontos dologra a figyelmeteket.

Mindenekelőtt arra, hogy a kereszténység, és én ezt, mint egy római katolikusra keresztelt, katekizmust tanult gyerekként megértettem és megtanultam, nem azt tanítja, illetve tanította, hogy bezárjuk a szívünket az elesettek és a nyomorultak előtt!!!

Emberek milliói menekülnek a háborúk, az éhínség és a forróság elől, mentik az életüket, az egyetlent, ami még maradt nekik.
Gyerekek százezrei bolyonganak elveszetten, asszonyok és férfiak, öregek és betegek, nyomorékok, háborús sebesültek keresnek menedéket.
Mások az afrikai szárazság elől menekülnek, az elől a szárazság elől, amit MI, a „civilizált világ” teremtettünk a számukra.
A „keresztény civilizáció” jegyében.
Na, meg a busás haszon reményében.
A „nyugati világ” jóléte az ő tönkretételükön jött létre.

A földgolyót katasztrófába sodortuk kapzsiságunkkal és határtalan igénytelenségünkkel.
Borzalmas háborúinkkal, amelyek célja ezen emberek kirablása volt.
Felégetett városok, falvak, és persze a végén teletömött pénztárcák.
Most szembesülünk tetteink áldozataival.

Fel kell tennünk a kérdést: kik vagyunk mi, és milyen erkölcsöt képviselünk, mikor kerítést építünk ezen emberek ellen?
Mikor rendőri erőszakot alkalmazunk velük szemben?
Amikor megtagadjuk tőlük a minimális emberi SZOLIDARITÁST?

Miért gondoljuk, hogy jogunk van ehhez?
Milyen erkölcs hatalmaz fel minket erre?

Ez a kereszténység?

Jogunk van ahhoz, hogy megadjuk az emberséges bánásmódot embertársainknak?
Jogunk van ahhoz, hogy ételt adjunk az éhezőnek?
Jogunk van ahhoz, hogy italt adjunk a szomjazónak?
Jogunk van ahhoz, hogy fedelet adjunk a fázónak?

IGEN!!!!

Meg kell tennünk, minden vallás helyett, már csak a magunk emberségéért is.

Ez soha nem lehet kérdése egyetlen vallásnak sem, ez az emberiesség kérdése, valami olyan mély összetartó kapocs, amit mi több milliárdan a földgolyón meg kell éreznünk és meg kell értenünk.

Ez, és csak ez lehet túlélésünk záloga.

Nekünk kell ezzel szembesülnünk, mert mi hagytuk, hogy így legyen, nem figyeltünk, nem törődtünk velük.

Ideje, hogy megmutassuk, NEM, mi mégsem vagyunk ennyire borzalmasak, mint ahogy ezeknek az embereknek a szeméből kiolvashatjuk.

Legyünk képesek arra, hogy felismerjük, tévedtünk, rossz volt, amit csináltunk, és legyünk emberségesek.

Még akkor is felelősségünk van mindenben, ha nem vettünk részt aktívan semmiben.

MERT HAGYTUK, HOGY ÍGY LEGYEN!
EZT TÖBBÉ NEM TEHETJÜK!

Ha igazán, „keresztények”, „zsidók”, „muzulmánok”, „ortodoxok” vagyunk – és most nem sorolom fel az összes létező vallást, ideértve a hindut és a sintót is –, akkor meg kell értenünk, mindegyik azt mondja most nekünk:

SZÉGYELLD MAGAD!
SZÉGYELLD MAGAD A GYALÁZATOS KERÍTÉSÉRT!

NÉZZ A SZEMÉBE AZ ESDEKLŐNEK!

ADJ NEKI ENNI!
ADJ NEKI INNI!
ADJ NEKI FEDELET!

Ennyivel tartozol neki is, és önmagadnak is.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.