Tarr Béla: „Szégyelld magad a gyalázatos kerítés miatt!”

  • Tarr Béla
  • 2016. október 1.

Belpol

A világhírű filmrendező ezt üzente a népszavazás előtt.

Tegnap, a Kossuth téren, a Lásd meg az embert! című rendezvényen Schilling Árpád olvasta fel Tarr Béla Szarajevóból küldött alábbi üzenetét:


Barátaim,

Manapság, mikor annyi szó esik arról, hogy mi magyarok itt a végeken, micsoda elszántsággal védjük a „keresztény” európai értékeket a felgyűlt barbár, iszlám hordák ellen, áldozatokat nem kímélve, mindent megteszünk azért, hogy családjaink, asszonyaink és gyermekeink védve legyenek tőlük, szeretném felhívni egy nagyon fontos dologra a figyelmeteket.

Mindenekelőtt arra, hogy a kereszténység, és én ezt, mint egy római katolikusra keresztelt, katekizmust tanult gyerekként megértettem és megtanultam, nem azt tanítja, illetve tanította, hogy bezárjuk a szívünket az elesettek és a nyomorultak előtt!!!

Emberek milliói menekülnek a háborúk, az éhínség és a forróság elől, mentik az életüket, az egyetlent, ami még maradt nekik.
Gyerekek százezrei bolyonganak elveszetten, asszonyok és férfiak, öregek és betegek, nyomorékok, háborús sebesültek keresnek menedéket.
Mások az afrikai szárazság elől menekülnek, az elől a szárazság elől, amit MI, a „civilizált világ” teremtettünk a számukra.
A „keresztény civilizáció” jegyében.
Na, meg a busás haszon reményében.
A „nyugati világ” jóléte az ő tönkretételükön jött létre.

A földgolyót katasztrófába sodortuk kapzsiságunkkal és határtalan igénytelenségünkkel.
Borzalmas háborúinkkal, amelyek célja ezen emberek kirablása volt.
Felégetett városok, falvak, és persze a végén teletömött pénztárcák.
Most szembesülünk tetteink áldozataival.

Fel kell tennünk a kérdést: kik vagyunk mi, és milyen erkölcsöt képviselünk, mikor kerítést építünk ezen emberek ellen?
Mikor rendőri erőszakot alkalmazunk velük szemben?
Amikor megtagadjuk tőlük a minimális emberi SZOLIDARITÁST?

Miért gondoljuk, hogy jogunk van ehhez?
Milyen erkölcs hatalmaz fel minket erre?

Ez a kereszténység?

Jogunk van ahhoz, hogy megadjuk az emberséges bánásmódot embertársainknak?
Jogunk van ahhoz, hogy ételt adjunk az éhezőnek?
Jogunk van ahhoz, hogy italt adjunk a szomjazónak?
Jogunk van ahhoz, hogy fedelet adjunk a fázónak?

IGEN!!!!

Meg kell tennünk, minden vallás helyett, már csak a magunk emberségéért is.

Ez soha nem lehet kérdése egyetlen vallásnak sem, ez az emberiesség kérdése, valami olyan mély összetartó kapocs, amit mi több milliárdan a földgolyón meg kell éreznünk és meg kell értenünk.

Ez, és csak ez lehet túlélésünk záloga.

Nekünk kell ezzel szembesülnünk, mert mi hagytuk, hogy így legyen, nem figyeltünk, nem törődtünk velük.

Ideje, hogy megmutassuk, NEM, mi mégsem vagyunk ennyire borzalmasak, mint ahogy ezeknek az embereknek a szeméből kiolvashatjuk.

Legyünk képesek arra, hogy felismerjük, tévedtünk, rossz volt, amit csináltunk, és legyünk emberségesek.

Még akkor is felelősségünk van mindenben, ha nem vettünk részt aktívan semmiben.

MERT HAGYTUK, HOGY ÍGY LEGYEN!
EZT TÖBBÉ NEM TEHETJÜK!

Ha igazán, „keresztények”, „zsidók”, „muzulmánok”, „ortodoxok” vagyunk – és most nem sorolom fel az összes létező vallást, ideértve a hindut és a sintót is –, akkor meg kell értenünk, mindegyik azt mondja most nekünk:

SZÉGYELLD MAGAD!
SZÉGYELLD MAGAD A GYALÁZATOS KERÍTÉSÉRT!

NÉZZ A SZEMÉBE AZ ESDEKLŐNEK!

ADJ NEKI ENNI!
ADJ NEKI INNI!
ADJ NEKI FEDELET!

Ennyivel tartozol neki is, és önmagadnak is.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.