Tarr Zoltán: „Ez tartja össze ezt az uralkodó réteget, a közös bűn”

Belpol

Megkezdődött a Tisza Párt kongresszusa, amelyen az ígéretek szerint új szereplőket is bemutatnak. Az EP-delegáció vezetője hangolta a szimpatizánsokat.

Több ezer szimpatizánssal, a Tisza Sziget tagjaival tartotta meg első kongresszusát a Tisza Párt a Hungexpo nagytermében. Solti Lilla köszöntötte az egybegyűlteket – akiről sokat nem tudunk, de azt igen, hogy festett egy képet Magyar Péterről –, és emlékeztetett mindenkit, hogy a Tisza Párt az „állampárt” első számú kihívója, az ellenzék vezető ereje, mire az egész terem hangos tapssal és füttyszóval ünnepelt. A műsorvezető azt mondta, új rendszerváltás kell, „mert mi nem az urambátyám, vejem-féle rendszerben hiszünk, hanem a szakmaiságban és a hazaszeretetben.”

Tarr Zoltán kezdte az eseményt, aki Magyar Péter egyik legrégebbi harcostársának mondható – már április 6-án ott volt mellette a Kossuth téren, röviddel később ki is rúgták az állami, szakértői állásából. (Erre mondta Magyar Péter: „Az állam vesztett egy nagyon jó szakembert, a magyar emberek pedig nyertek egy fantasztikus EP-képviselőt.”) Alelnöke a Tisza Pártnak, az Európai Parlamenti delegáció vezetője, az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának koordinátora. Tarr olyan dinamikával érkezett a színpadra, hogy már-már attól tartottam, bemutat egy új iPhone-t vagy Teslát, de miután egyenként felszólította a pécsieket, nyíregyháziakat, miskolciakat, budapestieket – akik hangosan jelezték ottlétüket –, arról kezdett beszélni, hogy Magyarország képes megváltozni. „Ez tartja össze ezt az uralkodó réteget, a közös bűn. De mi nem ezt a világot szeretnénk. Minket nem a bűn tart össze.” Tarr a szélsőségesek térnyerésére utalt: szerinte az orbáni hatalomtechnika egyre több helyen jelent fenyegetést a világban,

„Iszonyatosan figyelnek ránk Európában” – mondta Tarr, csodabogaraknak tartják őket, mert elindulnak egy olyan autokrata ellen, mint Orbán. „Amikor Magyarország sorsáról beszélünk, akkor Európa jövőjéről beszélünk.” Felidézte, hogy egy éve, február 11-én kezdődött minden, aztán skandálásra kérte a tiszásokat. „Egyre többen vagyunk, akik nem akarjuk nyájként követni a vezetni nem tudó országvezetőket” – mondta Tarr, aztán felvillant egy fotó a kivetítőn a június 8-i gyűlésről a Hősök terén. Ez is nagyon tetszett a résztvevőknek, mert sokan akkor is ott voltak.

„Mindenki tudja, mit csinálunk” – mondta Tarr, aztán az egybegyűltekkel közösen skandáltatta, hogy „tégláról téglára visszavesszük a hazánkat”. Azért erősen vitatható kijelentései is voltak: „A tatár, a török együtt nem végzett olyan pusztítást, mint ezek. Mindent elvett, maga alá gyűrt.”

„Nem tudom, tudjátok-e, de történelmet csinálunk” – és felvázolta a nagy tervet: ahhoz, hogy megszülessen az élhető, modern, európai, szertehető Magyarország, két dolog szükséges, megnyerni a választást és kormányzóképesnek kell lenni. „Mert akik most vannak, képtelenek kormányozni. A hatvanpusztai kastély jól áll, de szoktatok MÁV-val közlekedni?” Végül azt ígérte, hogy a Tisza kormányprogramja minél szélesebb együttműködésben fog kirajzolódni: a párt a régi elit tagjaival nem szövetkezik, de minden magyar emberre szüksége van, azokra is, akik még a közmédia propagandaüzeneteire hallgatnak, és azokra is, akik nem tudják felvállalni otthon vagy a munkahelyén, hogy az ellenzéki párttal szimpatizál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.