TASZ: A homofóbtörvénnyel szemben jogos a polgári engedetlenség

  • narancs.hu
  • 2021. június 15.

Belpol

"Ez a törvény nem csak hazug, hanem igazságtalan is" - írta a TASZ. 

"Az igazságtalan törvényekkel szemben az engedetlenség a tiltakozás egyik formája" - hívja fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Facebook-oldalán.

Mint arról beszámoltunk, a parlamentben kedden megszavazott úgynevezett "pedofilellenes" törvénycsomag tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a transzneműséggel, és orosz mintára tiltaná a homoszexuális "propagandát", vagyis a 18 év alattiak számára a homoszexualitás és a nemváltás bárminemű megjelenítése tilos lesz. 

A TASZ a jogszabályról azt írja, valójában két törvényről van benne szó: az egyik, az eredeti a pedofília elleni fellépést segítő szabályokról - a hiányosságai ellenére - összességében a gyerekek védelmét célozza; a másik, LMBTQI-ellenes törvény viszont "hazug, mert a gyerekek védelmére hivatkozva éppen, hogy gyerekek, fiatalok és felnőttek testi és lelki egészségét veszélyezteti", a kormány összemossa az erőszakot a szeretettel.

"Ez a törvény nem csak hazug, hanem igazságtalan is, mert az egyenlő emberi méltóságot alapjaiban kérdőjelezi meg"

- írja a TASZ, amely 19 másik szervezettel együtt egy közleményben is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amelyben arról írtak, hogy a magyar LMBTQI emberek 42 százaléka gondolt már az öngyilkosságra, és 30 százalékuk meg is kísérelte azt,

az új törvényjavaslat pedig tovább mérgezné a közvéleményt.

Az ilyen jogszabályok ugyanis csak erősítik az előítéleteket és a homofóbiát, ami pedig összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalmak értékeivel. Az LMBTQI fiatalok az iskolai zaklatásnak is jobban ki lesznek téve, ugyanis a sztereotípiák épp az olyan érzékenyítő, informatív képzésekkel lennének enyhíthatőek, amelyeket a kormány most már tiltani fog. 

"Az ilyen hazug és igazságtalan törvényekkel szemben alkotmányosan indokolható a szabályok tudatos, felvállalt megszegésével járó ellenállás is. Ez a polgári engedetlenség"

- írja a TASZ, felhívva a figyelmet arra, hogy polgári engedetlenségre akkor kerülhet sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség nem jár erőszakkal, és nem sérti mások alapvető jogait, de aki ezt az utat választja, az tudja és vállalja, hogy tette jogi felelősségre vonással járhat, ugyanis a törvény be nem tartását jelenti.

"A polgári engedetlenséghez a különösen igazságtalan, elnyomó törvényekkel szemben nyúlhatunk. Mi úgy gondoljuk, hogy a ma elfogadott LMBTQI-ellenes jogszabály ilyen." A TASZ ezért megosztotta útmutatóját a polgári engedetlenségről, és jogi segítséget ajánlott azoknak, akik így szeretnének tiltakozni a törvény ellen. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.