Október végén számoltunk be arról, hogy a Kárász Róbert fémjelezte tejesdobozkampányba újra hiba csúszott. Nemrég ugyanis újra kikerült annak a fiúnak, Márknak a fotója a polcon lévő dobozokra, akiről már nyáron is megírtuk, hogy bár eltűnt személyként van feltüntetve a dobozokon, valójában nincs eltűnve, mi például pillanatok alatt megtaláltuk őt a Facebookon, és érdeklődésünkre gyorsan reagált is. Itt a legfrissebb tejesdoboz, Márk arcképével, kinn a polcokon.
| ||
Korábbi cikkünkben körbejártuk, milyen jogi helyzet áll fenn ennél az esetnél, ám mivel nyáron Márk adatai még szerepeltek a rendőrségi nyilvántartásban, ott lehetett azt mondani: a cég és Kárász Róbert cége jóhiszeműen járt el az adatok felhasználásánál, igaz, ötpercnyi netes keresgélés már nem fért bele az idejükbe, noha Kárász cégébe a kampány kapcsán közpénztízmilliók ömlenek.
Most viszont más a helyzet, Márk fényképe – legalábbis így tudjuk Kárász Róbert közléséből – tévedésből került fel a tejesdobozokra. Meg is kérdeztük erről Asbóth Mártont, a TASZ jogászát, hogy ebben az esetben jogilag pontosan miről beszélünk. „Az eltűntként körözött személyek esetében az a sajátos helyzet áll elő, hogy a személyes adataik egy része közérdekből nyilvános adattá válik – ezért lehet őket megosztani a rendőrség honlapján vagy akár a tejesdobozon. Onnantól kezdve, hogy az illető megkerül, ez megszűnik, így visszaáll az eredeti állapot, és az adataik ismét nem hozhatók nyilvánosságra a hozzájárulásuk nélkül. A nyáron épp ez adta a helyzet jogi megítélésének nehézségét: nem lehetett tudni, hogy a rendőrség mulasztott-e, amikor nem távolította el Márk adatait a körözési nyilvántartásból, vagy a rendőrségnek nem is kellett hivatalos tudomással bírnia arról, hogy Márk már előkerült, így arról sem, hogy az adatbázisban szerepeltetett adatok már nem tartoznak a nyilvánosságra” – kezdi az ügy értelmezését Asbóth. „Időközben azonban Márk adatait levették a körözési adatbázisból, így a jogi helyzet immár teljesen egyértelmű: Márk nem eltűnt személy, nincs érvényben vele szemben emiatt körözés, így a korábban közérdekből nyilvánossá vált adatai felett ismét teljes egészében ő maga rendelkezik. Ha tehát a hozzájárulása nélkül szerepel a tejesdobozon, az rögtön kétféle jogsértését is jelenthet. Egyrészt visszaélnek a nevével, az arcképével, másrészt olyan információt terjesztenek róla, ami nem igaz – azt tudniillik, hogy eltűnt és keresik. A személyes adatok védelméhez és a képmáshoz való jog a polgári törvénykönyvben nevesített személyiségi jog, amelyeknek a megsértéséért személyiségi jogi pert lehet indítani és sérelemdíj megfizetését követelni. Ennél egyszerűbb azonban adatvédelmi pert kezdeményezni, ami azért kedvezőbb, mert ilyenkor nem a per kezdeményezőjének kell a jogsértést bizonyítania, hanem az adatkezelőnek azt, hogy jogszerűen járt el; és ilyen eljárásban is lehet sérelemdíjat követelni. Szintén személyiségi jog a jó hírnév védelméhez fűződő jog is – kérdéses, hogy a bíróság kimondaná-e, hogy annak a valótlan ténynek a híresztelése, hogy Márk eltűnt, kellően sértő rá nézve ahhoz, hogy ezzel megvalósuljon a jó hírnév sérelme. Ha igen, ezen a jogcímen is sérelemdíjat ítélhetnek meg Márk javára.”
A kampányt szervező Gap Média vezetője, Kárász Róbert jelezte a magyarnarancs.hu-nak, hogy nem ők hibáztak, ugyanis nem adtak le grafikát Márkról az Alföldi Tejnek. Azt ugyanakkor az ATV műsorvezetője nem értette, hogy a nyári botrány után miért kell „kellemetlenkedni” a cége által szervezett kampány kapcsán.
Az eset kapcsán tíz napja elküldtük kérdéseinket az Alföldi Tejnek, ám máig nem kaptunk rá választ. A mostani ügy ugyanis több kérdést felvet, már ha igaz, amit Kárász állít. Ezek alapján feltételezhető, hogy valahol a nyomdában történt a hiba, de kérdés, vajon miért nem tűnt fel senkinek, hogy hiba történt a dobozok készítésekor. Vagy ha feltűnt, miért nem zúzták be az egészet, mielőtt elkezdték beleönteni a tejet?
