A szocialisták kormányfõjelöltje a kampány során személyes kötelezettségvállalásokat tett a romák helyzetének javítására, majd a koalíció a kormányprogramban is vállalta, hogy hosszú távú tervet készít "a cigánytelepek felszámolására, az emberi életkörülmények megteremtésére, a lakásmobilitás erõsítésére". Ebbõl máig nem sok valósult meg: még mindig csak felmérések készülnek, elképzelések csatáznak egymással, a kormányzat különbözõ szintjein koncepciók, illetve azok kritikái kerengenek.
A kormány hivatalba lépése után Teleki László romaügyekért felelõs politikai államtitkár lett, és Romaügyi Hivatal is alakult. A nagykanizsai, MSZP-s színekben országgyûlési képviselõ Teleki azóta már négy miniszternél (Kiss Elemér, Kiss Péter, Lévai Katalin és Göncz Kinga) "szolgált", de a Romaügyi Hivatalnál, illetve utódszervezeténél is nagy a mozgás: nemrég nevezték ki Ürmös Andort, aki két év alatt a harmadik vezetõje a szervezetnek. (Ürmös korábban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fõosztályvezetõje volt. Göncz Kinga, az új esélyegyenlõségi miniszter pedig júniusig ugyanott volt politikai államtitkár.)
Teleki hónapok óta különbözõ és egyre késõbbi támogatási összegeket és megvalósulási idõpontokat jelentett be a telepprogramról. Eldönthetetlen volt, hogy ezzel a kormányt akarta-e "helyzetbe hozni", vagy tényleg hitt a gyors kezdésben. Az államtitkár kitart amellett, hogy
Medgyessy Péter is eltökélt
a telepfelszámolás "vagy szabatosabban: a komplex lakhatási és szociális rehabilitációs program ügyében". "A kormányfõ tavaly decemberben politikai felhatalmazást adott arra, hogy vizsgáljam meg, miként lehet elõteremteni egy integrált, komplex rehabilitációs programhoz a szükséges forrásokat, és tegyek javaslatot a program finanszírozási módjának alternatíváira, a felhasználható hazai, más tárcákat, önkormányzatokat érintõ, illetve nemzetközi forrásokra" - mondta lapunknak Teleki László. Az államtitkár szerint az esélyegyenlõségi miniszter és õ a program politikai támogatását és elvi irányítását biztosítják. "A szakmai szempontok rendkívül fontosak, mert megalapozott, nem elkapkodott programot akarunk kidolgozni és megvalósítani, de ez korántsem jelent idõhúzást vagy indokolatlan halogatást" - fejtette ki. A szakmai munkát, annak koordinálását az Esélyegyenlõségi Kormányhivatalon (EKH) belül mûködõ Roma Integrációs Igazgatóság végzi. Több helyrõl megerõsített információink szerint jelenleg nem a legjobb a viszony az új igazgató és az államtitkár között. Ebben szerepet játszhat, hogy az igazgatóság az EKH-n belül mûködik, így vezetõjének több fõnöke van: a miniszter, a hivatalvezetõ és az államtitkár is elvárhatja lojalitását, együttmûködését. Az államtitkár helyzete sem könnyû, ugyanis valamennyi miniszterváltáskor politikai találgatások indultak arról, hogy leváltják-e, és munkáját több baloldali roma vezetõ is támadta. Mindenesetre Telekit még korai leírni: "A miniszterelnök urat az elmúlt idõszakban két alkalommal tájékoztattam a program állásáról, és ez ügyben is õt tartom az egyik legelhivatottabb vezetõnek" - mondta.
"Sok felmérés készült a telepekrõl, de teljes körû összeírás nem volt. 400-440 teleprõl, azokon pedig 100-120 ezer emberrõl beszélhetünk. A lakhatási, szociálpolitikai támogatások növelése valamennyit segített már a problémákon, de a telepeken lakók helyzetében jelentõs javulás csak több év alatt képzelhetõ el, és nélkülözhetetlen a külsõ források bevonása" - nyilatkozott a Narancsnak Ürmös Andor igazgató. Szerinte az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi telepfelszámolási programok félresiklottak, és sok helyen ezek eredményeként alakultak ki mára az új telepek. "A telepek puszta megszüntetése és új lakás biztosítása - különösen ha ez újra telepszerû környezetben történik - a szociális integráció elemeinek figyelmen kívül hagyásával nem vállalható megoldás" - tette hozzá. Terveik szerint nem csökkentett komfortfokozatú, hanem ugyanolyan minõségû lakáshoz jutást támogatnak, mint amilyenbe bárki költözhet; ehhez a jelenleg is rendelkezésre álló szociálpolitikai jutattásokat, EU-s és más forrásokat használnának föl. Ürmös szerint a foglalkoztatási esélyek növelése, a gyermekek oktatási esélyei, az egészségi állapot javítása és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása nélkül a program fenntarthatatlan.
Persze akármilyen munka kezdõdik is, ahhoz pénz kell, aminek a biztosítása nem egyszerû feladat. Ráadásul lakhatásra (lakások megvételére) uniós forrás nincs, de az egyéb területeken - foglalkoztatás, oktatás, szociális-egészségügyi ellátás - elnyerhetõ pályázati források révén Ürmös szerint egy-egy önkormányzat felszabadíthat pénzeszközöket a lakhatási körülmények javítására, szociális lakásépítésre. A nyomornegyedek infrastrukturális fejlesztésébe ugyanakkor be lehet vonni uniós forrásokat. "Vannak Phare-támogatások, a regionális operatív programokban pedig nevesített a leromlott környezet, slumosodó környezet fejlesztése. Néhány önkormányzat, például Kecskemét, Pécs saját erõforrásait megmozgatva kezdte el a munkát" - sorolta a lehetõségeket Ürmös. Teleki szerint további lehetõség, hogy az Európai Szociális Alap kiírásába be lehetett építeni a Romaügyi Hivatal korábbi programjának egy részét, így a slumosodó városrészek rehabilitációjához jelentõs pénzügyi támogatást nyújthat az alap.
A 4,2 milliárd forintos
pályázati keretnek része a telepszerû területek rehabilitációja, amit összekapcsoltak a foglalkoztatási esélyjavítással. Maximum 200 millióra lehet pályázni, és 10 százalékos önrészt kell biztosítani, amire támogatott hitel is felvehetõ. Az államtitkár információi szerint elsõsorban nagyobb települések indultak a pályázaton. A napokban járt le egy tárcaközi 84 milliós kerettel gazdálkodó pályázat határideje, amelynek célja a cigánytelepek környezeti ártalmainak mérséklése volt. Az elnyerhetõ támogatás legfeljebb 3 millió forint lehetett, önrészt nem kértek.
A pályázatok persze nem helyettesítik a kormányprogramban szereplõ intézkedéseket. Egy márciusi kormányhatározat szerint az EKH-nak június végéig aktualizálni kell a telepek és lakókörnyezetük feltérképezésének eddigi eredményeit. Ürmös Andor szerint elsõ lépcsõben modellprogramok elindítása a cél. Úgy véli, a helyi közösség egymás iránti törõdését kell elõsegíteni. Spanyolországban például, ahol az EU-s csatlakozás idején kezdõdött el a lakhatási és szociális integrációs program a nyomortelepeken élõk számára, az "akció" elõkészítõ fázisában a családot és leendõ környezetét felkészítik arra, hogy milyen változások várhatóak mindkettõjük életében. Az a legfontosabb cél, hogy a család minél zökkenõmentesebben beilleszkedjék. "A romák sokszor megfogalmazzák a telepeken, hogy tulajdonképpen nem érzik magukat ott rosszul, csak az infrastruktúrán kellene javítani. Közben ez egy csapdahelyzet, hiszen akármennyire fejlesztjük a telepet, a társadalomból oda >>kipasszírozottakElsõként a nyomornegyedekben lakók problémáinak megoldására indítanának projektet, és ennek érdekében már együtt gondolkoznak önkormányzatokkal, szakértõkkel a szociális és lakhatási integrációs program megvalósításának részleteirõl, a meglévõ központi, EU-s és további források bevonásának lehetõségeirõl. Teleki szerint fontos, hogy 2006-ra, "a szükséges források biztosítása után az emberek számára láthatóvá, kézzelfoghatóvá, a kormány számára értékelhetõvé váljanak a modellprogramok. Kedvezõ hazai és külföldi forrásokat kívánunk biztosítani a program mellé. De tisztában vagyunk a várható költségek nagyságrendjével és a várt eredmények hasznosságával is. Természetesen mind a szakmai, mind a pénzügyi szempontokat gondosan elemezni fogjuk, és amint minden feltétel adott lesz, haladéktalanul kezdõdik a konkrét munka" - válaszolta az államtitkár a program indulását firtató kérdésünkre.
A folyamatos egyeztetésekre hivatkozva arról most senki nem akart beszélni, hogy mely bankkal és milyen feltételekrõl tárgyaltak. Ez némiképp érthetetlen, mert korábban több helyen elhangzott az Európa Tanács Fejlesztési Bankja - legutóbb miniszterjelölti meghallgatásán Göncz Kinga beszélt róla az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén. A Romaügyi Tanács április 6-i ülésén Teleki László számolt be arról (õ Európai Fejlesztési Bankot említett), hogy hat ország pályázata közül kettõét fogadta be a pénzintézet, és május elsõ hetéig kell(ett volna) elkészíteni a konkrét cselekvési tervet. Az esélyegyenlõségi tárca nélküli miniszter (akkor még Lévai Katalin töltötte be a posztot) össze is hozott egy elõterjesztést a kormány részére "A >>lakhatási és szociális integrációs programAz összesen 11 oldalas anyag 15,6 milliárd forint költségvetési elõirányzatra tett javaslatot, míg a modellprogram szakmai kimunkálását augusztus végére írta volna elõ. A tervek szerint a teljes költségvetés 70 százaléka hitel, a többi hazai társfinanszírozás lett volna; a források 60 százalékát a lakhatási, 30 százalékát a szociális integráció költségeire tervezték, a fennmaradó egytized pedig a program mûködtetését fedezte volna. A legfõbb ellenlábas a Pénzügyminisztérium (PM) volt: kifogásolták például, hogy az elõterjesztés nem nevezi meg azokat a tárcáknál elkülönített forrásokat, amelyekbõl a hazai forrás biztosítását tervezi. A tervezet véleményezésében a PM kifejtette: a hitel önmagában nem teremt lehetõséget a program megkezdésére, hiszen nem többletforrás, hanem csak finanszírozási tétel. A Miniszterelnöki Hivatal egyik helyettes államtitkára "elfogadhatatlanul magasnak" tartotta a mûködtetési költségeket, és hiányosságként említette, hogy a tervezet nem szól "a lakhatási feltételek megteremtésének mikéntjérõl". Volt, aki háttértanulmányokat, elemzéseket szeretett volna megismerni. A vélemények megismerése után az EKH többször egyeztetett a Pénzügyminisztériummal, de az álláspontok nem közeledtek. Fontos változás, hogy az elõterjesztéshez képest a tárcák forrásaira már nem támaszkodik a program, így talán az ellenállás sem lesz nagy.
"A szükséges kormány-elõterjesztés tervezete elkészült, és a tervezett források elegendõek lesznek a modellprogramok megvalósításához" - hallottuk az államtitkártól, aki "hiszi", hogy valamennyi tárca, "így a pénzügyi is és a belügyi is rendkívül kedvezõen áll e nehéz feladat megvalósítása mellé". A Pénzügyminisztérium költségvetési fõosztályának képviselõje az egyik májusi egyeztetésen elmondta: "Mivel ez
a program politikai üggyé vált,
természetesen nem elképzelhetetlen, hogy egy-másfél hónapon belül a kormány kiad egy megfelelõ tartalmú határozatot." Véleménye szerint a határozattervezetben nem lenne tanácsos nevesíteni a konkrét költségvetési elõirányzatot. A nevesítés viszont - valószínûleg a garancia miatt - a hitelnyújtó intézmény határozott igénye. A bank tanácsadóját mindenesetre értesítették: a május végi egyeztetés elmarad.
Azt nem tudjuk, hogy végül sikerül-e a hazai államigazgatás résztvevõinek dûlõre jutniuk egymással, és elegendõ-e a politikai akarat. Addig is, amíg ez elválik, okosan ki lehet használni az idõt: az államtitkár például a szakmai program kialakításáért újabb egyeztetéseket tervez, amibe bevonná az Országos Cigány Önkormányzatot is.
Virág Tamás
