Az Európai Bizottság szeptember 27-én leszögezte: nem halogatja tovább Bulgária és Románia felvételét, s november végére mind a huszonöt tagállam ratifikálta a csatlakozási szerződést. Ezzel végleg eldőlt, hogy a két kelet-balkáni állam január elsejétől az Európai Unió tagja lesz. A végső szót persze az EU kormány- és államfői mondják ki a decemberi csúcson, de nehezen hihető, hogy valaki az utolsó percben akarna vétót emelni. A huszonötöknek már csak egy lényeges teendőjük maradt: év végéig nyilatkozniuk kell, hogy korlátozni kívánják-e a bolgár és román munkavállalók bevándorlását a következő két esztendőben.
Több millió bolgár és román
munkakereső fordult meg Nyugaton 1990 óta. Az uniós OECD-országokba vándorló migránsokat tekintve 2004-ben Románia az első - felmérések szerint most is négymillió román dolgozik külföldön -, Bulgária a negyedik helyen állt, ezért a januári csatlakozás hírére valóságos pánik lett úrrá a tagállamokon. Még a nyitottabb britek és írek is inváziótól rettegnek (az egyes tagországok terveiről lásd a Tágra zárva című keretes írásunkat). A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban (SZMM) kidolgozott szakmai javaslat arra utal, hogy a félelem átragadt a román csatlakozás legfőbb támogatójának számító Magyarországra is, ugyanis Budapest élni kíván az átmeneti korlátozás lehetőségével. A november 16-i közös magyar-román kormányülésen kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc is a részleges nyitás híve; a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta: "Nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyez-teti a magyar érdekeket." Tette ezt annak ellenére, hogy a román kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és a miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Markó Béla is a teljes nyitás mellett lobbizott. Tariceanu még a magyar kártyát is kijátszotta, hangsúlyozva, hogy a nyitás az erdélyi magyarok érdekeit is szolgálná. A román külügyminisztériumból származó információink szerint viszont a bukaresti kabinet már hónapok óta kész tényként kezeli a magyarországi korlátozások bevezetését, ezért az említett gyenge próbálkozáson túl nem is erőltették a témát a budapesti csúcson (a várható politikai vitákról lásd Magyar érdek című anyagunkat).
Az Országgyűlésben 2005. október 15-én ratifikált bolgár és román csatlakozási szerződés alapján Magyarország
2 + 3 + 2
évig korlátozhatja az újak munkavállalóinak beengedését, s az első két évben a döntést nem kell megindokolni. E rendelkezést az uniós 15-ök találták ki még a 2004-es bővítés előtt, mintegy lábbal tiporva az európai közösség egyik legszentebbnek tekintett, a polgárok szabad mozgását biztosító alapelvét - majd belepakolták szépen a bolgár és román szerződésbe is. Januártól - a nemzeti jog keretei között maradva - Magyarország továbbra is szigorú engedélyezési eljáráshoz köthetné a frissen csatlakozó államok polgárainak munkavállalását, csakhogy egy ilyen döntés diplomáciailag nehezen vállalható, sőt szembemenne a magyar gazdaság érdekeivel.
A idei harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal 7,5 százalékos munkanélküliséget mért, a nyilvántartott munkanélküliek száma szeptemberben elérte a 378 ezer főt. Külön gond, hogy a 15-74 évesek csaknem fele, 3,4 millió fő inaktív, és a munkanélküliek 46,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A megszorítások és a konvergenciaprogram miatt a következő két évben várhatóan lelassul a GDP-növekedés, ami a foglalkoztatás csökkenésével, esetleg stagnálásával járhat együtt. Mindezek fényében indokoltnak tűnnek a korlátozások, ám a másik oldalról a munkaerő-kereslet mást mutat. A munkaügyi szervezeteknél rögzített üres álláshelyek száma 2006 első hét hónapjában 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint egyre növekszik azon cégek száma, amelyek hosszabb távon nem tudják betölteni munkahelyeiket. A megkérdezettek 17 százaléka jelezte, hogy van betöltetlen álláshelye, a nemzetgazdaság egészében csaknem 35 ezres a tartós munkaerőhiány.
A magas inaktivitás mellett többtucatnyi hiányszakma van Magyarországon, ami részben a szakképzés hiányosságaival, részben a magyar munkavállalók attitűdjével magyarázható (bizonyos munkákat - takarítás, segédmunka - nem szívesen vállalnak). A munkaerő-kereslet 2006-ban főleg a szolgáltatások, az építőipar és a mezőgazdaság területén ugrott meg. Komoly gondokkal küszködik az építőipar, ahol idén negyven munkakörben jeleztek hiányt. Tartós munkaerő-kereslet mutatkozik a kőműveseknél (22 százalék), az ácsoknál (14 százalék) és a segédmunkásoknál (35 százalék). Az egészségügyben - a betöltetlen munkahelyek kétharmada az általános vagy szakorvosokra vonatkozik - 23 munkakörben jeleztek hiányt, de hasonló problémák vannak az élelmiszeriparban, illetve az idénymunkára igényt tartó mezőgazdaságban. Jelzésértékű, hogy az utóbbi esztendőkben havonta átlagosan 20 ezer olyan igény szerepelt a nyilvántartásokban, melyeket a cégek külföldi munkavállalókkal kívántak kielégíteni. Jelenleg a bolgárok és a románok csak akkor kaphatnak engedélyt, ha bebizonyosodik, hogy az adott állásra a munkaügyi hivatalok nem találnak magyar vagy uniós munkakeresőt.
Az SZMM tervei szerint 2007. január 1-jétől olyan rendszert léptetnek életbe, amely lehetővé teszi a "szemezgetést" (az uniós szakzsargonban cherry-pickingnek nevezik): a minisztérium a szociális partnerekkel egyeztetve, a munkaerő-piaci prognózisokat figyelembe véve az év végéig összeállítaná a hiányszakmákkal küszködő ágazatok listáját. A hiányszakmáknál is kell munkavállalási engedélyt kérni, de a megadása automatikus lenne, míg másutt fennmaradna a jelenlegi, szigorúbb rendszer - ami egyébként túl bürokratikus. (A 2004-ben csatlakozott szlovák polgároknak - akikkel szemben a viszonosság elvét alkalmazva Magyarország nem léptetett életbe korlátozásokat - elegendő pusztán a regisztráció.)
Hiába keménykedik Budapest, a szemfüles bolgár és román munkavállalók számára
több kiskapu is
nyitva áll, amit kihasználva szinte korlátozás nélkül léphetnek be a magyar munkaerőpiacra. A csatlakozási szerződés ugyanis kimondja a visszalépés tilalmát, vagyis az integrációt követően a régi tagállamok piacaira való bejutás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyen a szerződés aláírásának pillanatában volt. Márpedig 2002. január 1-jétől két egyezmény is érvényben van Magyarország és Románia között: a gyakornoki, illetve a szezonális foglalkoztatási szerződés, melyekre összesen 8700 fős kvótát állapítanak meg. A közösségi preferencia elve értelmében pedig ha egy állásra unión kívüli (például egy kínai) és egy uniós polgár (2007-től például bolgár vagy román) egyszerre jelentkezik, akkor az utóbbi előnyt élvez. A szerződés harmadik klauzulája a 12 hónapos szabály, amely szerint az a bolgár vagy román munkavállaló, aki a csatlakozás napján fel tud mutatni egyévnyi legális munkaviszonyt hazánkban, továbbra is szabadon vállalhat munkát Magyarországon. Márpedig 2006 első fél évében több mint 31 ezer román - illetve mindössze 119 bolgár - állampolgár rendelkezett érvényes magyar munkavállalási engedéllyel. Szintén nem korlátozható a szolgáltatásnyújtás keretében (kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés) megvalósuló munkavállalás. Például ha egy festő-mázoló cég - lehet akár egyszemélyes is - szerződést köt egy magyarországi vállalkozással egy adott munka elvégzésére, akkor ezt a hivatalos állami szervek nem akadályozhatják meg, még akkor sem, ha az adott munkára lenne magyar melós.
Tágra zárva
A román munkavállalók célországainak listáján Magyarország csak a negyedik, sokkal szívesebben keresnek állást Olaszországban, Spanyolországban vagy Németországban. A bolgárok kikerülik hazánkat, ők inkább Spanyolországot és Görögországot favorizálják. A britek 45 ezres invázióra számítanak január 1-jétől, ezért Magyarországhoz hasonlóan csak olyan ágazatokban nyitnak, ahol munkaerőhiány van, a segédmunkásokra pedig kvótát állapítanának meg. A korábban toleráns és befogadó írek is hasonlóan gondolkodnak, míg Németország teljes zárlatot tervez. Kétéves korlátozást helyezett kilátásba Spanyolország, de hasonló elképzelései vannak Ausztriának (Bécsben 43 ezer románnal riogatnak), Dániának és Hollandiának is. Szintén nagy szigorúság várható a mediterrán országokban; becslések szerint már ma is többmilliós az illegálisan ott dolgozó balkániak száma. Budapest az osztrák és német zárlat miatt a "pályaudvar-effektustól" fél: az SZMM-ben attól tartanak, hogy a bolgárok és a románok Magyarországon húzzák meg magukat, amíg legális vagy illegális úton továbbutazhatnak Nyugatra.
Magyar érdek
Bár a közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc sikerrel hárította el a román miniszterelnök kérését, azt a magyar fél is elfogadta, hogy az átmeneti időszakban állítsanak fel közös bizottságot, amely félévente áttekinti a munkaerő-piaci helyzetet, és javaslatokat tehet a korlátozások módosítására. Valamivel nehezebb dolga lesz a kabinetnek az ellenzékkel: a Fidesz-KDNP a romániai magyarokra hivatkozva a teljes és feltétlen nyitás híve. A parlament gazdasági bizottságának november 22-i ülésén a kormánypárti tagok az SZMM tervezetének támogatása mellett emeltek szót, de az ellenzék kérésére végül olyan állásfoglalást fogadtak el, amely legalább lehetőségként felveti a korlátozások teljes feloldását. Sokkal keményebb vita várható a külügyi bizottságban, melynek elnöke, a határon túli magyar szervezetekkel jó kapcsolatokat ápoló Németh Zsolt (Fidesz) "kész elmenni a végsőkig" a teljes nyitás érdekében.
