Így hát egyre többen vetik föl az önkormányzati rendőrség létrehozásának lehetőségét. Wittinghoff Tamás, Budaörs szabad demokrata polgármestere évekkel ezelőtt az elsők között szorgalmazta, hogy próbálják ki ezt az intézményt. Ma már azt is el tudja képzelni, hogy a közterület-felügyeletet lehetne ebbe az irányba fejleszteni. Azt ugyan nem szeretné, ha mindez a testület felfegyverzésével járna - pusztán a jogosítványait növelné a közrend védelme és a bűnmegelőzés terén. Az új szervezet részben továbbokított közterületesekből állna, de külön is lehetne képezni embereket, akik az önkormányzat alkalmazottai lennének, s a hivatal egyik irodája felügyelné tevékenységüket. "Az is jó megoldás, ha a feladatot, ahogy a közterület-felügyeletet is, kistérségi szinten szerveznék meg a települések. A lényeg a közterületi jelenlét fokozása."
Egy őrs Budaörsön
Wittinghoff abból indul ki, hogy a törvény az önkormányzatok vezetőinek kiemelt teendői közé sorolja a helyi közbiztonság megteremtését és fenntartását, "ám sem eszközt, sem hatáskört nem delegál a feladat ellátása mellé". A törvényi szabályozást sürgeti az is, hogy "aggasztó alternatív erők is rendet akarnak csinálni" az ország számos pontján. Vannak polgármesterek, akik fel is kérik erre például a Magyar Gárdát, amit minden szempontból tűrhetetlennek tart Budaörs polgármestere. "A helyi körülményeket ismerő köztisztviselők nem helyettesíthetik a rendőrség bűnüldöző, nyomozati feladatellátását, de jól kiegészíthetik. Legyen esélyük az önkormányzatoknak arra, hogy lehetőségeikhez mérten saját maguk gondoskodhassanak településük biztonságáról" - mondja, majd hozzáteszi gyorsan: ez nem a rendőrség kritikája, hanem ésszerűsítési javaslat.
Wittinghoff néhány hónapja felhívást intézett polgármestertársaihoz, kezdeményezzék az önkormányzati rendőrség felállítása lehetőségének törvénybe foglalását. Városa saját költségvetéséből szabadnapos rendőröket alkalmaz helyi közrendvédelmi szolgáltatások ellátására (utcai jelenlétre, objektumőrzésre). Állítja, hogy a módszer bevált, a bűncselekmények száma csökkent.
Danielisz Béla, Budapest bűnmegelőzési tanácsnoka és a Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke ugyancsak az önkormányzati rendőrségért küzd. A törvény értelmében véleményezési joguk ugyan van a partner helyi önkormányzatoknak, és be is számoltathatják az illetékes rendőri vezetőt, de szerinte ez kevés. A visegrádi országokat sorolja, ott önkormányzati rendőrségek működnek, vezetőik az őket funkcióba helyező településirányítóknak felelősek. A helyi parancsnok a polgármester meghatározta feladatokat köteles teljesíteni, a rendőrség finanszírozásáról pedig az önkormányzat gondoskodik.
Budapest már most is körülbelül másfél milliárd forintból működteti a közterület-felügyeletet, a kerületek összességükben újabb másfél milliárddal támogatják a fővárosi rendőrséget, s ha az eszközök, illetve üzemeltetésük, karbantartásuk költségeit összeadjuk, az is nagyjából ennyi évente. Ekkora összegből akár önkormányzati rendőrséget is fönn lehetne tartani: az körülbelül évi ötmilliárd forintba kerülne. Danielisz is a közterület-felügyelet "továbbfejlesztésében" látja a legcélszerűbb megoldást, és ő sem adna fegyvert a kezükbe - sprayt és gumibotot igen. "A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló" kormányjavaslat már most tartalmazza, hogy a közterület-felügyeletesek a spray mellett hordhassanak önvédelmi célra gumibotot is (polgárőrszervezetek pedig "térítés ellenében" igényelhetnek - jogos védelmi helyzetben használható - sprayt a rendőrségtől), és jelenleg is járőrözhetnek már szolgálati kutyával.
De mi van, ha egy rendfenntartó túlságosan beleéli magát, ha szeret csendőrösdit játszani? Vagy ha effélékhez vonzódik egy polgármester, egy helyi kapitány? Danielisz Béla visszakérdez: "És ha egy polgármester vagy a körzeti megbízott rasszista?" Ellenvetünk, az a rendőr mégiscsak országos irányítás alatt áll, végső soron az állam felel érte. És ha netán egy polgármester neki ideológiailag tetsző önkormányzati rendőrséget szervez? "Erre való a jog, hogy ezt megakadályozza, sőt éppen a mostani helyzetben hívhatja be egy polgármester mondjuk a Magyar Gárdát arra hivatkozva, hogy a rendőrség nem tudja megvédeni az ott lakókat. De nem lehet majd sunyin erre hivatkozni, ha lesz egy saját önkormányzati erő, akármilyen egyéni felfogással" - állítja Danielisz.
Behívja az államit
"A rendőrséget kell megerősíteni" - fogalmaz egyértelműen Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Hódmezővásárhely polgármestere. Mint a közterület-felügyelői működés - mondjuk így - egyenetlenségeit ismerők egyike különösen óv attól, hogy a rendőrség jogosítványainak túl sok elemét rájuk ruházzák. A gumibot-használat miatt is szkeptikus, mert olykor nehéz lenne tisztázni, védekezésre használták-e, vagy sem. Lázár egyáltalán nem biztos abban, hogy mindenütt megfelelő képességű embereket alkalmaznának, s eleve egységes, magas színvonalú képzést tartana kívánatosnak e körben. Ráadásul sok szegény településnek nem is volna pénze közterület-felügyelet működtetésére.
,,Az államnak végig kellene gondolnia, hogy milyen mértékben kell funkciókat megtartania a központi államigazgatásként működtetett rendőrségnél, illetve mennyire lehetne azt decentralizálni - magyarázza Finszter Géza, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, egykori rendőr. - A vizsgán biztosan megbukna, aki azt a kormányhatározatot szerkesztette, mely szerint a rendőrség decentralizációja érdekében létre kell hozni rendőrőrsöket. A decentralizáció ugyanis azt jelenti, hogy a központi közigazgatásból átadok egy feladatot az önkormányzatoknak." Az őrsökkel és a körzeti megbízott rendőrökkel a jelenlegi szisztémában az a gond, hogy csak részben képesek a helyi közbiztonságra figyelni: "Ha éppen a Kossuth térre kell háromszáz ember, leszólnak mondjuk Baranyába. Senkivel nem kell egyeztetni, hanem indul a háromszáz Budapestre. Vagy: egy vasúti baleset után kiadják a parancsot országosan, hogy az átjárókban legyen fokozott rendőri jelenlét. Az egyik megye könyörög, minek, náluk három olyan is van, ahol évek óta nem ment keresztül vonat, mire a válasz: 'Akkor is, a kurva életbe!' Ez megtörtént eset. A központban meghozott döntésekben alig kapnak szerepet a helyi részletek. Ez is mutatja, mennyire kontraproduktív és drága ez a minden ízében hierarchikus rendszer." Finszter szerint elvi problémák is vannak: "Rendszertanilag a rendészet a közigazgatás része. Mindenféle rendőri reform azon bukik meg, hogy eddig a felismerésig nem jutunk el. Ez nem egy különleges fegyveres erő, hanem olyan közigazgatási hatóság, amely a hatósági feladatai egy részének végrehajtásához kényszerítő eszközöket vehet igénybe." Éppen ezért az önkormányzati rendőrség jogállamban a központi államigazgatásból nőhet ki. "A jelenlegi rendőrség közrendvédelmi szolgálatának meghatározott részfunkcióit, az őrködést, az ügyeletet és más, az előbbiekhez kapcsolódó feladatot a szükséges hatósági jogosítványokkal együtt át lehetne adni a települési önkormányzatoknak. De nem lehet önkormányzati közigazgatást varázsolni egy olyan társadalmi mozgalomból és egyesülési formából, mint a polgárőrség és a polgárőrszervezet."
Szikinger István alkotmányjogász (egykor szintén rendőr) is úgy véli, a közbiztonsági-közrendvédelmi feladatok nem igényelnek felső irányítást. "Túldimenzionált és túlmilitarizált a magyar rendőrség. A döntéseket sokszor nem a megfelelő szinten hozzák meg, a hely és az esemény kellő ismerete nélkül." Úgy gondolja, a közösségi rendőrség irányába kellene fejlődnünk; az egyik szervezési elv ez ügyben éppen az önkormányzati rendőrség lehet, amely közvetlen felelősséggel tartozik a helyi igazgatásnak. ,,Helyben a közrenddel kapcsolatos döntések is szinte teljes nyilvánosságot kapnak, míg egy hierarchizált szervezetben ez nem annyira fontos, sőt titkosíthatnak is bármilyen utasítást vagy intézkedést. Márpedig ha nincs megfelelő civil kontroll, nincs számon kérhető közbiztonság, különböző szervezetek érzik magukat feljogosítva erre, és elkezd működni a szürkerendőrség" - érvel Szikinger.
Az önkormányzati rendőrségnek szerinte is őrzési-közrend-felügyeleti funkciója (adott esetben nyomozást segítő feladata - például a helyszín biztosítása) lenne, és az önkormányzat egyik egységeként működhetne. A kanadai módszert említi: ,,A központi költségvetésből jár bizonyos összeg alapvető helyi közbiztonsági célok teljesítéséhez. Az önkormányzat dönthet: akar-e saját rendőrséget, avagy társuljon-e több település ez ügyben. És van is egy szakmai minimum, létszám és felszereltség, mozgósíthatóság szempontjából. Ha nem akar egy település saját rendészeti erőt, akkor behívja az államit vagy a regionálisat. S létezik a központi rendszer, amolyan készenléti rendőrség."
Bővíthető hatáskörök
Finszter Géza úgy látja, a rendőri vezetők nagy részének nem érdeke az igazi reform - mivel rengeteg parancsnoki szint, állás megszűnne. Szerinte az önkormányzati rendőrség megkaphatná a legitim erőszak-monopólium minden jogosultságát, ami a helyi közbiztonság fenntartásához - csapaterő igénybevétele nélkül - szükséges. De az önkormányzati rendőri szervezet irányítása, a vezetők kiválasztása, ellenőrzése, beszámoltatása közrendvédelmi kérdésekben kerüljön a települési önkormányzatok hatáskörébe - csak ne most. "Nagy híve vagyok az ügynek, de nem ebben az önkormányzati rendszerben. Háromezer-kétszáz kis rendőrség? Na ne!" - Finszter statisztikát mutat. "Egy francia kutató szerint Európában arányaiban Magyarországon van a legtöbb rendfenntartó. Negyvenkétezer rendőr, önkéntes egyesületi formában, például polgárőrként tevékenykedik körülbelül nyolcvanötezer ember, és az őrző-védő vállalkozások keretében nagyjából százezer. Összlétszámuk négyszerese az európai átlagnak. Ha erre a grafikonra ránéz egy felelős kormányzat felelős embere, látnia kell, hogy feltétlenül szükséges változtatni."
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára, Turi András következetesen önkormányzati rendészetről beszél, s nem helyi rendőrségről. A közterület-felügyeletet - szigorúan körülírt hatáskörrel - ugyancsak izmosítaná, hivatalból is, lásd a gumibotviselést a jogtalan támadás elhárítására a kormányzati előterjesztésben. Más körben vitát kavart az a tervezett hatáskörbővítés is, ami lehetővé tenné térfigyelő kamerák kezelését közterület-felügyelőknek is. Ez ellen az adatvédelmi biztos, Jóri András és több civil szervezet is tiltakozik. "Van egy kis probléma, majd elmúlik, meglátjuk" - bizakodik a szakállamtitkár. Szerinte a lényeg: "Egységes rendőrségre van szükség, összes funkciója, így az állami erőszak-monopólium megtartásával, s persze az önkormányzatoknak is lehetnek helyi rendészeti igényeik."
Főrendőri nézőpont
"Ez a vonat már elment, nem érjük utol - mondja határozottan Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány. - Közvetlenül a rendszerváltás után lett volna rá lehetőség, de senki nem foglalkozott vele komolyan. Akkor a Belügyminisztérium rendészeti osztályát vezettem, több tanulmányt készítettünk e témában, magam is írtam néhányat, hiába. Az önkormányzatok sokkal jobban el voltak foglalva címereik megalkotásával, mint ezzel. A közrend-közbiztonság megőrzésének egyedüli általános felhatalmazottja a rendőrség lett.
Egyébként most a politikai klíma sem kedvez az önkormányzati rendészet túlzott önállóságának: ahány település, annyiféle indíttatású helyi erő jönne létre. Problémás lenne a finanszírozás is. A helyi rendészeti feladatok egy részét azonban már most sem a rendőrség látja el, például a helyi szabálysértési esetek egy részében a jegyző jár el. A közterület-felügyelet is részt vehet a helyi közbiztonság védelmében. Bizonyos kérdésekben mintegy száz civilszervezettel egyeztettünk. A fejlődés útja: a koordináció, az információ. Sok kistérségben a rendőrség irányításával a közrendvédelem erősítésére, összehangolására bizottságok alakultak. Az együttműködésen van a hangsúly, meg kell teremteni a különböző formáit. Ám az egységes rendőri szervezetet meg kell őrizni."
