TGM: „A magyaroknak mindig a legrosszabb jut”

Belpol

A filozófust a rendszerváltás megítéléséről, az előretörő zöld pártokról és az önkormányzati választásokról is kérdeztük.

A Magyar Narancs legfrissebb számában interjút olvashat Tamás Gáspár Miklós filozófussal, aki nemrég élete talán legpesszimistább cikkét közölte Magyarország sorsáról, az Európai Unió megalkuvásairól, a Nyugat válságáról, a klímaválság várható hatásáról.

Ízelítő az interjúból:

Magyar Narancs: Azt már a hvg.hu-n írja, hogy kialakult egy „sok tekintetben egységesnek tekinthető autoritárius-reakciós kelet-európai blokk”. Ezen belül a magyar rezsim mennyire kirívó?

TGM: A magyaroknak mindig a legrosszabb jut, ez sem kivétel. Az Orbán-rendszer az európai szélsőjobboldal zászlóshajója. Nem kell erőszakhoz vagy totalitárius módszerekhez folyamodni, nem ülünk a börtönben, többek között azért sem, mert nincs ellenállás. (...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Magyarországon semmiféle tömegmozgalom nincs, maga Orbán Viktor számolta föl a polgári körökkel együtt a Fideszt is jó pár évvel ezelőtt. Karizmatikus uralom és túlmozgósítás helyett demobilizáció és atomizálás van. A viszonylagos rend ellenére a kormány fönntartja a külső fenyegetettség érzetét: menekültek, NGO-k, dzsenderfasiszták, klímakommunisták, Sorosok és Soros-pápa, zsidó és arab világ-összeesküvők, európai föderalisták, alkotmányvédők, migráns­taxiztatók, feminácik és illuminátusok. Ez garantálja a népszerűséget, annak ellenére, hogy Orbán szavazói is tudják, mennyire rossz állapotban van a tömegközlekedés vagy az egészségügy meg az egész közigazgatás. (...)

MN: Azt szükségszerűnek érzi, hogy Kelet-Európában a rendszerváltások után sem tudtak kialakulni – ahogy írja – „alkotmányos-szabadelvű, jogtisztelő, polgári társadalmak”?

TGM: Soha nem tudott kialakulni, és soha nem is fog. Ha eltekintünk a gyarmatosítástól, jogállami viszonyok a történelemben csak Nyugat-Európában állottak fönn – a fehér anyaországi populáció számára kizárólag –, és más formában Amerikában. (...) És mindenütt inog, mert halottak azok az osztályok, amelyeknek a küzdelmei miatt az alkotmányos engedményeket meg kellett tenni. Nem csak proletariátus nincs többé, burzsoázia sincsen. Igazán látnunk kellene már, hogy a kapitalizmushoz immár nem kell polgárság, nem kell jogállam, liberalizmus vagy individualizmus. Csak pénz kell hozzá, ezért lehet Kína az egyik legsikeresebb kapitalista modell.

Az interjúban szó esik arról is, hogy mit gondol a zöldek és a liberálisok európai erősödéséről, arról, hogy mit hozhat a klímaváltozás, vagy arról, hogy van-e tétje az októberi önkormányzati választásnak, okozhat-e legalább repedéseket az Orbán-rendszerben.

A lapot csütörtöktől árulják a standokon vagy előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.