Tiltakozik a Mazsihisz, mert a Mi Hazánk Mozgalom a zalaegerszegi zsinagógában tartja választási rendezvényét

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. február 18.

Belpol

"Egy ilyen esemény méltatlan a hely történetéhez, és meggyalázza mártírjaink emlékét" - írják.

"A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetősége mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy 2022. február 19-én, a szélsőséges nézeteiről ismert Mi Hazánk Mozgalom választási rendezvényt fog tartani a zalaegerszegi zsinagógában" - írja a szervezet közleményében.

 

 Kiemeli, hogy tiltakoznak az ellen, hogy "egy, a magyar zsidóság számára fontos helyen egy olyan mozgalom tartson rendezvényt, amelynek tagjai nyilvános beszédeikben, internetes posztjaikban nyíltan uszítanak a kisebbségek ellen."

 "Egy ilyen esemény méltatlan a hely történetéhez, és meggyalázza mártírjaink emlékét" - írják.

Emlékeztetnek, hogy a zsinagóga épülete a zsidó közösség és a város számára is kiemelt jelentőségű hely, emléket állít Zalaegerszeg egykor virágzó zsidó közösségének, amelynek tagjait 1944-ben haláltáborokba hurcolták.

A Mazsihisz szerint kötelességünk felszólalni minden olyan próbálkozással szemben, amely súlyosan sérti értékeiket. Hozzáteszik: 

"pártpolitikai ügyekben továbbra sem kívánunk megnyilvánulni, de a Mi Hazánk tervezett zsinagógai rendezvénye olyan provokáció, ami ellen fel kell lépnünk!"

A közlemény végén felszólítják az épület fenntartóját, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy a helyszín bérbeadására vonatkozó korábbi döntését vonja vissza és ne járuljon hozzá, hogy az egykor zsinagógaként működő épületben a Mi Hazánk Mozgalom választási rendezvényt tarthasson.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.