Legalább 1 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó, adócsaló céghálózat, amelynek vezetőire és irányítóira augusztus első felében csaptak le a NAV nyomozói.
Az akció méretére jellemző, hogy az adóhivatal munkatársai (köztük revizorok, informatikusok, végrehajtók) az országban egyszerre 30 helyen tartottak házkutatásokat, foglaltak le bizonyítékokat, vagyontárgyakat, köztük egy nagy értékű hajót is. A gyanú szerint az őrző-védő hálózatot két Pest megyei férfi mozgatta, vállalkozásaik az ország összes megyéjében foglalkoztattak vagyonőröket. Az adócsaló hálózat vezetői egy dél-alföldi cég nevében szerződtek a partnerekkel, és a nyomozás eddigi állása alapján az alkalmazottak jelentős része láncolatban, más cégekhez volt bejelentve. A dolgozók foglalkoztatását fiktív számlákkal igazolták, járulékot nem fizettek utánuk, a cégeket 3–4 havonta cserélték, s közülük többet külföldi állampolgárok nevére írattak.
A kapós városvezető
Az országos akcióban összesen 800 millió forintnyi vagyontárgyat és készpénzt foglalt le a hatóság; ennek része volt az a 150 millió forintnyi készpénz, amit a céghálózat vezetői tartottak maguknál. Egyiküknél 97 millió forint, másikuknál 30 millió forint készpénz volt, s az egyik érintett cég irodájában pénzzel teli táskát találtak.
| ||
Ennél is filmszerűbb, hogy a cégháló teljes könyvelési anyagára, ötszáz bélyegzőre, szervergépre és számítógépekre egy titkos raktárhelyiségben bukkantak rá a nyomozók. A NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai nyolc személyt hallgattak ki gyanúsítottként bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt, amiért akár 20 év szabadságvesztés is járhat. Jelenleg többen is letartóztatásban vannak.
A hír nem robbant bombaként a forró augusztusban, az önkormányzati kampány beindulása előtt Békéscsabán. Sőt, a helyhatósági kampány alatt minderről nem is esett szó, leszámítva azt, hogy a Jobbikhoz közel álló Alfahír két nappal a voksolás előtt egy észrevétlenül maradt rövid cikket közölt a történetről több érintett személy és cég nevével. Leírták azt, amiről akkor a békéscsabai közélet szereplői már tudtak, bár hivatalosan egy árva szót sem szóltak. Arról, hogy a vagyonőrök és biztonsági szakemberek foglalkoztatását ellátó dél-alföldi cég az a 2009-ben bejegyzett, békéscsabai székhelyű ENZÉVÉ Kft., amelynek alapító ügyvezetője, N. László a fenti történetben kulcsszerepet játszik. A városszerte jól ismert N. egyike volt azoknak, akiket a NAV-akció keretében lekapcsoltak, s utóbb letartóztatásba helyeztek.
A 2016-ban alapított Hajrá Csabaiak Egyesület (amelynek nevét tavaly októberben Hajrá Békéscsaba Egyesületre változtatták) tíz alapító tagja között is ott volt N. László. Majd három éven keresztül cégének békéscsabai székhelye és bejelentett állandó lakhelyének címe megegyezett a Hajrá Békéscsabaiak Egyesület székhelyével. Ez a szervezet jelölte az idén városvezetőnek a 2014 óta polgármester Szarvas Pétert, aki október 13-án elsöprő, csaknem 79 százalékos győzelmet aratott.
Beálltak mögé
Az elmúlt öt évben a polgármesternek nem volt saját frakciója. A Fidesznek azonban nem volt érdeke, hogy a tőle nem oly’ távol álló Szarvast megbuktassa, és bedöntse a várost például azzal, hogy nem fogadja el az éves költségvetésről szóló határozatot. Az idei helyhatósági választásnak úgy futott neki mind a békéscsabai kormánypárt, mind a helyi ellenzék, hogy megnyerje polgármesterjelöltjének Szarvas Pétert, aki az elmúlt öt évben – felhasználva a helyi sajtó teljes infrastruktúráját és lojalitását – sikeresen építette imázsát.
A polgármester nem siette el a dolgot: kivárta az EP-választás eredményét, majd saját képviselőjelölti csapattal rukkolt elő. Az idei újrázásra hivatalosan a „civilek” kérték föl – igazából a hozzá igen közel álló Hajrá Békéscsaba Egyesület. A lila lett a színük, mint a békéscsabai sportegyesületeknek. Kampányukban mindenütt a lila szív volt a logójuk. A Fidesz, nem lévén esélyes jelöltje, bejelentette Szarvas támogatását.
A csabai ellenzék három részre szakadt, amivel biztosították is maguknak a súlyos vereséget. A polgármester mögött álló Hajrá Békéscsaba Egyesület (Szarvas Péterrel együtt), illetve a Fidesz 7–7 képviselőt delegált a közgyűlésbe, az ellenzéknek 3 mandátum jutott. A Fidesz kommunikációja szerint 11 fős kormánypárti többség van Békéscsabán, utalva a „civil” egyesület és a kormánypárt baráti viszonyára.
Nyolcszoros
Egy békéscsabai politikus a Narancsnak elmondta, a nyár elején kezdett terjedni a városban, hogy valami nincs rendben az ENZÉVÉ Kft.-vel; nyilván nem függetlenül attól, hogy a cég ellen megindult a NAV nyomozása. Hirtelen sokaknak beugrott az is, hogy N. László cége nem sokkal a 2014-es őszi önkormányzati választás után a már Szarvas Péter vezette békéscsabai önkormányzat közbeszerzési pályázatán két riválisát megelőzve nyerte el a polgármesteri hivatal (és objektumai) személy- és vagyonvédelmi feladatainak, valamint portaszolgálatának ellátását.
Az előző önkormányzati ciklusban ezenkívül is szép eredményeket produkált a vagyonőrzéssel foglalkozó cég. 2014 és 2018 között árbevétele a nyolcszorosára, azaz 61 millió forintról közel 500 millióra nőtt. (Ehhez képest tavaly csaknem 8 milliós veszteséget mutatott ki.) Amikor a békéscsabai önkormányzat által 2014 végén kiírt közbeszerzési pályázaton befutott, a 750 forintos óránkénti munkabér ajánlati összegével volt a nyerő. A szakma több szereplője már akkor úgy vélekedett, hogy a járulékok és az adó megfizetése mellett ez a tevékenység 1200 forint/óra alatt nem hozható ki. A korabeli testületi jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy néhány ellenzéki képviselő firtatta is, hogy minden rendben lesz-e így. A közgyűlési tamáskodókat Szarvas Péter nyugtatta meg azzal, hogy minden rendben van.
2019 márciusában megszűnt az ENZÉVÉ Kft. és a békéscsabai önkormányzat közötti szerződés. Miklós Attila (MSZP) képviselő akkor azt tudakolta, igaz-e, hogy a takarítók másfél-két havi bérével tartozik a cég.
Válasz nélkül
Az ENZÉVÉ-ről nemrég egy profin – cégjegyzékkel, szerződésekkel, kimutatásokkal, fotókkal és újságcikkekkel – összeállított dokumentumgyűjteményt kaptam névtelen levélben. Az anyag a fentieken, tehát a vélelmezett adócsaláson kívül – igaz, bármiféle bizonyíték nélkül – azt is állítja, hogy a békéscsabai személy- és vagyonvédelmi kft. „több éven keresztül a békéscsabai városházán titkosszolgálati eszközöket alkalmazva hallgatta le politikai ellenfeleit” – a szövegkörnyezet alapján feltehetően Szarvas Péter politikai ellenfeleit. Ebbe a körbe azonban akkortájt gyakorlatilag mindenki belefért, mert mint említettük, a békéscsabai polgármestert az előző ciklusban nem támogatta saját frakció.
Megjegyzendő, hogy az állítólagos lehallgatásokról, megfigyelésekről, az ezek nyomán készült hang- és képfelvételek lehetséges meglétéről több képviselő is beszélt lapunknak. Ez a helyi közélet szereplői körében beszédtéma volt az utóbb hónapokban is. Többen tudni vélnek rejtélyes pendrive-okról vagy éppen képviselőkről és közszereplőkről vezetett aktákról. Olyan „értesülések” is terjednek, hogy a letartóztatásba került N. László házában nem csupán a cég működésével kapcsolatos információkra bukkantak a NAV-nyomozók – de ennek nincs semmiféle hivatalos megerősítése.
A NAV akciója után lekért cégkivonat szerint N. László már nem szerepel az ENZÉVÉ Kft. tulajdonosai között, viszont ott találjuk az élettársát és a fiát. A letartóztatás és a súlyos gyanúsítás után mindez aligha véletlen. Legalábbis furcsa egybeesés, hogy ez év augusztus 7-én, nagyjából az adónyomozók összehangolt akciósorozatával egy időben a Békés Megyei Törvényszék Cégbírósága bejegyezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület székhelyváltozását. Mintha csak tudták volna, hogy nagy a baj, kerülni kell az esetleges összefonódás látszatát is.
Néhány fontos kérdést tisztázandó két héttel ezelőtt megkerestük Szarvas Péter polgármestert. Öt napot is megjelöltünk, amelyek bármelyikén bármely órájában fölkeressük, ám nem talált időpontot a beszélgetésre. Azt viszont megígérte, hogy legkésőbb október 31-ig válaszol írásban feltett kérdéssorunkra. Ezt elküldtük, egyebek közt arról érdeklődve, hogy miből fedezte a Hajrá Békéscsaba Egyesület a – pénzzel bőségesen ellátott Fideszét is lepipáló – kampányát, mert az évi 5 ezer forintos tagdíjak aligha nyújtanak erre fedezetet. Kértük, tisztázza az őt jelölő egyesület súlyos bűncselekményekkel gyanúsított és letartóztatásban lévő alapító tagjával való viszonyát, s azt, miért volt közös a székhelye a személy- és vagyonvédelmi cégnek, valamint a Hajra Békéscsaba Egyesületnek. Megkérdeztük azt is, hogy a vagyonvédelmi cég bármilyen formában támogatta-e Békéscsaba régi-új városvezetőjének önkormányzati kampányát. Választ lapzártánkig nem kaptunk.
| Barátom, Viktor Öt éve a hivatalosan függetlenként, hallgatólagosan a Jobbik támogatásával lett Békéscsabán polgármester Szarvas Péter. (Korábban a megyei közlekedési vállalat, a Körös Volán Zrt. és a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. sokat szereplő, jól ismert vezérigazgatója volt.) Akkor, 2014 őszén valójában a Fidesz A csapata mérkőzött meg a párt B csapatával: a helyi kormánypárti erős emberek egy része Hanó Miklós korábbi kisgazda és fideszes országgyűlési képviselő és alpolgármester mellé állt, míg a helyi hatalomból kiszorított, két cikluson keresztül a várost vezető Vantara Gyula (aki fideszes parlamenti képviselő volt) és köre Szarvas Péter mellett sorakozott fel. Mindkét oldalon jókora pénzeket mozgattak meg. Egy ellenzéki képviselő a Narancsnak elmondta, hogy Szarvas akkor elárulta neki, hogy ilyen méretű városban 20 millió forint alatt neki sem szabad futni a kampánynak. Azt senki nem firtatta, ki és honnan biztosította a kampányhoz a forrásokat. Az üzleti életből érkezett, közgazdász végzettségű Szarvas a választóknak minden tekintetben elfogadhatóbb jelölt volt, mint a nehézkesen fogalmazó Hanó, aki mellett pedig személyesen Orbán Viktor is kampányolt – hiába. Szarvas Péter amúgy a kilencvenes évek elején Fidesz-tag volt, majd a 2000-es évek legelején a párt külsős tagként delegálta a békéscsabai önkormányzat pénzügyi bizottságába. Sőt, amikor Orbán Viktor a Modern Városok Programja keretében Békéscsabán járt, Szarvas a barátjának nevezte a kormányfőt, akivel többször együtt fociztak. |
