Január elsejétől átlagosan 79 500 forinttal emelkedett a rendvédelmi dolgozók bére, jelentette be szerdán a kormány Facebook oldalán Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára. Rétvári azt mondta, hogy az emelés több mint 56 ezer dolgozót érint, és korábban hatvanmilliárd forintot különítettek el rá a költségvetésből. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy 2022-ben már volt egy 116 ezer forintos béremelés, ezt egészítette ki a mostani.
A hvg.hu összeállítása szerint viszont az örömhírt több dolog is árnyalja. Egyrészt, hogy a Rétvári által említett összegről Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnöke azt mondta lapunknak, bruttó összegről van szó, vagyis az adók lejönnek belőle, mire megérkezik a rendvédelmi dolgozókhoz. Másrészt, hogy
az emelésből tízezernél is többen maradhattak ki, hiszen azt csak a hivatásos állomány tagjai kapták meg, az úgynevezett rendvédelmi igazgatási jogviszonyban (Riasz) dolgozó munkavállalók már nem.
Erre Rétvári figyelmét is felhívta több kommentelő a Facebook-posztja alatt, és a lap is kapott olyan olvasói megkeresést, hogy az állománynál csupán a hivatásosok bérét emelik, ők kapják a juttatásokat is, míg a riaszosoknak sem juttatás, sem fizetésemelés nem járt.
De megerősítette Bárdos Judit, a Bűnügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke is, aki azt mondta, a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony alá eső több tízezer dolgozónak nem csupán a friss emelésből nem jutott, de az utóbbi években öt százalékos szinten emelgettek az ebbe a jogviszonyba tartozók bérét. Ezt az emelést teljesítményértékelés alapján osztották, így akadt, aki kaphatott akár húsz százalékot is, de voltak, akik nem kaptak semmit.
Egységes béremelés pedig nem volt.
Az egész hátterében az úgynevezett Riasz áll. Ez a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonynak elnevezett életpályatörvény rövidített neve, ez volt az a törvény, amellyel 2019. február elsején a rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottakat és kormánytisztviselőket a kormány kivette a közalkalmazottak közül és új státuszt, jogviszonyt adott nekik. Ezt a kormány velük lépte meg először, de azóta több közalkalmazotti réteggel is megtette, legutóbb a státusztörvény kidolgozásával és parlamenti elfogadásával a pedagógusokkal.
A Riasz tulajdonképpen mindenkire vonatkozik, aki nem hivatásosként dolgozik
a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a nemzetbiztonsági szolgálatok, vagy a rendészeti szakgimnáziumok kötelékében. A szakszervezeti vezetők egyetértenek abban, hogy a riaszosok nélkül a rendvédelmi szervek gyakorlatilag működésképtelenek lennének, munkájuk nélkülözhetetlen.
Bárdos Judit az Átlátszónak 2019-ben azt mondta: a Riasz a kezdeti tervek alapján külön törvény lett volna, önálló jogviszonnyal. Viszont végül nem ez történt, hanem „a Riasz egy fegyverviselés nélküli szolgálati viszony lett”, hiszen beleolvasztották a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénybe.
Ez pedig azt jelenti, hogy
a Riasz által meghatározott jogviszonyba tartozó munkavállalókra egy rakat olyan korlátozás vonatkozik, amely a hivatásos állomány tagjaira is.
A korlátozások között van például a véleménynyilvánítás vagy a tulajdonjog korlátozása, vagy hogy rendvédelmi alkalmazottként kinevezésükkor mindegyiküknek esküt kell tenniük, aki pedig erre nem hajlandó, az nem dolgozhat. A Riasz tiltja a politikai szerepvállalást is, előírja a korábban említett teljesítményértékelést, sőt akár arra is lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy a munkavállaló beleegyezése nélkül akár más rendvédelmi szervezethez is átrendeljék, közigazgatási határon belül évente akár hatvan, azon kívül pedig akár harminc munkanapra.
Vagyis a Riasz alá tartozók valójában két dologban különböznek a hivatásos rendvédelmi dolgozóktól:
feladatkörük „nem terjed ki az élet és testi épség kockáztatásának” kötelezettségére, és kevesebbet keresnek.
Hogy pontosan mennyivel, azt viszont a lapnak senki sem tudta megmondani, ugyanis annyira különböző munkakörökről van szó, hogy hatalmas közöttük a szórás, hiszen a bér a legtöbb fizetési kategóriában nem csupán az adott munkakörtől, de a szolgálati évek számától is függ.
