Több jogot vagy több iskolát a cigányoknak?

Belpol

A jogfosztottságukat kell-e előbb felszámolni vagy a gazdaságban kell helyzetbe hozni a cigány embereket?

Romapolitika a Fidesszel vagy a Fidesz nélkül? A jogegyenlőség vagy a gazdasági mutatók feltételeinek megteremtése a fontosabb? Kell-e egyáltalán romapolitika? Szükség van-e etnikai alapú érdekképviseletre? Gulyás Márton szakértők társaságában kereste a válaszokat.

false

Gulyás a Slejm – a torkon ragadt politika 23. adása alkalmából nem csak a roma polgárjogi mozgalmak és a cigány emberek érdekérvényesítési törekvéseinek különféle módjait tárta fel, de fórumot is szervezett, amelyen Setét Jenő Brada jogvédő aktivista és Forgács István szakértő társaságában próbálta megfejteni, miben áll a magyarországi roma önrendelkezés.

„Egységes cigányságról beszélni Magyarországon nem lehet”

– vélekedett Forgács István, aki már ezért sem támogatja az etnikai alapú pártosodást. „Felesleges arra a cigány Mózesre várni, aki majd kivezeti Egyiptomból a cigányokat.” Forgács szerint annyira mások a viszonyok az ország különböző területein, hogy nem lehet sikeres pártpolitikai szinten a kisebbségi érdekérvényesítés. A szakértő annak örülne, ha minél több tehetséges cigány politikus minél több pártban jelenne meg, és képviselné ily módon a roma ügyeket. Setét Jenő szerint roma emberek tömegei érzik azt, hogy senki sem képviseli az érdekeiket. Szerinte a határon túli magyar pártok sikerei jelenthetnének pozitív példát a kisebbségi politikai kiállásban, de a hazai viszonylatok miatt lényegében maga is úgy gondolja, hogy nincs valóságalapja annak, hogy egy cigány párt sikereket érjen el.

false

Tele van a közélet a romákat érintő tudatos hazugsággal – mondta Setét, aki szerint szükség van megjelenített roma politikára a különböző pártok részéről, már csak azért is, mert

egyre erősebb a kormányzati rasszizmus

a pártpolitikán túl a szakpolitikában is. Setét szerint a romákat teszik saját helyzetükért felelőssé – s ez nettó áldozathibáztatás.

Forgács István viszont úgy látja, hogy az intézményesült jogegyenlőtlenség csupán egy érzület, helyi lakosok benyomása, amit bár nem lehet elvitatni az adott személyektől, de inkább arra kellene koncentrálni, hogy a kormányt némi nyomásgyakorlás folytán arra bírják rá, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amellyel például a spontán szegregációban élők számára – jobb technikai eszközök, képzettebb tanárok segítségével – biztosítható lenne, hogy érdemi adófizetőkké váljanak.

Régóta küzdenek a roma szervezetek azért, hogy a tananyag része legyen a cigány kultúra, ahogy a roma holokauszt is, vagy legyenek végre saját intézményeik, amikkel a kisebbségi lét reprezentatívvá válhatna, akár egy saját múzeummal, amely bár régóta tervbe van véve, de még szó sincs róla. Forgács István szerint az a baj, hogy

a kormány nem tudatosan kirekesztő, csupán idióta.

A szakértő úgy látja, hogy a cigány emberekkel való felelősségteljes foglalkozás nem elsősorban a cigány emberek érdeke, hanem a többségi társadalomé, ezért az úgynevezett kritikus tömegnek Forgács szerint nem a romák között, hanem a többségi társadalomban kellene kialakulnia, mert a cigányok gazdasági szempontból fontosak az országnak.

Az igen tanulságos vlog és a vita nemcsak a roma politikai mozgalmakat és különféle szerveződéseket mutatta be árnyaltan, de e kétféle enyhén szólva érdekes véleményt is érthetővé tette.

A Slejm 23. adása hamarosan megtekinthető a vlog YouTube-csatornáján.

Neked ajánljuk