Több mint 160 irodalmár, zeneszerző tiltakozik az SZFE „aljas és sunyi legázolása” ellen

  • narancs.hu
  • 2020. szeptember 2.

Belpol

Közös kiállásra szólítja fel kollégáit Parti Nagy Lajos, író.

Part Nagy Lajos petícióban szólítja fel kolllégáit a közös kiállásra. A 444-nek elküldött felhívásáaban azt írja: „Alulírott magyar írók, műfordítók, irodalmárok, magyar művészek a leghatározottabban tiltakozunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem aljas és sunyi legázolása ellen, szolidárisak vagyunk a lemondott szenátussal, az egyetem tanáraival és hallgatóival.”

Így kíván csatlakozni ahhoz a békés, élőláncos versfelolvasáshoz, melyet 2020. szeptember 2-án, este 6 órára hirdettek meg. A Simon Márton, Tóth Réka Ágnes, Závada Péter és Szurdi Panni által meghirdetett eseményre „barátsággal elvárjuk író és nem író barátainkat, kollégáinkat, családtagjainkat és ismerőseinket, különös tekintettel a FISZ, a Szépírók Társasága és a Slam Poetry Magyarország tagjaira” – olvasható a Facebook-esemény leírásában.

A kedden indított aláírásgyűjtéshez kora estig 160-nál többen csatlakoztak:

Aczél Géza, Angyalosi Gergely, Áfra János, Ágoston Zoltán, Alföldy Mari, Babarczy Eszter, Baksa-Soós Attila, Balla Zsófia, Balogh Róbert, Bán Zsófia, Baranyai László, Bari Károly, Bazsányi Sándor, Bányai Éva, Bárász Péter, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Barna Imre, Beke Zsolt, Bentley Anna, Berta Ádám, Bihari György, Boldizsár Ildikó, Bolemant Éva, Bombitz Attila, Bozai Ágota, Bozsik Péter, Böszörményi Gyula, Böszörményi Péter, Bruria Zsuzsa, Chilf Mária, Csanda Gábor, Csaplár Vilmos, Csehy Zoltán, Csíkvári Gábor, Csillag Lajos, Csutak Gabi, Dalos György, Danyi Gábor, Dandoy Györgyi, Darabos Enikő, Darvasi László, Debreceni Boglárka, Deczki Sarolta, Dezsényi Katalin, Dés-Kertész Dóra, Dés András, Dés László, Deák Renata, Dragomán György, Erdős Virág, Falcsik Mari, Fodor Zsuzsa, Follinus Anna, Frideczky Katalin, Gahse Zsuzsanna, Garaczi László, Gazdag József, Gács Anna, Gerevich András, Gerőcs Péter, Géczi János, Grecsó Krisztián, Györe Balázs, György Péter, Győri László, Gyukics Gábor, Halasi Zoltán, Háy János, Hidas Judit, Jancsó Júlia, Jenei László, Juhász Rokkó, Kabai Lóránt, Kamarás István, Karafiáth Orsolya, Kálmán C. György, Károlyi Csaba, Kántor Péter, Kemény István, Király Levente, Keresztury Tibor, Keresztesi József, Kerékgyártó István, Kiss Ottó, Kovács András Ferenc, Kozma György, Kőrössi P. József, Krakkó Eszter, Kun Árpád, Ladányi István, Lázár Júlia, Lovász Andrea, Lukács Laura, Marék Veronika, Marton László Távolodó, Márton László (író, szül. 1959), Mesterházi Mónika, Mészáros Tünde, Mészáros Sándor, Miklós Lívia, Nagy Boglárka, Nagy Gabriella, Nagy Gergely, Nádas Péter, Nádori Lídia, Nemes Z. Márió, Németh Ilona, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Orbán Júlia, Orcsik Roland, Papp András, Papp Sándor Zsigmond, Patak Márta, Pataki Éva, Pécsi Júlia, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Radnóti Sándor, Rajnavölgyi Géza, Reményi József Tamás, Rozsnyo Jitka, Sall László, Saly Noémi, Sándor Íván, Schein Gábor, Selyem Zsuzsa, Simon Márton, Somló Ágnes, Sopotnik Zoltán, Spiró György, Szabó Krisztina, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Szávai Dorottya, Szegő János, Szeifert Natália, Szekrényes Miklós, Szirmay Ágnes, Szepes Erika, Szokács Kinga, Szkárosi Endre, Szlukovényi Katalin, Szüts Miklós, Szvoren Edina, Tatár Sándor, Tompa Andrea, Tőzsér Árpád, Tóth Kinga, Totth Benedek, Trenka Csaba Gábor, Turbuly Lilla, Ungváry Rudolf, Vágvölgyi B. András, Vámos Miklós, Váradi Júlia, Várady Szabolcs, Vásárhelyi Mária, Vihar Judit, Villányi G. András, Vojnich Erzsébet, Wirth Imre, Závada Pál, Zilahy Péter

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.