Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet a kormány

  • narancs.hu
  • 2022. november 9.

Belpol

Ha az egészségügyi átalakítás megvalósul, hétköznaponként 90 ezer emberre jutna egy orvos.

A jelenlegi csaknem háromszáz helyett a jövőben 81 magyarországi járásban összesen csupán 102 háziorvosi ügyeleti központot tartana fenn az egészségügyi kormányzat – írja a Népszava. Ezek közül 21 csak gyermek, 21 csak felnőtt ellátóhely, 60 pedig vegyes, a felnőtteket és a gyermekeket is fogadó lenne. A lap szerint Budapesten kívül a kormányzat az Országos Mentőszolgálatra bízná a háziorvosi ügyeleti feladatok megszervezését.

A lap birtokába került előterjesztés alapján 101 magyar településen szűnne meg az alapellátási ügyelet, köztük olyan nagyobb településeken is, mint Budaörs, Hajdúböszörmény, Kiskunlacháza, Százhalombatta, Sajószentpéter vagy Veresegyház.

Megyénként állítanának fel 3-4 úgynevezett Járási Sürgősségi Alapellátási Központot is, több megyében pedig a mostani tucatnyi orvosi ügyeleti pontból pusztán néhány maradna meg. Ez azonban a koncepciót bíráló szakértők szerint a kisebb falvakban komoly problémát jelenthet.

Az új rend szerint a háziorvosok reggel nyolctól délután négyig kellene, hogy a saját rendelőjükben ügyeljenek, négytől este tíz óráig, valamint hétvégén és ünnepnapokon pedig beoszthatók lennének a járási egészségügyi központba ügyelni.

A koncepció a lap szerint már nem tartja szükségesnek, hogy az ország valamennyi járásában működjön alapellátási ügyelet. Ahol marad ilyen pont, ott az adott járás háziorvosai saját asszisztenseikkel fogadnák az ügyeleti helyszínen a betegeket. Este tíz után másnap reggel nyolcig a sürgősségi feladatokat orvos, mentőtiszt, vagy diplomás, úgynevezett kiterjesztett hatáskörű ápoló végezné, az ő munkáját pedig további ápoló és sofőr is segíteni, szükség esetén helyszínen látnák el a beteget.

Eddig nagyjából 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ha azonban ez a terv megvalósul, akkor hétköznaponként 90 ezernek, hétvégénként 60 ezernek jutna egy orvos.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.