Több egyetemi kollégium is hetekre bezár a télen

  • narancs.hu
  • 2022. november 9.

Belpol

Több hétnyi kényszerszünet kezdődik hamarosan az egyetemeken. A rezsiköltségek módosították a tanév rendjét.

Teljesen átírták a vizsgaidőszak rendjét az elszállt rezsiköltségek miatt az egyetemek – írja az Eduline

Van, ahol több hétre lezárják az oktatási épületek nagy részét, így csak minden ötödik tantermet lehet majd használni vizsgáztatásra, de akad olyan intézmény is, ahol úgy döntöttek, hogy az egyébként fűtött gyakorlóiskolákban és kollégiumokban tartják majd meg az írásbeliket és szóbeliket.

Az ELTE-n például előre hozzák a tavaszi szünetet, azt február 20. és 25. között tartják meg, a vizsgaidőszak pedig egy héttel tovább, december 19-től február 11-ig tart majd. A kollégiumokat nem zárják be, de a vizsgákat nem a tanszékeken tartják, hanem olyan helyen, ahol van fűtés, például a kollégiumokban.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az őszi és a tavaszi szünet is elmarad, az egyetem december 19. és január 9. között zárva lesz.

A Szegedi Tudományegyetemen kéthetes igazgatási szünetet és egyhetes téli bezárást rendeltek el decemberre és januárra. A kollégiumok sem működnek majd, a hallgatóknak legkésőbb december 16-án el kell hagyniuk az épületet, és legkorábban január 8-án délután költözhetnek vissza. Azoknak, akik a szünet idejére sem tudnak hazamenni, négy épületben biztosítanak helyet.

Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, de ott a kollégiumok többsége majdnem két hónapig zárva lesz, december 17-e és február 11-e között nem tartózkodhatnak bent a hallgatók. Persze lesz kivétel, két épület ebben az időszakban is nyitva tart, viszont december 19-e és január 9-e között az egyetemi épületek zömét nem lehet majd használni.

Igazgatási szünetet rendeltek az Óbudai Egyetemen is, ahol a tavaszi félév csak február 20. után kezdődik.

Egyelőre csak a Dunaújvárosi Egyetem állt át az online oktatásra, a Miskolci Egyetemen pedig csak a levelező tagozatosok tértek át online oktatásra október elején.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.