Többfrontos kormányzati harc az utolsó baloldali fészek ellen

Belpol

Állam kontra tudomány: húzódik a pereskedés a Politikatörténeti Intézet kiebrudalásáról.

Több fronton zajlik a harc az egyik utolsó talpon maradt baloldali szellemi műhely, a Politikatörténeti Intézet ellen, immáron negyedik éve.

Az intézet per pillanat három perben érintett: egy az épület használati jogáról, egy az államosított levéltári anyaghoz kapcsolódó költségtérítés jogosságáról szól, ez utóbbi ügyben az intézet a strasbourgi bírósághoz fordult. (Mindezt, és a PTI elleni hadjárat részleteit és körülményeit két héttel ezelőtti nyomtatott lapszámunkban tárgyaltuk hosszabban.)

Az a tárgyalás, amire csütörtök reggel ellátogattunk, az épület használati jogáról szólt. Ezt a pert a magyar állam indította, ugyanis álláspontja szerint a Néprajzi Múzeum épületében működő Politikatörténeti Intézet jogtalanul használja a körülbelül hatezer négyzetméteres épületrészt. A Hauszmann Alajos tervezte, összesen mintegy 12 ezer négyzetméteres, természetesen állami tulajdonban lévő Kossuth téri műemlék épület Alkotmány utcai szárnyába még 1957-ben költözhetett be – a jogelőd – a Párttörténeti Intézet, majd 1973-ban a Néprajzi Múzeum. A rendszerváltáskor az MSZP az ingatlan 4000 négyzetméterére használati jogot adott a frissen létrejött alapítványnak, és ez Földes György főigazgató szerint azt is jelenti, hogy

ha az állam kiteszi őket

– amire természetesen megvan a joga –, akkor ellentételezés jár nekik. Földes korábban elmondta a Narancsnak: egyáltalán nem akarnak feltétlenül maradni. „Felajánlottuk, hogy kisebb épület is megfelel, vagy ha kell, akkor a teljes ellentételezés után megoldjuk mi magunk az elhelyezésünket, de

az állam nem tett épeszű javaslatot,

így a tárgyalások hamar zátonyra futottak. Nem rajtunk múlt, így maradt a bíróság.”

Földes György az irattárba került

Földes György

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A pert indító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. álláspontja szerint viszont az intézetnek sürgősen mennie kell, az eredeti használati jogot deklaráló – és 1996-ban megújított – szerződés pedig érvénytelen, mert nem felel meg az akkori földtörvénynek, ami szerint egy ingatlan kezelője nem „terhelheti meg” az ingatlant — ugyanakkor „haszonbérbe” és „használatba” odaadhatja.

Az állam szerint azért is érvénytelenek a szerződések, mert az ingatlan használati jogát nem tulajdonolta az MSZP, hiszen a párt sem az MSZMP-nek, sem az MSZMP Központi Bizottságának nem jogutódja. Ez azért érdekes állítás, mert ezt a viszonyt még az alkotmány is deklarálja, erre a védelem fel is hívta a figyelmet. De az állam szerint ebben és csak ebben a konkrét esetben mégsem érvényes az „egyetemleges jogutódlás”.

Új elem is volt csütörtökön az ügyész érvelésében, ami mutatja a felperes elszántságát: már nemcsak a szerződések érvényességét és az MSZMP-vel való kapcsolatot

támadja az állam,

hanem azt is állítja, hogy a Politikatörténeti Intézet különböző jogi entitásai sem folytonosak önmagukkal. Vagyis ha valaha lett is volna joga az ingatlanhasználatra az intézetnek, az legkésőbb akkor köddé vált, amikor az intézet közhasznú társasággá alakult, pontosabban amikor az intézet megszűnt, és közhasznú társaságként újraalakult, állították. Az intézet ügyvédei szerint ez teljesen abszurd érvelés, ráadásul semmilyen magyar hatóság részéről még soha nem merült fel a jogfolytonosság tagadása.

Abban sincs egyetértés, hogy ha a bíróság esetleg megállapítaná a PTI használati jogának érvénytelenségét, és ezzel kiköltözésre bírná az intézetet, akkor kire szállna vissza ez a jog, tehát kinek kellene átadnia az épületet. Az ügyész szerint a Nemzeti Vagyonkezelőnek, a PTI ügyvédje szerint az MSZP-nek.

Az intézet képviselői még eljárásrenddel kapcsolatos részletekbe kötöttek bele, dr. Port Gabriella bíró ezeket gyorsan rövidre zárta.

Az ügy

az államnak azért lehet sietős,

mert a Liget-projekt részeként a Városligetben megtalálták az új helyet a Néprajzi Múzeumnak – már csak fel kell építeni azt. A megüresedő épületbe akkor beköltözhetne végre a Kúria, a kormányzat régi terve szerint. Úgyhogy külön pikantériát adna az ügynek, ha egy esetleges fellebbezés után a Kúriának arról az épületről kellene döntést hoznia, amibe beköltözik.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.