Többszörösen titkos a kormány budapesti fejlesztési terve

Belpol

A Budapest Fejlesztési Központ közérdekű adatigénylésünket elutasította, így nem ismerhetjük meg a főváros 2030-ig szóló kormányzati tervei. A Vitézy Dávid vezette kormánycég döntés-előkészítési anyagnak minősítette a tervet, amelybe októberi megválasztása óta Karácsony Gergely főpolgármesternek sem engednek betekintést, aki pedig akár meg is vétózhatja annak elfogadását.

A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) Zrt. az elutasítást arra alapozza, hogy a dokumentum nyilvánossá tételéhez előbb a kormány és a fővárosi önkormányzat jóváhagyó döntésére van szükség, de ezeket is megelőzi a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) véleményezése. Utóbbi során a dokumentumok tartalma változhat – magyarázta a titkosítást a BFK, amely azt nem hozta tudomásunkra, hogy az FKT mikor fog tárgyalni róla. "Tekintettel arra, hogy ezidáig a Terv FKT elé terjesztésére, az FKT részéről történő véleményezésre, ezt követően pedig sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a Kormány döntésére nem került sor, a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok kizárólag döntés-előkészítő anyagnak tekinthetők" – közölte a BFK.

Mint azt megírtuk, az anyagot a főpolgármesteri hivatal sem láthatta ez idáig, betekintést se kapott BFK-tól, véleményét nem kérték; legalábbis, amióta Karácsony Gergely a főpolgármester, ez a helyzet – közölte megkeresésünkre városháza. Annak ellenére sem tájékoztatták a főpolgármestert a tervről, hogy ő kérte annak megismerhetőségét.

A BFK minden irányból elzárta lapunk elől a terv hozzáférhetőségét. Azt írták, azért sem kaphatjuk meg, mert az adatkérésünk hiányos, nem határoztuk meg, milyen formában kérjük. Ezen az érven azért hökkentünk meg, mert az adatkérésben leírtuk, hogy elektronikus másolatban szeretnénk megkapni. A BFK ugyanakkor megnyugtatott, adatkérésünk abban az esetben sem lenne teljesíthető, ha a kért dokumentumok nem minősülnének döntést megalapozó iratnak. A BFK arra hivatkozva is elutasította a terv átadását, hogy nem rendelkezik a szerzők döntésével annak nyilvánosságra hozataláról. Ehhez kapcsolódva vitte be a BFK a végső csapást adatkérésünkre: megtehetné, hogy a dokumentum közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatait felfedje, ám ennek módja a személyes megjelenést igényló betekintés lenne, amelyre azonban a pandémiás veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség – technikai okokból.

false

 

Fotó: MTI

Egy lényeges adatot mégis sikerült kiemelni a BFK válaszából: megtudtuk, mekkora mulasztásban van a kormánycég a 600 millió forintba kerülő terv fővárossal való megismertetésével. A BFK által idézett kormányrendelet szerint a közfejlesztési tanácsnak a fejlesztési terv elfogadására 2019. december 31-ig kellett volna javaslatot tenni a kormány és főváros számára, vagyis legalább öt hónapja késik ennek bemutatása. Karácsony Gergelyt nemcsak az információkhoz valós hozzáférésben korlátozza a kormány Budapest-fejlesztő társasága, hanem abban is, amit a még Tarlós István idején kibocsátott kormányrendelet biztosított számára: a vétójog gyakorlásában. A kormány a főpolgármestert a közfejlesztési tanács egyeztető fórumán a Budapest 2030 tervre vétójoggal ruházta fel. A főpolgármester most azt várja – közölte érdeklődésünkre a városháza –, hogy az FKT legközelebbi, június 9-i ülésén megismerheti a dokumentumot. Kérdeztük a BFK-t, főpolgármester e várakozása teljesülhet-e, de erre sem kaptunk választ.

A BFK válaszából az is kiolvasható, hogy az egyeztetések lendületének a lanyhulása egybeesik Karácsony Gergely főpolgármesteri ciklusának az indulásával, hiszen tavaly még több alkalommal tartottak közös kormányzati-fővárosi konzultációkat. "A terv kidolgozásában a főváros az elejétől fogva részt vesz. 2019 folyamán közös munkacsoportok jöttek létre, amelyekben a fővárosi önkormányzat munkatársai, vezetői, illetve a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságának munkatársai, valamint külsős szakértők vettek részt. A munkacsoportok 12 alkalommal tartottak egyeztetést az egyes fővárosi fejlesztési kérdésekről, a közlekedési témájú munkacsoport 3 ülésén a főváros cége, a BKK Zrt. is részt vett." A BFK - feltűnő módon amúgy válaszában meg sem említette Karácsony Gergely nevét, csak az októberben vesztes elődjére hivatkozott. "Orbán és Tarlós megállapodásának köszönhetően és a Terv kiemelt fontossága miatt a kormány és a főváros már az előkészítő szakasz óta együttműködik egymással, az erről szóló döntés része 2018. november 27-án megkötött 15 pontos megállapodásnak."

Mindezek ismeretében különösen bájos a BFK állítása a kormány partneri elkötelezettségéről: "Budapest nem lehet csatatér, a kormány a választás napjától korrekt partnerségre törekszik a fővárossal és ígéretét betartva nem hajt végre olyan jelentős városfejlesztést, amit az új fővárosi vezetés nem támogat". Hogy a fővárossal való partnerséget miképpen értelmezi a kormány, tettekben is lekövethető: a Budapest 2030 Terv elfogadása, fővárosi jóváhagyása nélkül láttak hozzá annak egyes elemei végrehajtáshoz, így a HÉV- és a déli körvasút fejlesztéséhez, a rozsdaövezetek rehabilitálásához; ezekről szerdán akciótervet jelentett be a Tervet még a BFK vezéreként megrendelő Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.