Többszörösen titkos a kormány budapesti fejlesztési terve

Belpol

A Budapest Fejlesztési Központ közérdekű adatigénylésünket elutasította, így nem ismerhetjük meg a főváros 2030-ig szóló kormányzati tervei. A Vitézy Dávid vezette kormánycég döntés-előkészítési anyagnak minősítette a tervet, amelybe októberi megválasztása óta Karácsony Gergely főpolgármesternek sem engednek betekintést, aki pedig akár meg is vétózhatja annak elfogadását.

A Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) Zrt. az elutasítást arra alapozza, hogy a dokumentum nyilvánossá tételéhez előbb a kormány és a fővárosi önkormányzat jóváhagyó döntésére van szükség, de ezeket is megelőzi a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) véleményezése. Utóbbi során a dokumentumok tartalma változhat – magyarázta a titkosítást a BFK, amely azt nem hozta tudomásunkra, hogy az FKT mikor fog tárgyalni róla. "Tekintettel arra, hogy ezidáig a Terv FKT elé terjesztésére, az FKT részéről történő véleményezésre, ezt követően pedig sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a Kormány döntésére nem került sor, a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok kizárólag döntés-előkészítő anyagnak tekinthetők" – közölte a BFK.

Mint azt megírtuk, az anyagot a főpolgármesteri hivatal sem láthatta ez idáig, betekintést se kapott BFK-tól, véleményét nem kérték; legalábbis, amióta Karácsony Gergely a főpolgármester, ez a helyzet – közölte megkeresésünkre városháza. Annak ellenére sem tájékoztatták a főpolgármestert a tervről, hogy ő kérte annak megismerhetőségét.

A BFK minden irányból elzárta lapunk elől a terv hozzáférhetőségét. Azt írták, azért sem kaphatjuk meg, mert az adatkérésünk hiányos, nem határoztuk meg, milyen formában kérjük. Ezen az érven azért hökkentünk meg, mert az adatkérésben leírtuk, hogy elektronikus másolatban szeretnénk megkapni. A BFK ugyanakkor megnyugtatott, adatkérésünk abban az esetben sem lenne teljesíthető, ha a kért dokumentumok nem minősülnének döntést megalapozó iratnak. A BFK arra hivatkozva is elutasította a terv átadását, hogy nem rendelkezik a szerzők döntésével annak nyilvánosságra hozataláról. Ehhez kapcsolódva vitte be a BFK a végső csapást adatkérésünkre: megtehetné, hogy a dokumentum közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatait felfedje, ám ennek módja a személyes megjelenést igényló betekintés lenne, amelyre azonban a pandémiás veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség – technikai okokból.

false

 

Fotó: MTI

Egy lényeges adatot mégis sikerült kiemelni a BFK válaszából: megtudtuk, mekkora mulasztásban van a kormánycég a 600 millió forintba kerülő terv fővárossal való megismertetésével. A BFK által idézett kormányrendelet szerint a közfejlesztési tanácsnak a fejlesztési terv elfogadására 2019. december 31-ig kellett volna javaslatot tenni a kormány és főváros számára, vagyis legalább öt hónapja késik ennek bemutatása. Karácsony Gergelyt nemcsak az információkhoz valós hozzáférésben korlátozza a kormány Budapest-fejlesztő társasága, hanem abban is, amit a még Tarlós István idején kibocsátott kormányrendelet biztosított számára: a vétójog gyakorlásában. A kormány a főpolgármestert a közfejlesztési tanács egyeztető fórumán a Budapest 2030 tervre vétójoggal ruházta fel. A főpolgármester most azt várja – közölte érdeklődésünkre a városháza –, hogy az FKT legközelebbi, június 9-i ülésén megismerheti a dokumentumot. Kérdeztük a BFK-t, főpolgármester e várakozása teljesülhet-e, de erre sem kaptunk választ.

A BFK válaszából az is kiolvasható, hogy az egyeztetések lendületének a lanyhulása egybeesik Karácsony Gergely főpolgármesteri ciklusának az indulásával, hiszen tavaly még több alkalommal tartottak közös kormányzati-fővárosi konzultációkat. "A terv kidolgozásában a főváros az elejétől fogva részt vesz. 2019 folyamán közös munkacsoportok jöttek létre, amelyekben a fővárosi önkormányzat munkatársai, vezetői, illetve a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságának munkatársai, valamint külsős szakértők vettek részt. A munkacsoportok 12 alkalommal tartottak egyeztetést az egyes fővárosi fejlesztési kérdésekről, a közlekedési témájú munkacsoport 3 ülésén a főváros cége, a BKK Zrt. is részt vett." A BFK - feltűnő módon amúgy válaszában meg sem említette Karácsony Gergely nevét, csak az októberben vesztes elődjére hivatkozott. "Orbán és Tarlós megállapodásának köszönhetően és a Terv kiemelt fontossága miatt a kormány és a főváros már az előkészítő szakasz óta együttműködik egymással, az erről szóló döntés része 2018. november 27-án megkötött 15 pontos megállapodásnak."

Mindezek ismeretében különösen bájos a BFK állítása a kormány partneri elkötelezettségéről: "Budapest nem lehet csatatér, a kormány a választás napjától korrekt partnerségre törekszik a fővárossal és ígéretét betartva nem hajt végre olyan jelentős városfejlesztést, amit az új fővárosi vezetés nem támogat". Hogy a fővárossal való partnerséget miképpen értelmezi a kormány, tettekben is lekövethető: a Budapest 2030 Terv elfogadása, fővárosi jóváhagyása nélkül láttak hozzá annak egyes elemei végrehajtáshoz, így a HÉV- és a déli körvasút fejlesztéséhez, a rozsdaövezetek rehabilitálásához; ezekről szerdán akciótervet jelentett be a Tervet még a BFK vezéreként megrendelő Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.