Kihagyták a fővárost a Budapest jövőjéről szóló nagy terv kidolgozásából

Belpol

A Budapest 2030 Tervnek március végére kellett volna elkészülnie nettó 600 millióból, de sem a határidőt, sem a Karácsony Gergellyel való együttműködést ígéretét nem tartották be.

"Mióta Karácsony Gergely a főpolgármester, azóta kért a Főpolgármesteri Hivatal betekintést a készülő Budapest 2030 Tervbe, de eddig még nem kaptunk erre lehetőséget. Így nem tudjuk, mi szerepel benne, hogyan készül, milyen céllal és milyen ütemezéssel és miben várnak tőlünk együttműködést, véleményt" – közölte a Narancs.hu-val kérdéseinkre válaszolva a városháza.

A Budapest 2030 Terv megírásáról még akkor döntött a kormány, amikor a Fidesszel egy politikai közösségbe tartozó Tarlós István volt a főpolgármester. 2018. októberben a terv jelentőségéhez méltó konferenciát szerveztek Budapest jövőjéről, fejlődésének irányairól, "az előttünk álló évtized legszükségesebb fejlesztéseiről és projektjeiről".

A két évvel ezelőtti nagy nekifeszülés azért is érdekes, mert a Tarlós-érában - öt évvel korábban - a főváros már letett az asztalra egy azonos címet viselő igencsak vaskos dokumentumot, tehát egyszer már végig lettek véve a a közeljövő teendői.

A nagy sorvezető

Az új koncepció nemcsak egy papírhalom lesz, hanem a főváros jövőjét meghatározó dokumentum, ez fogja kijelölni, hogy a közeljövőben milyen lépéseket tesz a kormányzat Budapest fejlesztése, átformálása érdekében. Legalább is ezt ígérte az érintett kormányzati szervezet. "A Terven fognak alapulni a 2020-2030 közötti kormányzati beruházások elindításához szükséges kormánydöntések, előkészítő előterjesztések és jogszabályok" – írta anno a terv előkészítésével megbízott Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt., milyen cél lebeg a szemük előtt.

Tarlós István - vele kezdődött minden

Tarlós István - vele kezdődött minden

Fotó: MTI

Elkészítésére a nagyszabású konferenciát követően pályázatot írtak ki, december végén pedig szerződést is kötöttek a nyertessel. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt., (KKBK), amelyet akkor Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár igazgatott, nettó 600 millió forintért bízta meg a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. - CreaCity Kft.- HÉTFA Elemző Központ Kft. alkotta konzorciumot. A KKBK kényszerhelyzetben volt, más nem adott le pályázot, így elfogadta az egyetlen ajánlatot.

A tanácsadók

A nyertes konzorciumban résztvevő Creacity Kft.-nek két tulajdonosa van: Mosonyi Katalin Noémi és  Böszörményi-Nagy Gergely. Mindketten dolgoztak Navracsics Tibor minisztersége alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, az utóbbi később a Design Terminál vezetője lett.

A Creacity tanácsait nemcsak Budapest 2030 Terv kidolgozásában veszik igénybe, az Átlátszó számolt be arról 2018-ban, hogy 5,5 millió forintért kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújtott a Miniszterelnökségnek.

A rejtélyes dokumentum

A szerződés teljesítésére minimum 7 hónapot írtak be, a későbbiekben a feltételek közé bekerült a 2020. március 30-i teljesítési céldátum. Mivel ez több mint egy hónapja lejárt, az idén januárban felállított, Vitézy Dávid által vezetett, a KKBK feladatait is átvevő Budapest Fejlesztési Központhoz (BFK) fordultunk, hogy állnak a Budapest 2030 Tervvel. A koncepció “számos részanyag összessége, amelyek a fővárossal együttműködésben készülnek. A hónapok óta zajló szakmai munka folyamatosan mutatta meg a fejlesztési szükségleteket" – tudatta a BFK a Narancs.hu-val.

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, befejezték-e a terv kidolgozását, ám mivel jelenidőt használtak, arra következtettünk, hogy az ügy még folyamatban van. A BFK állítása szerint együttműködnek - így jelenidőben, tehát nem a Tarlós-féle, már hónapokkal ezelőtt leköszönt - fővárosi vezetéssel, ezért megkérdeztük a budapesti önkormányzatot, mit tudnak a koncepcióról, a városvezetés hozzátett-e valamit az anyaghoz.

Azért is fordultunk Karácsony hivatalához, mert a közbeszerzési kiírásban az is benne volt, hogy ezt a lépést meg kell, és pontosan a tervezés melyik szakaszában kell megtenni: “egyeztetni szükséges a főpolgármesterrel, az érintett szakmai és civil szervezetekkel, amelynek eredményeként a véglegesített és a kormánnyal közösen elfogadott terv alapján megkezdődhet a főváros jövőjét a következő évtizedre meghatározó fejlesztési terv végrehajtása”. Tehát a koncepció véglegesítése előtt mindenképpen egyeztetésre lett volna szükség.

Forró krumpli

Erre kaptuk azt a választ, hogy az elmúlt nyolc hónapban velük nem történt erről semmiféle egyeztetés. Erre rákérdeztünk a BFK-nál, hogy igaz-e a főpolgármesteri hivatal állítása, s ha igaz, miért nem egyeztetnek, de erre a kérdésre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Érdeklődtünk Fürjes Balázs titkárságán is a tervről, visszahívást ígértek, ám ez végül elmaradt. Illetve Fürjes hétfőn arról beszélt az Indexnek, hogy ők sok területen készek együttműködni a főváros új vezetésével, így készek segíteni Budapest újranyitását, partnerek az autós forgalom bizonyos mértékű csökkentésében, a buszbeszerzésre szánt pénzt is megkapja a főváros, igaz, csak jövőre, mert most sok pénz megy el a járványkezelésre. Ám a Budapest 2030 Tervről egy szót sem ejtett.

Folyik a szó a folyosón

Karácsony Gergely - vele nem folytatták

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Megkérdeztük Vitézy Dávidot, a BFK februárban kinevezett vezetőjét is, aki azzal hárította el a válaszadást, hogy az azzal kapcsolatos munka még azelőtt kezdődött, hogy a BFK élére került. Érdekes, hogy miközben a tervnek sehol sem bukkantunk a nyomára, BFK úgy nyilatkozott, hogy a terv megvalósításának már vannak részeredményei. Ezek közé tartozik “a rozsdaövezetek, a városi jelentőségű barnamezős területek fejlesztésének elősegítését, a lakásépítések támogatását segítő program vagy a budapesti HÉV-fejlesztése, amely a következő évtized legjelentősebb, közel egymillió budapesti és agglomerációs lakos közlekedését segítő beruházás. Ugyancsak a hosszú távú program része a vasút szerepének növelése. A Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő alagút, a déli körvasút fejlesztésnek köszönhetően a város vasúttal is átjárhatóvá válik, a vonalak valódi hálózatot alkotnak majd" – tudatta a központ.

Mivel a BFK nem válaszolt további kérdéseinkre, közérdekű adatigénylést adtunk be, amelyben a Budapest 2030 Terv három kulcsdokumentumát,

  • a megalapozó stratégiai tanulmányt,
  • a fejlesztési programot és mellékleteit,
  • illetve az összefoglaló tájékoztatót kértük ki.

Miből hagyta ki a kormány Budapestet?

Az eddigi információ szerint a koncepció a következőket tartalmazza majd::

  • A város jövőjéről alkotott vízióhoz igazodva, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott stratégiai dokumentumokra figyelemmel, kormányzati felelősségi körbe tartozó és központi költségvetési vagy európai uniós forrásból megvalósítani tervezett fejlesztések felsorolása.
  • A részletesen megfogalmazott Budapest-identitás leírása, a város 2030-ra vonatkozó jövőképe.
  • A jelenlegi helyzet bemutatása mérlegelve a benchmarkot, a városfejlesztés nemzetközi és hazai trendjeit, a mobilitás, a város- és erőforráshasználat, a lakhatás, az élhetőség-javító és identitásképző beavatkozások, a turizmus, a kulturális örökség és a versenyképesség szempontjait.
  • Az olyan világméretű trendek, jelenségek figyelembe vétele, mint a smart city, a megosztott szolgáltatások (sharing economy), a klímaváltozás és energiaellátás.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.