Törökszentmiklóson sem lesz tűzijáték, Cegléden és Kunszentmártonban "népszavaznak" róla

Belpol

Újabb városok, ahol nem lesz égi látványosság a nemzeti ünnepen.

Törökszentmiklóson is felmerült, hogy jelen helyzetben szükséges-e fényes rakétákat a sötét égboltra fellőve azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van körülöttünk. És egyáltalán szükség van-e ilyen körülmények között haszontalan kiadásokat vállalni.Az egyöntetű válasz az volt, hogy nem, írta a város polgármestere közösségi oldalán. Markót Imre hozzátette, az idei Szent István-napi tűzijáték korábban elnyert pályázatban valósulna meg, amit lehetőségük van módosítani. Így idén Törökszentmiklóson nem fognak tűzijátékkal ünnepelni. A tűzijátékra tervezett 1 millió forintot annak a több 10 milliós többletkiadásnak a mérséklésére fordítják, ami a város óvodáinak, szociális és közintézményeinek, a közvilágításnak az augusztus 1-től jelentősen megemelkedő közüzemi díjait teszi ki.

Ugyanakkor Cegléd vezetője, Csáky András szavazásra bocsátotta a kérdést a közösségi oldalon. A legtöbb válasz szerint ne legyen tűzijáték. 

Hasonlóan járt el Kunszentmárton első embere is. Wenner-Várkonyi Attila megjegyezte, a folyamatok már elindultak, így a szolgáltató a szerződéses összeg (ez 510 ezer forint) felére már most jogosult. Ez jelen esetben 255 ezer forint. A képviselő-testület döntési helyzetben van, ezért kíváncsi a lakosok véleményére.

Szolnokon az ellenzék azt javasolja, hogy ne legyen ünnepi tűzijáték. Még itt sincs döntés erről. 

 

Jászberényben kényelmes helyzetben vannak, mert eddig sem volt, és így most sem lesz.

A Szolnok közeli Tószegen sem lesz égi látványosság augusztus 20-án. Mint Gyuricza Miklós polgármester közölte, a képviselő-testület döntött erről. Hozzátette, szerinte az előttünk álló (sokak számára tényleges megélhetési gondokat is eredményező), nehéz időszakban nincs létjogosultsága még úgyis, hogy a tűzijáték költsége nem érte el a félmillió forintot. Így a döntésüket nem gazdasági megfontolásból, hanem jelképesen, gesztus értékkel hozták meg.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.