„Történelmi jelentőségű bűn” a Magyar Színházi Társaság szerint, hogy Vidnyánszkyékhoz kerülne a Színészmúzeum

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 24.

Belpol

Az alapítványi kiszervezéssel könnyen magánkezekbe kerülhet az intézményhez tartozó két épület.

Közleményt adott ki a Magyar Színházi Társaság a törvényjavaslat kapcsán, mely szerint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) és a hozzá tartozó Bajor Gizi Színészmúzeum a Vidnyánszky Attila által vezetett ( a SZFE-t is működtető ) Színház és Filmművészetért Alapítvány (SZFA) tulajdonába kerülne.

 A Semjén Zsolt által beterjesztett javaslatról a társaság is csak a sajtóból értesült. Mint fogalmaztak, eddig is fenntartással figyelték az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de” történelmi jelentőségű bűnnek” érzik olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak – és jelentőségük túlmutat magán az ingatlanon.

A hvg.hu által kiszúrt közleményben a színházi szervezet felidézi: a törvényjavaslat elvileg garantálja, hogy ne lehessen értékesíteni az állami tulajdonú Bajor Gizi  Színészmúzeum épületét. Csakhogy az OSZMI épületére nem vonatkozna az elidegenítési tilalom; a a komplexum ráadásul egy dupla telken áll, a színészmúzeum mellett pedig egy beépítetlen telek található, amit a javaslat értelmében szintén el lehetne adni.

„További aggodalomra ad okot” – írja a Magyar Színházi Társaság – „hogy nem egyértelmű, pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz. Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetven éves intézmény múzeumszakmai felügyelete illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató.”

A szakmai szervezet szerint a Semjén-féle javaslat előrevetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két - nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos - épületet, „ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.