Az alagi lóversenypálya nem közpark! - nagy a felháborodás Dunakeszin

Lokál

Az állami lovas cég kerítést építtetett, hogy vissztartsa a „betolakodókat”. 

Megütközéssel fogadták a Dunakeszin élők, hogy a Kincsem Kft. elkerítette az Alagi Lóverseny Tréningközpont területét a dunakeszi repülőtértől. A lépés egyébként nem előzmény nélküli; értesüléseink szerint a helyiek sokszor áttévedtek a lovasközpont területére, például kutyasétáltatás közben, ami zavarta az állami céget. A Kincsem Kft. marketing osztályvezetője kérdésünkre azt válaszolta, a tréningpálya nem közpark, hanem a társaság vagyonkezelésében álló magánterület, ahol közel háromszáz nagyértékű versenyló áll, tréningezik a hét minden napján. 

„A város és elsősorban a dunakeszi-alsói lakóövezet bővülésével egyre több lakos jön be a területre engedély nélkül, mellyel az ott tréningező lovak és lovasok, valamint a saját testi épségüket is veszélyeztetik”

– írta megkeresésünkre a Kincsem Nemzeti Kft. nevében Krebs András. 

„Az engedély nélküli belépés mellett, az egyre jobban szigorodó állategészségügyi előírások betartása, a lovak védelme és a saját magánterületünk megóvása érdekében hoztuk meg ezt a jól megfontolt döntést, hogy a területünk alsói részén kerítést építünk, amely egyébként semmiben sem tér el az összes alsói portát egymástól elválasztó kerítéstől. Az építést átfogó tervkészítés és az érintett lakók tájékoztatása előzte meg” – fogalmazott Krebs András levelében. 

Kerestük az önkormányzatot, hogy a kerítés megépítése megelőzhető lett volna-e valamilyen módon, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. Ahogyan Varga Zoltán Péter jobbikos önkormányzati képviselő sem, aki a képviselő-testület elé vitte az ügyet. Erről szóló bejegyzésében arról írt, a Helyi Építési Szabályzat szerint nem biztos, hogy ezt a Kincsem Nemzeti Kft. megtehette volna; az ülésen nem kapott felvetésére választ, a főépítész majd írásban reagál. 

(Címlapképünkön: A Ribárszki istálló lovai tréningen vesznek részt az Alagi Lóversenypálya és Traningközpont pályáján, Dunakeszin 2013. július 10-én. MTI Fotó: Beliczay László)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.