A kritikusoknak is feltűnt, hogy Kálomista Gábor kampányfilmje, az Elk*rtuk egyik legfontosabb jelenetében hirtelen mintha átmenne egy egyetemi kiselőadásba. A stílusidegen betét nem a véletlen műve, a film készítői nagy valószínűséggel tényleg egy tudományos dolgozatból, konkrétan Tóth Csaba politológus 2011-es doktori értekezéséből merítettek ihletet az MSZP bukásának magyarázatához. A dolgozat konzulense Navracsics Tibor fideszes politikus, korábbi miniszter és uniós biztos volt.
A film kérdéses jelenetében a kormányzati machinációkba beavatott közvélemény-kutató, a mediános Hann Endréről mintázott Endre vázolja fel beosztottjának, Rékának a 2006 őszére kialakult helyzetet: hogy miért van szarban a kormány, miért hangzott el és szivárgott ki az őszödi beszéd, miért vannak utcai összecsapások a tüntetők és a rendőrök között.
Endre "egy tanítványára" hivatkozva és két különböző színű cigarettásdobozzal illusztrálva előad egy elméletet az eladásorientált és a piacorientált pártok közötti különbségről. Míg az eladásorientált párt úgy gondolkodik, hogy "ilyen vagyok, hogy tudnám eladni magam a választóknak", a piacorientált párt azt kérdezi, "milyennek kell lennem, hogy rám szavazzanak az emberek".
Endre szerint Gyurcsány Ferenc 2004 után piacorientált pártot csinált a korábban eladásorientált MSZP-ből. Azonban ez ahhoz vezetett, hogy hazudott a választóknak, olyasmiket ígért, amiket nem tudott betartani és tönkretette az ország gazdaságát. Ezért kellett elmondania az őszödi beszédet, ami hamar kiszivárgott, mert Gyurcsánynak a párton belül is voltak ellenségei.
(A film narratívája szerint aztán persze Gyurcsány köre is tudomást szerez a szivárogtatásról, ezért egy megelőző csapással inkább ők hozzák nyilvánosságra a beszédet, és a rendőri erőszak megszervezésével próbálják menteni a menthetőt, és úgy beállítani a helyzetet, hogy "egy fasiszta csőcselék tüntet a kormány ellen".)
A piacorientált és eladásorientált pártok megkülönböztetése Jennifer Lees-Marshment brit politológustól származik, és egy rövid kereséssel ráakadhatunk, hogy
Magyarországon Tóth Csaba alkalmazta a koncepciót az MSZP elemzésére Marketingorientáció, pártrendszer és az MSZP támogatottságának összeomlása című dolgozatában.
"Kifacsarva, eltorzítva, de úgy tűnik, az Elk*rtuk is az én elemzésemet használta fel" - mondta megkeresésünkre Tóth, aki az MSZP-SZDSZ kormányok idején dolgozott az Oktatási Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként, az SZDSZ kampánystratégájaként is. Később a Republikon Intézet stratégiai igazgatója majd Cseh Katalin EP-képviselő kabinetfőnöke volt. Ősszel hagyta ott az EP-t, jelenleg saját kampánytanácsadó cégét vezeti.
"A dolgozatomban arra jutottam, hogy Gyurcsány Ferenc érkezésével az MSZP valóban piacorientált fordulatot hajtott végre, nagyon leegyszerűsítve rájöttek, hogy azt kell csinálni, amit az emberek szeretnének, és 2004 és 2006 között nagyon is sikeresek voltak ebben" - magyarázza Tóth.
Fotó: Németh Dániel
Az MSZP támogatottságának 2006-tal kezdődő összeomlását a PhD-értekezés nem közvetlenül az őszödi beszédből vezeti le, hanem azt állítja, hogy a 2006-os győzelem után az MSZP elfordult a piacorientált szemlélettől, nem rezonált a választói igényekre.
Erre példaként hozza a konvergenciaprogram tartalmát és kommunikációját (pont a választók által leginkább elutasított elemeit emelték ki), azt, hogy nem váltották le a tehertétellé vált Gyurcsányt vagy hogy egyáltalán nem vettek részt a 2008-as népszavazási kampányban. De Bajnai Gordon miniszterelnökké választása is ebbe a mintázatba illeszkedik: "az MSZP szembement a választói elvárásokkal és megerősítette korábbi profilját: nem empatikus, bevonó, baloldali kormányfőt választott, hanem egy technokrata, piacpárti vezetőt" - olvashatjuk az értekezés téziseinek összefoglalásában.
Az Elk*rtukkal ellentétben Tóth tanulmánya természetesen nem mondja azt, hogy a piacorientáció szükségképpen hazugsághoz vezet, és mint ilyen negatív dolog, sőt amellett érvel, hogy az MSZP e szemlélet elhagyásának köszönhette támogatottsága zuhanását. "Értelmetlen ilyen értékítéletet alkotni, a Fidesz is használja a marketingszemléletet, folyamatosan mérnek és reflektálnak a választói igényekre" - mondja Tóth Csaba.
A szakember figyelmét először egy kollégája hívta fel arra, hogy előadták az elméletét a filmben. Aztán megnézte, és arra jutott, hogy "egy anyaggyűjtő nyilván elolvashatta a dolgozatot". A piacorientált-eladásorientált tipológia a politikai kommunikáció kutatói és a marketingszakemberek körében ismert, de azért nem mainstream elmélet, kifejezetten a Gyurcsány alatti MSZP-re pedig ismereteink szerint csak Tóth Csaba alkalmazta,
így elég valószínűtlen, hogy az Elk*rtuk forgatókönyvírója a PhD-dolgozattól függetlenül jutott el Jennifer Lees-Marshment munkáihoz.
"Szomorú és jellemző, hogy a legnagyobb tömegeket egy Fidesz-propagandafilmen keresztül ér el az írásom" - vallja meg Tóth Csaba, aki szerint az Elk*rtuk azt mutatja meg, hogyan lehet komolynak ható gondolatokat és történeti igazságelemeket a fikcióval vegyítve propagandisztikus célra felhasználni. "Ennek a csúcspontja természetesen a rendőri erőszakot elrendelő Dobrev Klára, de Endre karaktere is teljesen a képzelet szüleménye, nemcsak hogy Hann Endrének nem volt a filmben bemutatotthoz hasonló szerepe, az akkori kormánynak egyáltalán nem is volt ilyen Habony Árpád-szerű spin doctora."
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
