Meghökkentő fotóra bukkant egy orosz weblapon (transphoto.ru) a Metróért Egyesület. A kép tegnap készült Moszkva környékén. A bökkenő az, hogy ugyanezen pályaszámú kocsi március 28-án felújítva visszaérkezett Budapestre. Vagy mégse. Lehet, hogy mégse a régi kocsikat újították fel, hanem új, raktáron lévő kocsikat szállított az orosz Metrowagonmash, ahogy a Népszabadság két évvel ezelőtt megírta?
Az azóta bezárt napilap akkor azt írta, hogy a Tarlós István főpolgármester által többször méltatott, a fővárosi narráció szerint csillogó-villogó metrókocsik nem a mi elaggott szerelvényeink. „Valójában ezen minden új” – állították a régi szerelvény ismerői akkor. Az orosz kocsikról már korábban is rebesgették, hogy a Metrowagonmash hozzá se nyúlt a régiekhez, egyszerűen újat küldött a kiszállítottak helyett.
A Metróért Egyesület már korábban is állította: a megadott idő alatt nem lehet felújítani a régi roncsokat, így vélhetőleg a már kész darabokat „fazonírozzák” a BKV igényeire. Erősítette a gyanút az is, hogy a felek a szerződéskötés után szinte azonnal tárgyalásokba kezdtek a módosításokról. A változtatások korántsem apróságokra vonatkoznak. A győztes ajánlatban szereplő műszaki paraméterek széles körét érintik, így például a fékrendszert, a kerekeket, az alvázat, a motort és a padlómagasság beállítását is. Az egyenáramú soros motor helyett egy korszerűbb, kisebb energiafelhasználású és karbantartási igényű aszinkronos motort szereltek be. (A tenderből kizárt észt cég ajánlata eleve ez volt – a szerk.)
De vajon mi szükség volt a hazai metrótörténelem eddigi legnagyobb trükkjére? Miért beszélnek felújításról az egyébként jobban hangzó vásárlás helyett? A válasz: másként nem lehetett volna helyzetbe hozni az orosz gyártót. (A szóbeszéd szerint az észak–déli metróvonal járműcseréje a magyar–orosz gázszállítást és Paksot is tartalmazó „alkutorta” egyik szelete volt.)
Ha a tendert új szerelvényekre írják ki, akkor a Metrowagonmash messze nem a legkorszerűbb modelljei nagy valószínűséggel alulmaradnak. A pályázati feltételeket nem lehetett volna ennyire testre szabni. A városvezetés pedig az Alstom-fiaskó okán félt egy teljesen nyílt uniós tendertől. Pályázat nélkül vásároltak volna ugyan, de nem kaptak rá engedélyt a minisztériumtól.
Az üzletet mégsem a főváros kezdeményezte, hanem az oroszok. A Metrowagonmash a Népszabadság információi szerint a BKV egyik korábbi – helyismerettel és kormányközeli kapcsolatokkal is rendelkező – vezérigazgatóját kérte fel a kapcsolatfelvételre. Ő jelezhette: a 2009 óta sorozatgyártásban lévő szerelvények gyorsan leszállíthatók, és jól illenek a meglévő alagutakba. Köztes megoldásként egy szűkebb, felújítási tendert hirdettek 2014-ben, amelyre ugyan a vártnál többen jelentkeztek, de a Metrowagonmash mellett végül csak az észtek pályáztak, őket pedig kizárták. (Az Alstom-kocsikért 1,33 millió eurót fizetett a főváros, a régi orosz járművek felújításért 0,98 milliót.) Összesen 69 milliárdot fizetett a kocsifelújításért a főváros, javarészt hitelből.
Ránézésre se kívülről, se belülről nem látszik a kocsikon, hogy bármit is megőriztek volna a régi elemekből.
