Új céget alapít az állam a budapesti kiemelt fejlesztések lebonyolítására. A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntés-előkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázattal és szerződéskötéssel összefüggő feladatok ellátása – derül ki a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közös törvényjavaslatából.
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, kiemelt fejlesztések megvalósításáról szóló jogszabállyal új fogalmat is bevezetnének: a kiemelt nemzetközi sporteseményét. A Budapesten rendezendő kiemelt jelentőségű nemzetközi vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó, esetileg vagy ismétlődő jelleggel, részben vagy egészben központi költségvetési forrásból vagy egyéb állami támogatással lebonyolított sporteseményekre való felkészülés külön elbírálás alá esik majd, akárcsak az egyéb száz százalékban állami, illetve önkormányzati forrásból, illetve állami, önkormányzati tulajdonban álló cégek által megvalósított kiemelt budapesti fejlesztések.
A kiemelt beruházások különleges elbánásban részesülnek. A kiemelt budapesti fejlesztésekkel, valamint a kiemelt nemzetközi sporteseményekkel kapcsolatos feladatok ellátására a kormány által kijelölt személy vagy szerv bármely hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltatótól, építtetőtől, önkormányzattól stb. a beruházással, illetve a kiemelt nemzetközi sporteseménnyel összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja. Az érintett szerv tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni.
A tervezet két fejlesztést nevesít. A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program kapcsán pedig rögtön rögzítik is, hogy az ingatlanokon létesítendő épületre vonatkozó építési engedély kiadása során az árvízvédelmi szempontokat nem kell figyelembe venni, az építési engedély kiadása árvízvédelemmel összefüggő ok miatt nem tagadható meg. Másrészt törvénybe foglalják, hogy a beruházás helyszíneként kijelölt ingatlanok kisajátításakor az állam javára polgári jogi úton való megszerzés sikertelenségét követően indult kisajátítási eljárásban a tulajdonosok számára sokkal kevésbé kedvező nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A másik nevesített fejlesztés a Budai Palotanegyed és környezetének felújítása, amelyhez részben állami tulajdonba, részben állami vagyonkezelésbe veszik a Budapest I. kerületben elhelyezkedő, a Dísz tér 1–2. szám alatti, a Dísz tértől délre, a várfalon belül elhelyezkedő ingatlanokat, valamint a várfalon túl, a várfal mellett elhelyezkedő, a Palota út–Váralja utca–Apród utca–Ybl Miklós tér–Lánchíd utca–Sikló utca–Hunyadi János út és Dísz tér által lehatárolt önkormányzati tulajdonú ingatlanokat. Az érintett területet gyakorlatilag kiveszik a helyi önkormányzat felügyelete alól, mivel a helyi építésügyi, településképi, közterület-használati stb. rendeletek helyébe kormányrendeletek lépnek.
A javaslatot azzal indokolják beterjesztői, hogy ennek révén a központi költségvetési forrásból és európai uniós támogatásból finanszírozott, Budapesten, illetve az agglomerációban megvalósuló, állami-kormányzati kiemelt jelentőségű városépítészeti, ingatlan- és közlekedési infrastruktúra-fejlesztések gyorsabban, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával készülhetnek el.
