„Gyáva, sunyi és megalkuvó döntést hozott az Alkotmánybíróság. De a NER-hez domesztikált, és teljesen a Fidesz–KDNP által feltöltött, az orbáni autokráciát kiszolgáló szervilis testülettől nem várhattunk mást” – fogalmazta meg véleményét egy jogász forrásunk. Kifakadását az az AB-határozat váltotta ki, amely lényegében semmit nem állít. Az elmúlt időszakban ugyanis legalább kilenc egyedi normakontroll-eljárást kezdeményeztek hazai bíróságok az AB-nél annak kimondására, hogy a védettségi igazolványokról szóló 2021-es kormányrendelet Alaptörvény-ellenes. Az AB ennek nem tett eleget, noha ez esetben egy kormányrendelettel írtak felül egy törvényt, esetünkben a Büntető törvénykönyvet (Btk.). Az AB-nek arra a konkrét kérdésre kellett (volna) választ adni, hogy a védettségi igazolással visszaélés bűncselekményének a Btk.-tól eltérő szankciójára született kormányrendelet szükséges volt-e vagy sem a koronavírus-járvány kezelése, felszámolása, továbbá a Covid káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása érdekében. Az alkotmánybírósági normakontrollt kezdeményező bírósági megkeresések azért születtek, mert erre a kérdésre megítélésük szerint egyértelmű nem a válasz. Tavaly év végén egy Békés megyei eset okán írtunk e problémáról: akkor a Gyulai Járásbíróság egyik bírája függesztette fel emiatt a bíróságon folyó büntetőeljárást (lásd: Papíron védett személyek, Magyar Narancs, 2024. december 17.).
„A jogforrási hierarchiából következik, ezért kőbe vésett, az alkotmányos és a demokratikus jogrend alfája és ómegája, hogy bűncselekményt, bűncselekményi tényállást csak törvény állapíthat meg. Itt azonban fabrikáltak egy kormányrendeletet a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről, amelynek büntetési tétele elérheti az akár ötéves szabadságvesztést is. Ez a törvényi tényállás azonban a Btk.-ban nem szerepel” – értelmezte a szerinte elképesztő esetet egy neve mellőzését kérő fővárosi ügyvéd.
Kilencen
A gyulai esetben a járási ügyészség 41 főt vádolt meg: többségük nemhogy az oltottságot igazoló sarkadi háziorvos rendelőjébe, de a kisvárosba sem tette be a lábát. A Gyulai Járási Ügyészség szerint a vádlottak kifejezetten a védettségi igazolvány szabálytalan megszerzéséért vették föl a kapcsolatot az elsőrendű vádlott sarkadi háziorvossal. Nem is tartoztak az orvos praxisköréhez, hanem Békéscsabán, Gyulán, Debrecenben, Mikepércsen, Balmazújvárosban vagy Derecskén laknak. Az „igénylők” többsége nem ismerte személyesen sem az orvost, sem két asszisztensét. Az az értesülés, hogy a Békés megyei Sarkadon oltás nélkül lehet védettségi igazolványt szerezni, részben szájhagyomány útján terjedt, de akadt egy ma a már a vádlottak között is szereplő férfi, aki a beszervezésben és az ügylet koordinálásában játszott szerepet. Bár életszerű vélelem, a háziorvos és segítője nem ellenszolgáltatás nélkül állított ki kamu igazolásokat, a valószínűsíthető anyagi érdekeltségről a vádiratból nem tudni meg semmit. A vádhatóság a kényelmesebb utat választotta, és ezzel lemondott arról, hogy az ügy minden részletére fényt derítsen. Akkor ugyanis egy másik büntetőjogi tényálláshoz, a hivatalos személy által folytatólagosan elkövetett vesztegetéshez is eljuthatott volna, de ezzel nem vádolnak senkit.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
