„Senki nem képzelheti, hogy ha valaki megkeres, én visszakérdezek, hogy mondja már meg, a lakásbitorló cigány vagy magyar! Mert ha előbbi, akkor kimegyünk, ha utóbbi, akkor meg nem” – mondja Bartal András, a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) vezetője, a Mi Hazánk XV. kerületi önkormányzati képviselője. Bartallal egy Bűnvadászok-epizód forgatása után beszéltünk: nem árulta el, mi történt a legújabb akció során, de állította, újításról van szó, nem egy már-már szokásosnak mondható „lakásfoglalást” dolgoztak fel. (Egy korábbi szélsőjobbos projekt, a Tolvajkergetők újraindításáról lásd keretes írásunkat.)
A MÖM több száz fős radikális mozgalom, tagjai az egykori Magyar Gárda-egyenruhához hasonló öltözéket (fehér ing vagy póló, fekete mellény, dzseki, Árpád-sávos baseballsapka, bakancs stb.) viselnek. Weboldalán úgy hirdeti magát, mint „a társadalmi igazságtalanság elleni küzdelem, valamint a magyar nemzeti értékrend és életterület megvédése (önvédelme) mentén létrehozott önkéntes szerveződés”. Tagszervezeteik számát és helyét nem részletezik, de ezek főleg városokban vannak, és egyenként jellemzően 3–5 fős csoportosulások. Az elmúlt hónapokban Gödöllőn, Tiszaföldváron, valamint Királyhegyesen alakultak helyi csoportok.
„Én hoztam ide”
A mozgalom alapítója László Attila, jelenleg Pilis polgármestere, egykori Jobbik- és Magyar Gárda-tag. Korábban már volt egy mozgalmi próbálkozása, de a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet a bíróság feloszlatta 2014-ben azzal az indokolással, hogy a kisebb településeken „járőrözve” „faji alapú megkülönböztetést” tett, és ezzel túllépte az alkotmányos kereteket. Működése alatt a szervezet ellen több eljárás is indult.
A MÖM 2014-ben indult, nem bejegyzett szervezetként. Három évre visszamenőleg találhatók meg az esetenként több százezres megtekintést elért videóik a mozgalom YouTube-csatornáján. Ezek alapján a MÖM rendezvényeket, kitelepüléseket szervez, tagjai önvédelmi és küzdősportokat gyakorolnak, illetve olyan főleg kisvárosi településrészeken demonstrálnak, ahol a közbiztonság valóban rossz – ilyen „kiszállásokkal” amúgy más szélsőjobboldali szervezetek (Betyársereg, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Mi Hazánk) is előszeretettel élnek.
A szélsőjobboldali térfélen jártas forrásaink szerint a MÖM viszonya a Mi Hazánkkal hasonló, mint egykor a Magyar Gárdáé volt a Jobbikkal: nincs teljes kézivezérlés, a szimbiózis azonban tagadhatatlanul erős. Kisberk Szabolcs, a párt kommunikációs igazgatója – jelenleg Gyömrő polgármestere – röviden így jellemezte ezt: „A MÖM egy baráti civil szervezet.”
E közeli viszony jeleit láthattuk 2024 januárjában, amikor a tervezett akkumulátor-újrahasznosító üzemről tervezett sóskúti lakossági fórumot bár eredetileg a helyieknek hirdették meg, a helyszínen megjelentek a Mi Hazánk politikusai, valamint MÖM-tagok is. Utóbbiak félrelökték a bejáratban álló biztonsági őrt, a polgármestert üvöltve hazaárulózták és lemondásra szólították fel. (A fórumot végül nem is tartották meg.) A mozgalmárok a szélsőjobboldali párt hívására érkeztek, és egyes értelmezések szerint igazából szívességet tettek az akkumulátorgyártásba rengeteg erőforrást fektető Orbán-kormánynak azzal, hogy fellépésük következtében a városvezetőnek nem kellett válaszolnia a feldúlt lakosok kényelmetlen kérdéseire. (A település vezetője így sem úszta meg, a tavaly nyári önkormányzati választást elveszítette, a szlovén cég viszont nem adta fel, az engedélyek megszerzésén dolgozik, és pár hónapja titokban tesztelte a gépsorát.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
