Újabb csúszás a metróépítésnél - Több idő, több pénz

  • M. L. F.
  • 2008. október 9.

Belpol

Egy hétig állt a munka a 4-es metró több szakaszán, mert az alagútfúró cég kevesellte a tartalékkeretből neki járó pluszpénzt. A főváros szakemberei láthatóan nem tudnak mit kezdeni a konzorcium erőfölényével: hétfőn rábólintottak a Bamco tizenhárommillió eurónyi követelésére. M. L. F.
Egy hétig állt a munka a 4-es metró több szakaszán, mert az alagútfúró cég kevesellte a tartalékkeretből neki járó pluszpénzt. A főváros szakemberei láthatóan nem tudnak mit kezdeni a konzorcium erőfölényével: hétfőn rábólintottak a Bamco tizenhárommillió eurónyi követelésére.

"A DBR Metró Projekt Igazgatóság továbbra is sajnálja, hogy a Bamco konzorcium az önkényes leállást választotta, hiszen lett volna még jogi lehetősége arra, hogy békés úton, választott bíróság előtt rendezze a vitás kérdéseket. (...) Álláspontunk szerint a túlreagált lépésért, az ebből következő esetleges szerződésszegésért és az okozott károkért a teljes anyagi és jogi felelősséget a konzorciumnak kell vállalnia" - állt a projektigazgatóság szeptember 29-i közleményében.

A beruházó és a kivitelező közti vita hátterét ismerő forrásaink szerint a korábban szokatlan hangütés a metróépítésben több évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkező Klados Gusztávnak köszönhető, aki a napokban váltotta a DBR élén az eddig sikertelenül tárgyaló Balogh Árpádot. (A Kladossal készített interjút lásd: Környezetváltozás, Magyar Narancs, 2008. június 5.) A Bamco Alagút- és Metróépítő Közkereseti Társaság (Kkt.) először szeptember 25-én figyelmeztette a BKV-hoz tartozó projektigazgatóságot, hogy leáll az építkezéssel, ha nem elégítik ki a szerinte jogos követeléseit. Múlt hétfőn már úgy vonult le a munkaterületről, hogy még kárenyhítési kötelezettségeinek sem tett eleget, sőt a munkálatok leállításával a többi kivitelező munkáját is hátráltatta, ami további csúszást eredményezhet az eredetileg 2009-es, jelenleg 2011-es átadással kalkuláló ütemtervben.

A Bamco ultimátuma

nem lepte meg a főváros vezetését. A konzorciummal hónapok óta tart a vita, Demszky Gábor az augusztus 28-i közgyűlésen elismerte: "láttuk, tudtuk, terveztük, hogy konfliktusunk lesz a kivitelezővel", ami akár megtorpanáshoz is vezethet. A fúrópajzsokat már augusztus közepén leállították, a múlt héten csak a Bamco építkezéseiről (Gellért téri állomás, Etele téri indítóakna, bizonyos szellőzőaknák) vonultak le a kkt. munkásai.

A francia Vinci, a Strabag és a Hídépítő alkotta konzorcium az utóbbi hónapokban rohamtempóban építette az alagutakat - egyes információk szerint azért, hogy minél hamarabb érjen a Fővám téri állomás elé. A pesti megállóért felelős Hídépítő ugyanis jelentős késésben van, az év eleje óta képtelen eldönteni, hogy milyen technológiával építse meg a folyam alá benyúló állomásrészt. A csúszás miatt a pajzsok 2009 tavaszán 2-4 hónapnyi várakozásra kényszerülnek, amiért a konzorcium - amelynek tagja a Hídépítő is - közel egymilliárdos "álláspénzre" lesz jogosult. (Bár a Fővám téri tervek kialakítását szeptemberre ígérték, még mindig nem készültek el. A Hídépítő folyékony nitrogénnel fagyasztaná a talajban lévő vizet, ám ezt a DBR túl drágának találta. Felmerült, hogy húsz méterrel odébb tolják az állomást, ehhez viszont újra kell engedélyeztetni a projektet, ráadásul így az építkezés veszélyeztetné a közgazdasági egyetem épületét - végül mégis ezt a megoldást választották a hónapokig vitázó felek.)

Az alagútépítő társaság olyanynyira belehúzott, hogy még a Gellért tér előtti vasúti átkötő (melyen keresztül a szerelvények átmehetnek az egyik alagútból a másikba) kialakítását is el akarta napolni, csak hogy ne kelljen leállítani a fúrópajzsokat. Ekkor a projektigazgatóság a sarkára állt: jelezte a Bamcónak, hogy a munkafázisokat nem lehet felcserélni, és kérte, hogy még a pajzsok áthaladása előtt építsék meg bányászati módszerekkel az átkötőt. A DBR szerint a konzorcium új terve túl kockázatos, a fellazított kőzet könnyen a munkásokra omolhat, ráadásul jelentős károkat okozhat az építkezés feletti Műegyetemben.

A megegyezésre képtelen felek végül a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz fordultak, amely az augusztus 7-i helyszíni szemle után a DBR-nek adott igazat, megállapítva, hogy az átkötő építéséhez bányakapitánysági engedélyre van szükség. Csakhogy a kkt. pár nappal később engedély nélkül újraindította a fúrást, amit végül a hatóság állíttatott le, majd augusztus 21-i határozatában egymillió forintra büntette a céget. A helyzet pikantériája, hogy a jogi címzett minden ilyen esetben a DBR, vagyis a bírságot a beruházónak kell behajtania a Bamcótól.

A jelenlegi vita a többletköltség-követelésekről zajlik. Az elmúlt másfél évben a Bamco közel 150 követelést nyújtott be több mint 36 milliárd forint értékben (az összes többi kivitelező együttesen is csak ennek a töredékét kéri).

A követeléscsomag

enyhén szólva túlzó: cég közel 50 milliárdért vállalta a munkát, a legutóbbi metrójelentés szerint 2008. június 30-ig 23,6 milliárd forintot kifizettek már. A legtöbb vitát az a három követelés okozza, amely már megjárta a döntőbizottságot (a testület három főből áll: egyet a DBR, egyet a kivitelező delegált, egyet pedig közösen választottak). Kérdésünkre, hogy pontosan milyen követelések merültek fel, a DBR sajtóirodáján azt válaszolták, hogy folyamatban lévő ügyekről lévén szó nem nyilatkozhatnak azok jellegéről. Információink szerint a projektigazgatóság jóval a leállás előtt megtette az ajánlatát, ám a Bamco nem válaszolt, inkább levonult.

Úgy tűnik, hogy a kkt. - miként a többi vállalkozó is - a többletköltségekre fenntartott tartalékkeretre utazik. Ez az alagutaknál és a Gellért téri állomásnál 5,6 milliárd forintot tesz ki. A konzorciumot vélhetően az zavarja, hogy a beruházó velük szemben eddig túl szigorúnak bizonyult: a metrójelentés szerint a Tétényi útnál és a Kálvin térnél már 43, illetve 36 százalékban kimerítették a tartalékkeretet, míg az alagútfúró eddig csak 5 százalékig jutott. A Bamco illetékesei legutóbb azt nyilatkozták az MTI-nek, hogy 13 millió euróra mindenképpen szükségük van. A beruházó és a mérnök június óta felpörgette a benyújtott kérvények átvizsgálását: a százötvenből huszonötöt talált "valósnak és jogosnak". A DBR lapzártánkkor 1,6 milliárdot már elismert, ami jelentős "engedmény" a június 30-ig befogadott 265 millióhoz képest.

A levonulás ellenére a kapcsolatok nem fagytak be, a tárgyalások eredménye a hétfői megállapodás. A DBR jogfenntartással kifizeti a Bamcónak a 13 millió eurót (közel hárommilliárd forintot), ám az ügyet választott bíróság elé viszi. Amennyiben a bíróság alacsonyabb összeget ítél meg, úgy a különbség visszavonható lesz. Cserébe a Bamco újra felveszi a munkát. (Ezzel a tartalékkeret több mint felét kiürítik, pedig a 15 kilométerből alig 6 épült meg eddig.)

Kérdés, hogy a Fővám téri késlekedés, illetve az átkötő alagút körüli huzavona mekkora csúszást okoz az ütemtervben. A DBR irodáján egyelőre annyit mondtak a Narancsnak, hogy "jelenleg folyik az ütemezés finomhangolása". A Gellért téri és a Fővám téri bonyodalmak kb. féléves késést okozhatnak, de a projektigazgatóság szerint így is tartható a 2011 végi átadás.

Fővesztés

Klados Gusztávot azért hívták vissza egy indiai építkezésről, hogy megerősítsék a beruházót a kivitelezőkkel szemben. A szakembert június elején operatív menedzsernek nevezték ki a DBR-nél, most pedig Balogh Árpád helyét veszi át a projektigazgatóság élén. Balogh távozása része annak az átalakításnak, amit a BKV új vezérigazgatója, a szeptember 1-jétől kinevezett Kocsis István kezdeményezett. Az Index információi szerint a cégvezér a 4-es metró építését felügyelő vezérigazgató-helyettest, Olti Ferencet és a kommunikációs ügyeket vivő Regőczi Miklóst is felállította, illetve általános helyettesévé nevezte ki Balogh Zsoltot. A leváltásokkal és kinevezésekkel tovább gyengült Demszky befolyása, ugyanis míg Oltit a városházán a főpolgármester bizalmasának tartják, Balogh Zsolt a szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós emberének számít.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.