Ungár Péter: Mindig is igyekeztünk konstruktív ellenzék lenni

  • narancs.hu
  • 2023. július 24.

Belpol

Az LMP társelnöke szerint az ellenzékben folyik egy verseny a legradikálisabb állításokért, melyet a Fidesz szokta megnyerni. 

  • Hirado.hu: Az LMP keresi a konszenzust a magyar kormánnyal, ha már ennyit beszélünk erről?
  • Ungár Péter: Abban, hogy legyen béke, egyetértünk.
  • Hirado.hu: Lehet, hogy az LMP még azt is kipróbálja, milyen konstruktív ellenzéknek lenni?
  • Ungár Péter: Mi mindig is igyekeztünk a konstruktív ellenzék lenni. De ehhez konstruktív kormányzás is kell.

Az LMP társelnöke a közszolgálati médiának adott interjújában azt is elmondta, „az ellenzéken belül folyamatosan folyik egy verseny a legradikálisabb állításokért, ezt a versenyt azonban végül a Fidesz szokta megnyerni”, vette észre a 444.hu

A lap megjegyzi, Az LMP a Medián legutóbbi felmérése szerint 2 és 3 százalék között áll. Orbán Viktor szombati tusnádfürdői beszédében úgy fogalmazott az ellenzékről: „úgy vagyunk vele, mint a sör habjával: jó, ha van, de ne rontsa el az ízét”. Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője szintén elment Tusnádfürdőre, aki a Blikknek azt mondta, „csodálatos itt minden. Zseniális a környezet, tök jó, hogy van egy ilyen rendezvény. El kell jönni megnézni, mindenkinek ajánlom”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.