Ungváry: Bayer nyilas nagyapja tanította be a hüvelyi motozást a kiskőrösi gettóban

  • narancs.hu
  • 2024. január 28.

Belpol

Gyimes Károly a háború után önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt. 

Ungváry Krisztián történész „Bayer Zsolt élethazugságai” című videóját vasárnap publikálta, melyben azt ígéri, hogy hétfőn közli egy cikkét Bayer nagyapjáról és a kormánypárti publicista hiányos múltfeldolgozásáról.

A Telex által szemlézett videóból kiderül, a történész levéltári dokumentumok alapján levezeti, hogy Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején pedig gettóorvosként testüregi motozásra tanította a helyi személyzetet. Gyimes a háború után önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt. 

Ungváry szerint Bayer Zsolt ehhez képest idillikus képest fest nagyapjáról a különböző írásaiban. Azt elismerte hogy gettóorvos volt, de Bayer szerint Gyimes embereket mentett, és ennek ellenére meghurcolta az ÁVH, végül négy hálás zsidó mentette meg az Andrássy út 60.-ból. Ugyanakkor a történész állítja, ez a kép nem valós. 

Ungváry Krisztián szerint azért van szükség a publicista múltjának feltárására, mert abból megérthetjük, miért viselkedik ma úgy Bayer, ahogy. „Miért is van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz. (…) Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást (...) Ha szembenéz, talán képes lesz arra is, hogy ezt az állandó sértettségérzését megszüntesse. (…) De ha csak annyit tesz, hogy nem hazudik saját nagyapjáról, hanem hallgat róla, akkor is egy centivel előre tudtunk lépni”. 

A történész az általa összegyűjtött terhelő vallomások alapján azt állítja,

„tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította az ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”. 

Emellett nem öt pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat, ahogyan azt a publicista korábban állította, ugyanis egy vallomás szerint előfordult olyan is, hogy 500 pengőt kapott a segítségnyújtásért, majd végül nem is csinált semmit

A háború után Gyimest mégis felmentette a népbíróság. Ungváry a videóban arról beszél, ebben közrejátszhatott az is, hogy Gyimes '45 után antifasiszta ellenállói legendákat kreált magáról, és „ezzel próbálta elkábítani a népbíróságot”, emellett a terhelő vallomások egy része hiányzik is az ügyészségi aktából. 

„Állambiztonsági karrierje feltehetően több évtizeden keresztül folytatódott” – mondja Ungváry. Hogy pontosan milyen időszakban jelentett, azt azért nem lehet tudni, mert munkadossziéi közül csak egy áll rendelkezésre. Ebből annyi biztosan megállapítható, hogy „1953-tól legalább 1961-ig ő, mint hálózati személy, más néven besúgó, különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak”, olvasható a portálon. 

Gyimes besúgói karrierjének még az sem ártott, hogy 1961-ben egy bűnügybe keveredett. Több orvost ítéltek el abban az évben különböző jogcímeken, Gyimes például kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért 1 év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot kapott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.