Ungváry: Bayer nyilas nagyapja tanította be a hüvelyi motozást a kiskőrösi gettóban

  • narancs.hu
  • 2024. január 28.

Belpol

Gyimes Károly a háború után önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt. 

Ungváry Krisztián történész „Bayer Zsolt élethazugságai” című videóját vasárnap publikálta, melyben azt ígéri, hogy hétfőn közli egy cikkét Bayer nagyapjáról és a kormánypárti publicista hiányos múltfeldolgozásáról.

A Telex által szemlézett videóból kiderül, a történész levéltári dokumentumok alapján levezeti, hogy Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején pedig gettóorvosként testüregi motozásra tanította a helyi személyzetet. Gyimes a háború után önként jelentkezett az ÁVH-nál, és besúgónak állt. 

Ungváry szerint Bayer Zsolt ehhez képest idillikus képest fest nagyapjáról a különböző írásaiban. Azt elismerte hogy gettóorvos volt, de Bayer szerint Gyimes embereket mentett, és ennek ellenére meghurcolta az ÁVH, végül négy hálás zsidó mentette meg az Andrássy út 60.-ból. Ugyanakkor a történész állítja, ez a kép nem valós. 

Ungváry Krisztián szerint azért van szükség a publicista múltjának feltárására, mert abból megérthetjük, miért viselkedik ma úgy Bayer, ahogy. „Miért is van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz. (…) Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást (...) Ha szembenéz, talán képes lesz arra is, hogy ezt az állandó sértettségérzését megszüntesse. (…) De ha csak annyit tesz, hogy nem hazudik saját nagyapjáról, hanem hallgat róla, akkor is egy centivel előre tudtunk lépni”. 

A történész az általa összegyűjtött terhelő vallomások alapján azt állítja,

„tudjuk, hogy ő volt az, aki a hüvelyi motozást betanította az ott a helyszínen serénykedő személyzetnek”. 

Emellett nem öt pengőért vizsgálta meg a gettóba zárt zsidókat, ahogyan azt a publicista korábban állította, ugyanis egy vallomás szerint előfordult olyan is, hogy 500 pengőt kapott a segítségnyújtásért, majd végül nem is csinált semmit

A háború után Gyimest mégis felmentette a népbíróság. Ungváry a videóban arról beszél, ebben közrejátszhatott az is, hogy Gyimes '45 után antifasiszta ellenállói legendákat kreált magáról, és „ezzel próbálta elkábítani a népbíróságot”, emellett a terhelő vallomások egy része hiányzik is az ügyészségi aktából. 

„Állambiztonsági karrierje feltehetően több évtizeden keresztül folytatódott” – mondja Ungváry. Hogy pontosan milyen időszakban jelentett, azt azért nem lehet tudni, mert munkadossziéi közül csak egy áll rendelkezésre. Ebből annyi biztosan megállapítható, hogy „1953-tól legalább 1961-ig ő, mint hálózati személy, más néven besúgó, különböző fedőneveken jelentést tett az ÁVH-nak”, olvasható a portálon. 

Gyimes besúgói karrierjének még az sem ártott, hogy 1961-ben egy bűnügybe keveredett. Több orvost ítéltek el abban az évben különböző jogcímeken, Gyimes például kétrendbeli magzatelhajtásért és erre való felbujtásért 1 év felfüggesztett börtönt és 5000 forint pénzbírságot kapott.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.