Varga Judit „brüsszeli harcos” szerepre készül

  • narancs.hu
  • 2024. január 28.

Belpol

Zárt ajtók mögött hirdetett „programot” a Fidesz EP-listavezetője. 

A Parlamenti Szalonban zárt ajtók mögött mondott nagyívű „programadó” beszédet a héten Varga Judit volt igazságügyminiszter, aki a Fidesz-KDNP listavezetője lesz június 9-én az európai parlamenti választásokon – írja az atv.hu

Mint fogalmazott a lap szerint, nem uniós biztosi posztban gondolkodik, nem látja azt „szembejönni”. Európai parlamenti képviselőségre, a „brüsszeli harcos” szerepére készül. Meghatározta „a feladatot”, ennek is a legfontosabb elemét abban jelölte meg: 

„minél több helyen mondjuk el, hogy mi emberek Koppenhágától Nápolyig, Miskolctól Rotterdamig ugyanazt akarjuk. Nyugodt, emberhez méltó, önazonos életet, amit nem akarnak kívülről megváltoztatni mindenféle ideológiai divathóbort vagy birodalmi törekvés miatt”.

Arról beszélt, hogy a világ történései arra kényszerítenek bennünket, hogy kizökkenjünk a megszokott életünkből, és olyan dolgokkal foglalkozzunk, amiket előtte elképzelhetetlennek tartottunk. „Mert úgy érezzük, hogy a világ kifordult a sarkaiból, és nekünk – önöknek és másoknak is – cselekednünk kell, hogy helyrebillentsük azt. Ugyanezt érzik a német gazdák, a francia rendőrök, a holland kereskedők és a belga nyugdíjasok is”. 

 
Varga Judit, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, volt igazságügyi miniszter beszédet mond, miután átvette a Szellemi Honvédő Díjat a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) ünnepségén a Novotel Budapest Congress Centerben 2024. január 19-én.
Fotó: MTI/Lakatos Péter
 

Mint mondta, „Németország sem az az ország már, amit egykor megismertünk: politikailag instabil, gazdasága zuhanórepülésben, kormányzata cselekvőképtelen és támogatottsága történelmi mélységekben, társadalma káoszban forrong, külpolitikája értékalapú, azaz ideológiavezérelt, a közgondolkodást az indulatok és az érzelmek uralják, a józan, tisztességes állampolgárait, a csendes többséget pedig a liberális média-és véleményhegemónia némítja el vagy kényszeríti jóemberkedő igazodásra, magával rángatva már a sport és a kultúra világának kiemelkedő szereplőit is”. 

Szerinte az Európát jelenleg uraló balliberális többség a brüsszeli bürokratákkal az élen, más európai országok társadalmaiban és közéletében is szörnyű károkat okozott már. De a világ korszakhatárhoz ért. Mindenki látja, hogy geopolitikai, gazdasági és civilizációs különbségek feszülnek egymásnak. A liberális hegemónia történetének legnagyobb válságát éli át – „szélsőségessé és fundamentalistává fajult” – hangoztatta Varga Judit, aki a beszédében visszatérően leginkább azt hangsúlyozta: 

„a világon élő emberek többsége közben csak szeretne normálisan, nyugodtan és emberhez méltóan élni. Elegük van abból, amit eddig rájuk kényszerített a liberális véleményhegemónia, az úgynevezett, »nemlétező« nemzetközi közvélemény”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.