Ungváry Krisztián: Börtönbe kerülne a kormány kulcsfiguráinak jelentős része vereség esetén

Belpol

A történész szerint épp ezért nem is várható, hogy a Fidesz által szervezett választáson le lehet győzni a rendszert.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban sok részletre kiterjedő interjút olvashatnak Ungváry Krisztiánnal. A történész beszél Trombitás Kristóf köztévés műsoráról, a német megszállás körüli történelmi vitákról, arról, hogyan finanszírozza az EU Orbán Viktor rendszerét, és hogy mivel zsarolhatják az oroszok a magyar miniszterelnököt.

Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: A Szabadság téri emlékmű által is sugallt emlékezetpolitika sikeres Magyarországon?

Ungváry Krisztián: Nagyon sikeres. Minden társadalomban megvan a pszichológiai alapállás, hogy saját magát áldozatként, a többieket tettesként lássa. Boldogabb helyeken a politikai kultúra mégsem engedi, hogy a kocsmai politizálás az állami ideológia szintjére emelkedjen. Ebből a szempontból Magyarország nem szerencsés, és Putyin Oroszországa sem az.

false

 

A különbség annyi, hogy nálunk még nem bünteti törvény a tények kimondását, bár Schmidt Máriát ismerve igény az lenne rá. A fideszes narratíva elfogadottságához hozzájárul, hogy a baloldal nem tudott jól működő ellennarratívát megfogalmazni. Kik tiltakoztak a német megszállási emlékmű ellen? Többségükben olyan emberek, akik családilag érintettek voltak a holokausztban. A magyar nép széles tömegei nem mentek oda, nem volt több tízezres tiltakozás, nem verték szét kalapáccsal az emlékművet, pedig az valójában egy blaszfémia.

(...)

MN: Egy korábbi írásában felvetette, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kellene az európai parlamenti választásokat. Ezt ma is jó ötletnek tartaná?

UK: A magyarországi parlamentarizmus és a választás ma valójában politikai színjáték, olyan formát reklámoz, ami mögött már nincs tartalom. A parlament nem a fékek és ellensúlyok háza, semmi jelentősége nincs a bizottságoknak, az interpellációs lehetőségeknek. Nem érdemes eljátszani a parlamentarizmust akkor, amikor a hatalomgyakorlás nem parlamentáris. Jobb lenne nyilvánossá tenni, hogy az egész valójában egy álca, egy álparlament, egy áldemokrácia.

MN: Szimbolikus politizálásra jó lehet a parlament, a túlóratörvény zárószavazásánál az ellenzék például elfoglalta a pulpitust.

UK: Szép dolog volt, hogy hosszú idő után az ellenzék végre magához ragadta a kezdeményezést. De mire mentek vele? Mindennap tiltakozniuk kellene a köztévé előtt, de ezt sem tudták egységesen végigvinni. Nem érdemes betartani a játékszabályokat, amikor a másik oldal folyamatosan csal. Ha egy nem fair választás eredményét mégis elfogadjuk, azzal utólag legitimáljuk a folyamatot. Szerintem ez a rendszer választáson nem lesz legyőzhető, olyan választáson biztosan nem, amelyet a Fidesz szervez. Nem engedhetik meg maguknak a vereséget. Ha ez a kormány elveszítene egy választást, akkor kulcsfiguráinak jelentős része börtönbe kerülne. Ebből következik, hogy a jogtiprás igazi mélységeit is csak akkor tapasztaljuk majd meg, amikor egy válság miatt reális eshetőség lesz a Fidesz kisebbségbe szorulása.

A teljes interjú a Magyar Narancs csütörtöki lapszámában jelenik meg. Az újságra itt tudnak előfizetni.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.