Uniós romapénzek: Bizottságos jövõkép

  • Virág Tamás
  • 2005. január 13.

Belpol

Ha szegényekrõl, romákról esett szó, az utóbbi években gyakran hallhattunk az uniós támogatások varázslatos erejérõl. Nyár óta az Európai Parlamentbe (EP) delegált magyar kép-viselõik is "beindultak": több romaügyi bizottság munkájában is részt vesznek, jót veszekedtek a sajtóban, és vendéglátásban versenyeztek. Azt azonban nem tudni, van-e bármilyen stratégiai elképzelésük.

A júniusi EP-választáson csak a Fidesz - MPSZ indított befutó helyen roma képviselõjelöltet Járóka Lívia kultúrantropológus személyében. Az MSZP listavezetõje Lévai Katalin korábbi esélyegyenlõségi miniszter volt, és egy ideig biztos kiesõ helyen szerepelt a párt listáján Kóczé Angéla, a brüsszeli székhelyû Európai Roma Információs Iroda vezetõje is. Utóbbi így nem vállalta a jelölést, ezért a nagyobbik kormánypárt a szintén roma származású Bán Imrét jelölte, akinek kampánymunkáját késõbb országgyûlési képviselõi hellyel honorálták. Az SZDSZ Mohácsi Viktóriát, az Oktatási Minisztérium miniszteri biztosát jelölte nem befutó helyen, de õ végül december elején az összeférhetetlenség miatt lemondott Demszky Gábor fõpolgármestert válthatta Brüsszelben.

A brüsszeli hivatalos bizottsági helyosztást követõen elkezdõdött a lobbizó grémiumok megalakítása. Ezek egyike az Antirasszizmus és sokszínûség frakcióközi munkacsoport, melynek jelenleg alelnöke a szocialista Kósáné Kovács Magda és a néppárti Járóka Lívia is. Lévai Katalin önálló munkacsoport megalakításával próbálkozott, de ez máig nem sikerült, ugyanis nem tudta megszerezni a szükséges három frakció támogatását. Még nem dõlt el, hol vállal szerepet Mohácsi Viktória, aki részt vett ugyan az antirasszista munkacsoport decemberi ülésén - nem tagként -, de januárban a Lévai által szervezett roma fórum ülésén tart elõadást. Ha segítségével meggyõz-hetõ a liberális frakció, elvileg még a Lévai-féle munkacsoport is megalakulhat. Lévai és Járóka

novemberben sokat veszekedett

a munkacsoportok megalakulása miatt. Járóka akkor közleményt adott ki a látszatpolitizálás ellen, és hangsúlyozta: "Nem támogat semmilyen hangzatos, szakmailag megkérdõjelezhetõ kezdeményezést". Lévai Katalin két tucat hazai roma közéleti személyiséget hívott meg Brüsszelbe, hogy "hosszú távú együttmûködést kezdjenek" - mondta a Narancsnak. Az utazás decemberi folytatásaként a romák szintén Lévai segítségével Baráth Etelével, az európai ügyekért felelõs miniszterrel tárgyalhattak. A volt esélyegyenlõségi miniszter ekkor jelentette be az EP Roma Fórum megalakítását (ami nem azonos az évek óta mûködõ Európai Romák és Utazók Fórumával - V. T.). A fórum célja a romák érdekében kifejtett lobbitevékenység erõsítése, az uniós támogatások felhasználásának áttekintése. Ugyanezekben a napokban Járóka Strasbourgban látott vendégül roma egyetemistákat és újságírókat.

"Valós eredményeket a parlament hivatalos bizottságaiban lehet elérni" - mondta lapunknak Járóka, aki a bel- és igazságügyi, a nõi jogi és a kulturális bizottságban dolgozik. Szerinte a frakcióközi csoportok a politikai döntéshozatal szempontjából nem túl erõsek. Önálló költségvetésük sincs, munkájukat titkárság segíti, "ez a mi esetünkben az ENAR, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az egyik legjelentõsebb európai emberi jogi civil szervezet" - folytatta Járóka, akinek Kóczé Angéla javasolta, hogy vegyen részt a munkacsoportban. "Fontos, hogy a néppárt elképzelései is megjelenjenek ebben az alapvetõen szakmai párbeszédben, és bár az EPP számára a jelenlegi formában nem egyértelmûen támogatandó a csoport valamennyi célja, elfogadták érveimet." Járóka szerint már látható, hogy kevés olyan európai képviselõ van, aki valóban elkötelezett a romákat érintõ és általában a kisebbségi kérdések iránt.

Lévai szerint "az együttmûködés sajnos kemény dió, mindig is az volt, pedig értelmetlen rivalizálni, a másikat támadni, hiszen senki nem sajátíthatja ki magának az úgynevezett roma politizálást. Rossz nézni, hogy egyre inkább a roma vezetõk egymás elleni harcáról, mintsem magukról az érintettekrõl van szó." Romákkal és nem romákkal egyaránt szívesen együttmûködik, amennyiben összeegyeztethetõk a céljaik. Járóka is lezártnak tekinti a konfliktust, és úgy véli, a romák érdeke azt diktálja, hogy munkájához mindenhonnan szövetségeseket találjon.

Az uniós csatlakozást követõ két évben kétmilliárd euró támogatással számol Teleki László politikai államtitkár, aki szerint 2007-tõl már évente lehet ugyanekkora összeget felhasználni. A következõ, hétéves EU-költségvetést érintõ hazai tervezésben az államtitkárt Berki Judit, a korábbi Romaügyi Hivatal vezetõje segíti. Teleki õsszel Brüsszelben tárgyalt Kósáné Kovács Magdával és a magyar delegáció tagjaival arról, hogy miként lehetne módosítani az uniós prioritásokat. "Arra kértem tárgyalópartnereimet, hogy a képzésekre és átképzésekre nagyobb figyelmet fordítsanak. Emellett lényeges, hogy a mentális segítségnyújtásra is lehessen pályázni, hiszen az évtizedek óta kiszorult emberek munkaerõ-piaci reintegációja speciális feladatokat is kíván." A támogatási struktúra ellentmondásosságára utal, hogy miközben jelenleg nincs "romakeret", Teleki szerint "az EU kérése az volt, hogy a szempontjaink még határozottabban jelenjenek meg a következõ idõszak tervezésében". Kósáné Kovács Magda szerint alapprobléma, hogy a jelenlegi források nemigen használhatók a szegénység enyhítésére. "Azt a szegénységet, amivel a régió küszködik, a korábbi tagországok jóformán nem is ismerik, pontosabban már régen elfelejtették. Az EU nem készült fel arra, hogy határain belül megjelenik

a tömeges szegénység

Jelenleg régiónkban több millió szegénnyel számolhatunk, és számuk Románia, Bulgária csatlakozásával nõni fog. Fennáll az a veszély, hogy gazdasági szempontból kettészakad az EU, és mi a szegényebb >>táborhoz Szerinte változtatni kell azon a gyakorlaton, mely szerint egy projektre egyetlen forrásból lehet pályázni, és az a költségtípusoknak csak egy részét - vagy a humánerõforrás-fejlesztést, vagy a beruházást - támogatja, hiszen a társadalmi kirekesztéshez hasonló összetett problémák megoldására komplex módon kellene biztosítani a pénzeket. "Jelenleg a legnagyobb gond az eszköztelenség, és az uniós támogatási rendszer szemléletváltását, átalakítását nagyon gyorsan el kell kezdeni, mert az év elején eldõlnek a következõ hétéves költségvetés prioritásai. A szocialista párt a zöldekkel együttmûködve partner ebben" - részletezte Kósáné.

Járóka Lívia nem lát esélyt a Strukturális Alap pályázati feltételeinek a megváltoztatására. Szerinte a jelenlegi struktúra is megfelelõ lenne, ha a rászorulók számára elérhetõek lennének a támogatások. "A probléma a nemzeti kormányok szintjén van, hiszen sokszor értelmetlen, ráadásul roma címkézésû programokat támogatnak - a Phare-pénzek felhasználása ezt tisztán mutatja. A romák élete azonban semmit sem változik, ráadásul semmiféle segítséget nem kapnak abban, hogy valaha majd pályázni tudjanak, terveiket meg merjék, meg tudják fogalmazni, és meg-találják ehhez a szövetségeseiket. Az uniós pénzekbõl történõ kosárfonóképzés nem megoldás, sõt mindezt munkaerõ-piaci reintegrációnak nevezni nagyfokú szakmai cinizmus." Járóka szerint az az igazi kérdés, hogy ha az Európai Bizottság ragaszkodik a jelenlegi struktúrához, amelyben a nemzeti belpolitikai érdekek határozzák meg a támogatások felhasználását - miközben papíron persze minden rendben van -, akkor milyen garanciák biztosíthatók, és milyen monitorozási szisztémát lehet bevezetni.

EP-képviselõk mellett korábban is dolgozhatott Brüsszelben Kóczé Angéla, aki tavaly októberig az Európai Roma Információs Iroda vezetõje volt. "Célunk volt, hogy az Európai Bizottságon belül strukturális változást segítsünk elõ. Azt szerettük volna elérni, hogy a korábbi (például nõügyi, esélyegyenlõségi) példák alapján minden fõigazgatóságon nevezzenek ki romaügyi koordinátorokat. A strukturális változás következményeként pedig hatásköröket, felada-tokat, pénzeket rendelnének a koordinátorok mellé" - mondta a Narancsnak. Kóczé szerint az õ lobbi-tevékenységük eredményeként az Európai Bizottságon belül létrejön egy "Roma Inter-Service Group", "ami egy kicsit hasonló, mint a magyar tárcaközi romabizottság, és a különbözõ fõigazgatóságok igazgatóiból áll". Kóczé fontosnak tartja, hogy tavasszal a belügyi fõigazgatóság emberi jogi jelentésében javasolták egy, a romák integrációját segítõ EU-direktíva kidolgozását. "Ez jó szándék, de a megvalósulása igen sok idõt vesz igénybe" - tette hozzá. Úgy véli, a korábbi alapokra építve érdemes lenne kidolgozni egy roma akciótervet, amit bármely képviselõ benyújthatna az EP-nek. "Ilyen akciótervek már sok témakörben készültek, ezek konkrét terveket tartalmaznak, melléjük pedig forrásokat rendelnek. A képviselõknek használniuk kellene ezt az EP-ben már bevált struktúrát és kultúrát" - részletezte a lépéseket Kóczé. Akciótervben gondolkodik az az Európai Néppárton belül megalakult átmeneti munkacsoport is, melynek elnöke Orbán Viktor (a munkát Járóka Lívia fogja össze). Májusra készítenek el egy helyzetjelentést, és ezt követi az akcióterv kidolgozása. Kóczé szerint a Miniszterek Tanácsában is aktívan kellene képviselni a romaügyet, ehhez több országot is megnyerhetnénk partnernek, "legfõképpen az újonnan csatlakozókat".

Megkerülhetetlen az EP-képviselõk együttmûködése, különösen az elmúlt hónapok ismeretében. Teleki szerint a képviselõk között

kint is nagy a pártalapú

megosztottság, ami megnehezíti a közös munkát. "Elsõsorban nem az a kérdés, hogy a jelenlegi támogatási rendszer jó-e vagy módosí-tani kell, hanem közösen kéne fel-lépni amellett, hogy növekedjen a támogatások értéke, és hogy való-ban eljussanak a rászorulókhoz" - mondta. Kóczé szerint az EP-kép-viselõk jóval aktívabbak lehetnének, indítványokat, beadványokat készíthetnének, "de úgy tûnik, az elmúlt fél évben még nem tudatosult bennük, hogy a brüsszeli lehetõségek és feladatok eltérnek a hazaiak-tól" - kritizálta az eddigi munkát. A konfliktus nem szorítható a Lévai-Járóka-vitára: nem látványosan ugyan, de információink szerint döcögõ az együttmûködés a szocialisták között is, Brüsszelben és itthon egyaránt. Teleki szerint a kormányzat és a szocialista, illetve liberális frakció között folyamatos az egyeztetés. "Kósáné Kovács Magda és én heti rendszerességgel egyeztetünk, de gyakran egyeztetek Lévai Katalinnal is. Természetesen szeretnénk, hogy egyértelmû jelzéseket kapjunk az EP-képviselõktõl, de nekik is be kell kapcsolódniuk a kinti munkába, és ezt követõen remélhetõleg kialakul egy egyértelmû rendszer. Én várom a megkereséseket, és keresem az újabb kapcsolódási pontokat is" - érzékeltette a nehézségeket Teleki.

A féléves "helyezkedés" után lassan elkezdõdhet a napi munka, a "posztok" nyújtotta lehetõségek kihasználása, az új tagországok problémáinak élet közeli megismerése. Ennek érdekében például decemberi ülésén az antirasszista munkacsoport három kelet-európai "tanulmányútról" döntött. Az elsõ fél évben hazánkba is ellátogatnak, hogy megmutassák a képviselõknek, milyen körülmények között él a cigányság egy része.

Virág Tamás

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!