Vadászgépbeszerzések: Kapaszkodás a fellegekbe

  • Ökrös Csaba
  • 2000. augusztus 31.

Belpol

A 2000. év eddig jól sikerült az F-16-ost gyártó Lockheed-nek. Az amerikai kormányzat januárban Izraellel kötött ötven darab F-16-os gyártásáról és szállításáról egyezséget (1,34 milliárd dollár). Márciusban Thaifölddel és Görögországgal állapodott meg tizenhat, illetve ötven F-16-ost vásárlásáról (csak az utóbbi 2,1 milliárd dolláros üzlet). Szeptemberben Izrael további 60 gép vásárlásáról kötött üzletet. Igaz, Norvégia májusban visszavonult a korábban megrendelt F-16-os ügyletből (20 darab, 1,2 milliárd dollár), márciusban pedig Új-Zéland mondta fel a megállapodást (28 használt gép 700 millió dollárért). A cég dollármilliárdokat és rengeteg energiát fektet az F-22-es, ötödik generációs vadászgépének teljes kifejlesztésébe.
A 2000. év eddig jól sikerült az F-16-ost gyártó Lockheed-nek. Az amerikai kormányzat januárban Izraellel kötött ötven darab F-16-os gyártásáról és szállításáról egyezséget (1,34 milliárd dollár). Márciusban Thaifölddel és Görögországgal állapodott meg tizenhat, illetve ötven F-16-ost vásárlásáról (csak az utóbbi 2,1 milliárd dolláros üzlet). Szeptemberben Izrael további 60 gép vásárlásáról kötött üzletet. Igaz, Norvégia májusban visszavonult a korábban megrendelt F-16-os ügyletből (20 darab, 1,2 milliárd dollár), márciusban pedig Új-Zéland mondta fel a megállapodást (28 használt gép 700 millió dollárért). A cég dollármilliárdokat és rengeteg energiát fektet az F-22-es, ötödik generációs vadászgépének teljes kifejlesztésébe.

Rövid távon nincs más lehetőség, mint a MiG-29-esek felújítása, mivel az első F-16-os beszerzése is minimum öt évet vesz igénybe, addig azonban teljesítenünk kell a NATO-felajánlásunkat - összegezte kizárólagosan személyes véleményét Bese Ferenc, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Beszerzési Hivatalának vezérigazgatója, aki az egyedüli nyilatkozó a témában. A miniszter körlevélben tiltotta meg, hogy az engedélye nélkül bárki is megnyilvánuljon vadászgépügyben.

A vezérigazgató mondatai a legvalószínűbb eshetőségre utalnak, a párhuzamos beszerzésre: lesz új, NATO-kompatibilis vadászgép, ám beszerzésükig a felújított

MiG-ekkel kell helytállnunk

a NATO-ban (a magyar felajánlás egy századról: 12 pilótáról és gépről szól). Fodor Lajos vezérezredes, a hadsereg parancsnoka is ezt támogatja, mint az elhangzott a szeptember 1-jei Aktuálisban.

Valószínűleg jogilag sincs más választás: bár Szabó János és az illetékesek cáfolják, hogy a MiG-29-esek felújítása eldöntött kérdés lenne, az előszerződés megkötésének jogi vonzatáról a Narancsnak két, az ügyet ismerő, ám magát megnevezni nem kívánó független jogász úgy nyilatkozott: az kötelező érvényű, vagyis ha nem tartjuk be, a német-amerikai cég perelhet. A bíróság pedig a szerződés megkötésére is kötelezheti a magyar államot. A MiG-ek mellett szól az az érv is, hogy a HM Beszerzési Hivatala több milliárd forintos tendert írt ki MiG-29-es szimulátor szállítására; ez jelenleg az ajánlattételi szakaszban van, tudtuk meg a hivataltól.

Az F-16-os beszerzési procedúrája fölöttébb hosszadalmas: a honvédelmi törvény (ht) szerint az F-16-os rendszerbe állításához a honvédelmi bizottság egyetértése kell (ha ez nincs meg, ugrik az üzlet), ezután a nemzetbiztonsági kabinet dönt arról, hogy a titkos vagy az általános közbeszerzési eljárást javasolja-e. Majd ajánlatokat kell kérni, ezeket értékelni, végül a szerződést megkötni. A döntés a honvédelmi miniszter joga. A jelenlegi ajánlat esetén a szerződés megkötése és az első gépek szállítása között több év is eltelhet.

Használt F-16-osból azonban sok található a világban, és ezekből sokat akarnak eladni jelenlegi tulajdonosaik. Az 1980-ban kifejlesztett alapgépet (F-16A, az F-16B a kétüléses gyakorlóváltozat) ugyanis a nyolcvanas években felújították (F-16C/D), az amerikai légierő pedig szinte teljes egészében átállt az új, modernebb gépekre. A magyar államnak kínált F-16A/B tehát nem a típus legkorszerűbb fajtája, bár katonai szakértők szerint még így is NATO-kompatibilisebb és szélesebb körben használható, mit a MiG. (A részletes leírásokat lásd keretes írásunkban.)

Az F-16-os-ajánlatról hivatalosan annyit tudni, hogy százmilliárdos nagyságrendű üzlet, és azt még a kevésbé hozzáértő is láthatja, hogy az amerikaiak nagyon el akarják adni őket, hiszen szinte mindenféle fizetési konstrukciót felajánlottak. Ahogy Bese Ferenc fogalmazott: az első elemzések szerint az ajánlat szimpatikus. (Egy használt F-16-os ára megközelítőleg 5 milliárd forint, a magyar légierő 12-24 gépet venne.) A HM-ből származó információink szerint jelenleg az amerikai légierő kidolgozott ajánlata mellett egy belga és egy török informális felajánlás is létezik (a törökök licencben gyártják a gépet).

Bár úgy tűnt, hogy az elmúlt hónapban felgyorsultak a már lanyhulni látszó gépbeszerzési, -felújítási folyamatok, kiderült: mind a MiG-29-es, mind az F-16-os

üzleti tárgyalásai a háttérben

erőteljesen zajlottak. A múlt pénteken a kormányülés után ült össze a nemzetbiztonsági kabinet, hogy megvitassa és a kormánynak javasolja a MiG-29-es- beszerzés végső megoldását. (A döntésről egyetlen illetékes sem nyilatkozott lapunknak.) Egy korábbi döntésük értelmében ugyanis a HM tárgyalásokat kezdett a huszonkilencesek felújításáról (a közbeszerzési eljárás kikerülésével), amelynek a következménye a DaimlerChryslerrel (DASA) kötött szándéknyilatkozat lett. (A DASA-nak a MiG-29-es felújítására tett ajánlata az F-16-os töredéke; Bese Ferenc szerint tízmilliárdos nagyságrendű üzlet; a magyar sajtóban a 14 gép/20 milliárd forintos összeg jelent meg).

A szándéknyilatkozat megkötéséig rázós út vezetett. A magyar légierő a kilencvenes évek elején két vadászgép-alaptípussal (MiG-21, MiG-23) rendelkezett. A gépek korszerűtlensége, majd a remélt (később már közelgő) NATO-csatlakozás miatt a repülők NATO-inkompatibilitása szükségessé tette új géptípus beszerzését. Az orosz államadósság egy részének ledolgozását jelentő huszonnyolc MiG-29-es megvétele (a gépek ára 1994-es árfolyamon 110 milliárd forint volt) már akkor is kényszermegoldásnak tűnt, mivel a MiG-ek üzemeltetési költsége egy NATO-gépnek a sokszorosa, ráadásul nem NATO-kompatibilis, továbbá az alkatrészellátással is gondok voltak. (Az utóbbi következménye egyébként az lett, hogy mára a Kecskeméten állomásozó 27 darab huszonkilencesből mindössze 11-12 repülőképes, mivel a többi az alkatrésznek valót biztosítja.)

Az új, NATO-kompatibilis gép beszerzésére két megoldás létezhet: a MiG-29-esek felújítása vagy nyugati gép vásárlása. A nyugati repülőgépgyártó cégek által oly nagyon várt repülőgéptender kiírását először 1995-ben a Horn-kormány halasztotta el, az 1998-as kecskeméti repülőnapon pedig az azóta leköszönt Végh Ferenc jelentette be a frissen megalakult Orbán-kormány döntését, mely szerint hazánk egyelőre nem vásárol új gépeket.

A NATO-csatlakozás után már felújításban gondolkoztunk: a HM kollégiuma idén február 9-én hozta létre a huszonkilencesek korszerűsítésére alakított programirodát; az elképzelések szerint a fejlesztésbe bevonják a gyártó MiG-MAPO-t és a német DASA-t, amely az egykori endékás huszonkilencesek felújításában szerzett tapasztalatokat. (Az más kérdés, hogy kecskeméti pilóták - akik repültek német pilótákkal - elmondták: a felújított német MiG-eket a Luftwaffe csak a korszerű elektronikával felszerelt F-4F-esekkel együtt tudja teljes harcértékű gépként bevetni. És hát jobbára légi célként funkcionálnak.)

Szabó János honvédelmi miniszter február 24-én jelentette be a 29-esek felújítását. Július elején Szabó már azt tudatta a közvéleménnyel, hogy a HM szándéknyilatkozatot írt alá a MiG-29-eseink felújításáról a német-amerikai DaimlerChryslerrel.

Időközben az amerikaiak is nyomultak: nagykövetük, Peter Tufo július 7-én nemcsak spontán bírálta a HM-döntést, valamit már tudhatott. Nincs messze az az idő, amikor magyar felségjelzésű F-16-osok szállnak majd fel, mondta, és hozzátette:

a huszonkilencesek

még felújítva sem

vethetők be NATO-akciókban. Tufo valójában - a maga (és az USA) módján - válaszút elé állította a magyar kormányt: vagy a NATO-kompatibilitást, vagy a másik utat választja. A nagykövet lobbizása érthető: a vetélkedés valójában nem a relatíve kicsi magyar légierő korszerűsítéséért, hanem a közép-európai vadászgéppiacért folyik. Aki itt nyer, az vihet mindent: megkaparinthatja térségünkben az előbb-utóbb kötelező NATO-sítás piacát. Nem mellékes James O. Ellis, a NATO dél-európai parancsnokának megjegyzése sem: a tábornok szerint - aki maga is pilóta - rövid távon megoldást jelenthet a magyar vadászgépek felújítása, a NATO pedig figyelembe veszi országunk anyagi lehetőségeit.

Az ügy pikáns politikai mellékszála, hogy a beszerzés/felújítás ügyét a haderőreform részeként végigvivő kisgazda minisztert (és vezérkarát) meglehetősen heves bírálatok érték a szintén kisgazda honvédelmi bizottsági elnöktől. Lányi Zsolt, egységfrontba tömörülve az ellenzéki bizottsági tagokkal, kifogásolta a civil kontroll érvényesülését, és a hadsereggel kapcsolatos hatáskörök pontos meghatározását.

A nemzetbiztonsági kabinet pénteken tárgyalt a MiG-ek felújításáról, az F-16-os-ajánlatot pedig most tanulmányozza a HM Beszerzési Hivatala. Ebben az ügyben döntés valószínűleg csak hónapok múlva várható, értesültünk HM-es körökből. Egyelőre az sem tartható kizártnak, hogy a kormány kiír egy használt vadászgépekre vonatkozó tendert, a korábbi potenciális szállítók fenntartják ugyanis ajánlataikat (így például a svéd Saab-BAS-konszern is; Torbjörn Edberg, a vállalat regionális igazgatója azzal fenyegetőzik, hogy ha nem lesz tender, a Magyarországra befektetni kívánó cégeket nem biztatják itteni beruházásra.)

Bár a honvédelmi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy a kormányfő személyesen határozzon az ügyben - Orbán pedig a nemzetbiztonsági kabinetre testálta a döntést -, a jogszabályok szerint a végső szót a minisztérium vezetése (vagyis Szabó János) mondja ki. Az ügyben nem mellékes a nemzetbiztonsági kabinet szerepe,

a kormány ugyaniskikerülheti

a nyílt tendert akkor, ha a kabinet a haditechnikai eszközök beszerzésének általános szabályairól szóló - nyílt és tárgyalásos eljárást tartalmazó - kormányrendeletet kizáró előzetes döntést hoz. (Hivatkozhat arra például, hogy a haditechnika beszerzése állam- vagy szolgálati titkot képez, netán nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő.) Ekkor egy másik kormányrendelet lép életbe (A beszerzések nemzetbiztonsági és titokvédelmi okok miatti sajátos szabályairól című 151/1999-es), amely szerint az eljárás zártkörű. A dolog lényege, ahogyan egy szakértő fogalmazott: a 151-es esetében a döntést nem kell indokolni.

Ökrös Csaba

Lockheed Martin 2000

MiG-29

A MiG-29-esről (NATO-kód: Fulcrum) 1972-ben készültek el a tervek, első repülés: 1977. október 6. A gépet a MAPO (Moszkvai Repülőgépgyártó Ipari Egyesülés) és a nyizsnij-novgorodi Szokol repülőgépgyár gyártotta a 90-es évek közepéig. A huszonkilencest - amely elsősorban frontrepülő, tehát feladata a front közelében a légi fölényt kivívni - többszöri módosítás után 1983-ban rendszeresítették a szovjet frontrepülők állományában. Az orosz honvédelmi minisztérium 1992-től nem vásárol huszonkilenceseket, ennek ellenére a MiG-tervezőiroda MiG-33 Fulcrum Plus kódnévvel folytatja a fejlesztéseket. Éles bevetésben eddig az iraki és a jugoszláv háborúban tesztelhették, általában alulmaradt az F-16-ossal szemben.

F-16

Az F-16-os a világ egyik legnépszerűbb többfeladatú (vadászbombázó) harci gépe. 1979-ben állították rendszerbe. Az alaptípus az F-16 A/B, a továbbfejlesztett verziók a C/D-változatok. Amerikában a harci egységek és a Nemzeti Gárda nagy része már az F-16 C/D-t használja. Az F-16-os a repülés történetének első teljes fly-by-wire - elektronikus - vezérlésű harci gépe, egyaránt alkalmazható precíziós bombázásra és ellenséges vadászgépek elfogására. A gyártó Lockheed Martin cég szerint az F-16-os az egyik legsikeresebb és legnagyobb nemzetközi katonai program, amely valaha is létezett. Ezt bizonyítja, hogy az F-16-os különféle változataiból több mint 4000-et gyártottak, és a világ 19 légierejében teljesít szolgálatot. A gépet nemcsak az USA-ban, hanem a NATO tagállamaiban is gyártják (Belgium, Hollandia, Törökország). Többször bizonyított éles bevetésben: a jugoszláv konfliktusban és az iraki háborúban ugyanúgy, mint az izraeli légierőben.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.