Jövő kedden nyújtják be a költségvetést a parlamentnek. Ehhez elfogadták a gazdaságvédelmi akciótervnek nevezett csomag fő pontjait is – mondta el a pénzügyminiszter.
Varga Mihály arról beszélt, hiába a miénk az EU egyik legnagyobb növekedése, az eurózónában és Németországban is lassul a GDP-növekedés, ennek a hatásaira nekünk is fel kell készülnünk.
A cél az, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az EU növekedése felett legyen – írja a hvg.hu.
Összessen 13+1 támogatási pontról döntött a kormány:
- a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal csökken: 2019. július 1-jétől 19,5-ről 17,5 százalékra, ez a kormány szerint idén 144, jövőre 156 milliárd forintot hagy a gazdaságnak – ez egyébként nem újdonság, a hatéves bérmegállapodás része volt,
- 13-ról 12 százalékra csökkentik a kisvállalati adó kulcsát 2020. január 1-jétől, ez 5 milliárd pluszt jelenthet,
- adókat vonnak össze és az adónemek számát csökkentik, például megszüntetik az egyszerűsített vállalkozói adót,
- eltörlik az adóelőleg-feltöltést, a májusi adóbevallással együtt kell a cégeknek rendezniük az adókat,
- eltörlik a reklámadót, egész pontosan 2022. december végéig 0 százalékos lesz a kulcsa,
- 18 százalékról 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások adója, de 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást tesznek hozzá,
- a kistelepülési lakások építésénél vagy felújításánál 5 millió forintig áfa visszatérítést adnak,
- a munkásszállókat építő magáncégeket is támogatják,
- a fejlesztési adókedvezmények határát csökkentik, 2022-re a kisvállalatoknál 50, a közepes vállalatoknál 100 millió forintnál lesz igénybe vehető a kedvezmény,
- 10 milliárd forinttal megemelik a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkéjét,
- ugyanígy 5 milliárdos tőkeemeléssel segítik a mezőgazdasági garanciarendszert,
- az öntözés rendszerét kiterjesztik és megerősítik, 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot szánnak erre,
- a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására jövőre 32 milliárd forinttal több jut, 157 milliárd forint,
- elindul a Magyar Állampapír Plusz program.
Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs szektor áfacsökkentése még nem aktuális. Az azonnali átutalásokról is megkérdezték, ezzel kapcsolatban annyit tudott ígérni, hogy tesztüzemre van szükség.
A kistelepülési lakások támogatásáról úgy pontosított Varga, hogy azokon a településeken lesz erre lehetőség, amelyek most fent vannak a falusi csokra jogosultak listáján.
A kormány úgy számol, hogy idén és jövőre is 4 százalék körüli lesz a növekedés.
Már nem aktuális
Ami a reklámadót illeti: a Mérték Médiaelemző Műhely árpilisi kutatása szerint az elmúlt 4-5 év felvásárlásásainak köszönhetően a Fideszhez köthető médiumok teszik ki a médiapiac 78 százalékát.
Mint ismeretes, a reklámadó bevezetésének ötlete 2013-ban merült fel először, amikor egy nagy nemzetközi médiavállalat szemet vetett a súlyosan veszteséges, de akkor még német kézben lévő TV2-re. Bár ezt az MTG soha nem ismerte el nyilvánosan, de amikor visszaléptek a vételtől, nyilván átszámolták a terveiket: kalkuláltak a belengetett reklámadóval.
A visszalépésük után a kormány is visszakozott, majd 2013 végén egy bonyolult konstrukcióban a Fidesz hátországához került a tévé. Végül azért vezették be mégis az adót a 2014-es választások után, mert a TV2-t bekebelezni akaró Simicska Lajos oligarcha szembefordult Orbán Viktorral, ráadásul tervbe vették a Fidesz hátországában az RTL kiszorítását is.
Csakhogy erőteles német nyomásnak köszönhetően az RTL-re szabott magas sávokat a kormány eltörölte. Most pedig, hogy megszerezték a médiapiac 78 százalékát, ki is vezetik a reklámadót.
Hol itt a ballib túlsúly? 78 százalékos a Fidesz-média fölénye egy friss kutatás szerint
Sokkoló eredmény! A vélt vagy valós médiatúlsúlyt vizsgálta a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatásá ban. A hírmédiumokra koncentráló elemzés szerint megállapították, hogy 78 százalékos a kormányzat médiafölénye. A magyar médiahelyzet kiegyensúlyozatlanságát sok helyről érte már kritika az elmúlt években.