A vélt vagy valós médiatúlsúlyt vizsgálta a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb kutatásában. A hírmédiumokra koncentráló elemzés szerint megállapították, hogy 78 százalékos a kormányzat médiafölénye.
A magyar médiahelyzet kiegyensúlyozatlanságát sok helyről érte már kritika az elmúlt években.
Sokan, nagyon sokszor rámutattak már arra, hogy Magyarországon nincs szabad médiapiac, így a kormány üzenetei jóval nagyobb arányban jelennek meg a nyilvánosságban, egyszerűbben jutnak a társadalomhoz.
Mindeközben a kormány részéről még mindig az unalomig ismételt balliberális médiatúlsúlyról beszélnek lelkesen.
| ||
Megelégelve a helyzetet Jávor Benedek az EP-választásokat megelőző kampány sűrűjében Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójának közreműködésével prezentált egy elemzést.
A Mérték Médiaelemző Műhely a hírmédiumokra koncentrálva végzett kutatást. Azt vizsgálták, hogy a hírmédiapiacon milyen arányban vannak jelen a kormány üzenetei, vagy termékei. A vizsgálat során pedig egyértelműen arra a következtetésre jutottak: egyértelmű és döntő a kormányzati médiafölény. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), a TV2 vagy épp a közmédiumok tekintve, valamint egyéb közélettel, politikával foglalkozó médiumokat vizsgálva következtetésük szerint 78 százalékos a kormányzat médiafölénye.
| ||
Jávor Benedek a csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a hírmédia területén a kormány még a kétharmaddal sem elégedett meg. Sőt, mint az folyamatában is látszik, a Fidesz(-KDNP) folyamatos erőfeszítéseket tesz a piac leuralására.
A Párbeszéd képviselője kiemelte, egyértelmű, szó sincs kiegyensúlyozott médiáról, ez pedig a rendelkezésre álló adatokkal is alátámasztható.
Urbán Ágnes médiaszakértő a kutatásról elmondta, hogy a 78 százalékos kormányzati médiafölényt megállapító számításhoz a médiatermékek árbevételeit használták alapul, így számításaik szerint egy 247 milliárdos piacot vettek górcső alá. Azért ezekkel az adatokkal számoltak, mert a különböző médiumok elérései nem publikusak.
Ugyanakkor a kutató felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a közmédia költségvetésének belső megosztása sem publikus, nem lehet tudni, hogyan oszlik el a tévék, rádiók között a büdzsé.
Urbán közlése szerint a nyomtatott és a rádiós szektor tekintve 17 lapkiadó adatait vizsgálták, ezek a kiadványok országos elérésűek, hír és politikai tartalmat (is) megjelenítenek. Míg a rádiók esetében a 2 országos elérésű rádió, a Retro Rádió és a Rádió 1, valamint 3 tematikus rádió, a Klubrádió, az InfóRádió és a Karc FM adatait vizsgálták, ezek szerint e két médiaszektorban 80 százalék fölött azonosítható kormányzati túlsúly.
A kutatásról mindemellett fontos még tudni, hogy 2017-es adatokkal dolgoztak, mert a 2018-as adatok csak május végén lesznek nyilvánosak. A KESMA tekintetében a megalakulása körüli állapotokat vizsgálták, azóta mint ismert számos átalakulás ment már eddig is végbe a médiakonglomerátum háza táján. Emellett nem vették figyelembe a helyi, önkormányzati médiatermékeket, mert azok egyértelmű kormánypárti túlsúlyt mutatnak különösebb kutatás nélkül is, ismerve a politikai viszonyokat. De kimaradtak a helyi rádiók is a vizsgálatból, mert azok egységes hírblokkokat sugároznak, melyeket az MTVA készít, így azok figyelembe vétele a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása szerint torzította volna az elemzést.
Jávor Benedek az EP-választások alkalmával még fontosabbnak tartja, hogy a közmédia ellássa törvényi kötelezettségei szerint köztájékoztatói funkcióit. Ezért az EP-képviselő sajtótájékoztatója alkalmával felszólította a közmédiát: tegyen eleget a törvényi kötelezettségeinek.
De felhívta a Médiahatóság és a Médiatanács figyelmét is, tartsa a szemét a közmédián, hogy valóban eleget tesz-e kötelezettségének.
Jávor elmondta 5 éves EP-képviselői tevékenysége során érdekes módon egyetlen egyszer sem járt a közmédia stúdióiban, pedig nem tétlenkedett az EP-ben, valahogy mégsem voltak rá soha kíváncsiak, nem tartották arra érdemesnek, hogy bizonyos ügyekről megkérdezzék.
Az EP-képviselő hangsúlyozta, jelen idejű vizsgálatra és megállapításokra van szükség, mert „nem érünk rá, hogy majd fél vagy egy év múlva valaki kimondja, hogy nem valósul meg egyenlő mértékű, pártatlan köztájékoztatás".
Ezért a felsorolt szervezeteken túl az EBESZ, az Európai Bizottság és - Tanács figyelmébe is ajánlja az EP-választási kampány idején (is) a magyar médiahelyzet vizsgálatát, ha már e szervek egyébként is folyamatosan foglalkoznak a magyar jogállamiság kérdésével.
Míg az ellenzéki pártokat arra kérte Jávor, hogy közösen lépjenek fel a rendelkezésre álló lehetőségek szerint a kormánypárti médiafölénnyel szemben.
