CBA, a magyar óriáscég

Válaszúton

  • Tamás Gábor
  • 2012. január 25.

Belpol

A nyíltan Fidesz-szimpatizáns kereskedelmi óriáscég, a CBA egyaránt célpontja irigységnek és szakmai elismerésnek, meg rosszindulatú üzleti pletykáknak. A száz százalékig magyar tulajdonú vállalkozás a jelek szerint válaszúthoz érkezett.

A CBA története 1991-ben kezdődött: tíz sokat látott magyar boltos összeállt, és a szocializmus ABC-hálózata nyomán kitalálta a mára közismert CBA-t, pontosabban az e névre hallgató egyesületet. Az összefogásnak konkrét célja volt: részt kívántak venni a Közért vállalat privatizációjában. "A CBA-t igazi boltosok csinálták, dörzsölt kereskedők, de aligha gondolták volna, hogy végül ez lesz belőle" - emlékezett egyik informátorunk. A manapság az ország második legnagyobb kereskedőhálózatának számító CBA-csoport 17 fővárosi üzletet szerzett meg 1992-ben - ebből nőtt ki az immár "külső befektetők" számára is vonzó óriáscég.

Régi motorosok

A magyar üzletlánc létrehozásában és elindításában egytől egyig a késői szocializmusban edződött boltosok vettek részt. A biznisz esze és motorja - minden informátorunk szerint - kezdettől a cég elnöke, Baldauf László. A tavaly a 70. életévét betöltött szakember a Kádár-korszak egyik emblematikus intézményét, a Blaha Lujza téri "éjjel-nappali" közértet vezette éveken át. "Ez volt az a bolt, ahol mindig lehetett téliszalámit kapni" - érzékelteti az üzlet jelentőségét egyik korábbi ismerőse, hozzátéve: nem volt ez mindig egyszerű feladat. Valóban, a hiánygazdaság időszakában kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszert kellett kiépítenie annak az üzletvezetőnek, aki komolyan vette a hivatását. Más kérdés, hogy ezek időnként nem feltétlenül a leírt üzleti és könyvelési szabályzatok jegyében zajlottak - információink szerint a jelenlegi CBA-elnök nem egészen konfliktusmentes körülmények között távozott akkori munkahelyéről. Ám a kiépített kapcsolatrendszer és a mocsári hajózásban szerzett gyakorlat a rendszerváltás utáni időkben nagyon jól jött.

"Baldauf abból a szempontból mindenképpen úttörőnek számított, hogy talán elsőként ismerte fel: a beáramló multinacionális cégekkel csakis összefogással, belső szervezettséggel és egységes piaci fellépéssel lehet felvenni a versenyt" - mondja már idézett korábbi ismerőse. Baldauf László ma is a cég stratégiáját meghatározó személyiség. Egyik munkatársának leírása szerint "az öreg járja a világot, hozza az újabb és újabb ötleteket, mintha három fiatalember ereje hajtaná". Más azt tartja legnagyobb érdemének, hogy egy ekkora, a méreteiből fakadóan ezer érdektől szabdalt szervezetet azokban az időkben is egyben tudott tartani, amikor kevésbé volt sikeres a cég.

A franchise-játéktér

A CBA a 90-es évek közepétől látványos növekedésnek indult. Először csak a fővárosban nyíltak újabb és újabb üzletek, a vidéki terjeszkedés néhány évvel később következett. 1998-ra a fővároson kívül működtetett üzletek az összes CBA-bolt 80 százalékát tették ki. Ezután alakították ki a regionális központokat, 2005-ben elkészült az alsónémedi logisztikai centrum. Ebben az évben alakult át a CBA franchise-rendszerré, amelyben immár több mint háromezer üzlet vesz részt. A CBA-t ma az első ötven áruházlánc között jegyzik Európában; mint beszerzési társulás ugyanakkor regionális multinacionális vállalatként is működik, hiszen összesen 10 országban van jelen bolthálózatával.

A Nielsen kutatóintézet legutóbbi felmérése szerint 2010 márciusa és 2011 februárja között a Tesco forgalma 666,5 milliárd forint volt, ezt követte a CBA 555, illetve a Coop 510 milliárddal. Ez utóbbi két szám azonban "kutatott érték" ("vállalati saját közlés"), mivel a két magyar vállalkozás önálló egységek rendszereként működik. Ennek lényege, hogy az értékesítést alvállalkozók végzik úgynevezett egységarculati modellben (ez az a bizonyos "franchise"), míg a beszerzés, a szállítás és az olyan egyéb kapcsolódó szolgáltatások, mint például a reklámozás vagy a tágabban értelmezett marketing a központi cég dolga. Az így szétterített forgalmi adatok a boltokat üzemeltető vállalkozásoknál jelennek meg, emiatt a CBA összesített forgalmát a hivatalos mérlegadatokat rögzítő Opten-rendszer nem is közli. A CBA tehát olyan óriássá nőtt, amelynek pontos belső viszonyairól csak a cég tulajdonosai tudhatnak mindent.


Fotó: MTI

A franchise-rendszer elvileg szűkre szabja a kereteket a benne részt vevő vállalkozóknak, ám a boltok napi áruforgalmában meglehetősen nagy szabadság érvényesül: akár készpénzért is beszerezhetnek az üzletek friss árut bárkitől - a rosszindulatú híresztelések szerint ezek úgymond a "kockás füzetben vezetett könyvelés" részeivé válnak. Egynémely frekventált budapesti CBA-üzletben is "beütős" pénztárgép üzemel, s ez - állítják többen - a vonalkódos rendszerhez képest bizonyos mozgásteret biztosíthat az elszámolásban. Tény, hogy éppen az ilyen gépek szalagjaiból találtak a CBA egyik alapító tagjának a pincéjében tonnányi mennyiséget ősszel az adóellenőrök. Mindez persze nem feltétlenül a CBA üzletszervezési módszeréből következik - a nyilvántartási szabályok betartásáért minden magyarországi boltvezető maga felel.

Az önálló kereskedés másik érdekes következményeként emlegetik a konkurenciánál azt, hogy a közös beszerzésre alapozott forgalmazás nem zárja ki sem a saját exportot, sem az importot. Ez pedig újabb lehetőség az ügyeskedésre, hiszen az élelmiszer-tömegtermékek fiktív, kifejezetten az általános forgalmi adó visszanyerésére szakosított utaztatása a magyar gazdasági bűnözés egyik bevett módszerévé vált az elmúlt években (lásd: Kajára áfáznak, Magyar Narancs, 2011. november 3.). E módszer lényege, hogy az áru csak papíron utazik, viszont az így "kivitt" tételek után visszaigényelhető az áfa. Erről a kereskedelmet kívülről ismerő kutató lapunknak azt jegyezte meg, hogy a gyakorlat általános - egyáltalán nem kizárt, hogy a multinál szlovák dobozban kapható tej, csoki esetében nincs hasonló trükközés.

Az sem tett jót a CBA-imázsnak, amikor kiderült, hogy a céghez tartozó egységek közül több is részese volt - összesen 640 millió forint értékben - a vám- és adócsalással, csempészettel meggyanúsított Földesi-Szabó László üzleteinek. A vád szerint a Földesi-Szabó vezette Egy-másért Alapítvány adományokból árut vásárolt, és azt üzleti alapon értékesítette - ebbe szállt be jó néhány CBA-logó alatt működő vállalkozás.

Kommunikációs erő

Egy CBA-méretű, ráadásul az ország életében meghatározó ágazatban tevékenykedő cég aligha élhetne meg politikai kapcsolatok nélkül. A legnagyobb hazai üzletlánc e szempontból könnyen feltérképezhető: tulajdonosai a jelenlegi kormányerővel szimpatizálnak. A cég ingyenesen terjesztett magazinjában Baldauf László fényképe mellett 2010 áprilisában a következő mondat jelent meg: "Egy nagy formátumú, modern gondolkodású államférfira van szüksége az elkeseredett, kiábrándult, gazdaságilag és erkölcsileg is mélypontra jutott Magyarországnak, mégpedig Orbán Viktorra." Vagy fölidézhetjük a legendás óriásplakátot ugyancsak 2010 áprilisából, amelyben a cég "Ítéletidő"-t hirdetett. A Fidesz több vezetőjével és személyesen Orbán Viktorral is jó kapcsolatokat ápolnak a Lázár testvérek: a többszörös fogathajtó világbajnokok 1993-ban, családi kapcsolatok révén kerültek be egy kőbányai üzlettel a CBA-láncba (és egyik nagybátyjuk a csoport alapító tagja is volt). A kereskedés nem állt távol a Lázár családtól, hiszen édesapjuk a textiles szakmában elismert üzletembernek számított. Az ifjabb Vilmos és öccse, Zoltán azonban nagy érték a CBA-csoportnak: jól eladható, népszerű, "magyaros" élsportolók, akik közül az idősebbik 2005 óta a cég alelnöki posztját is betölti.

"Lázárék, de főleg Vili aktívabb szerepvállalásával egyszerre arca lett a CBA-nak" - fogalmaz egyik, a testvéreket és a céget is jól ismerő forrásunk. A Lázár-biznisz valóban jól működik: a domonyvölgyi lovastanya-panzióban ritka az olyan nap, amikor nem áll két-három turistabusz a parkolóban, de ide szervezi a CBA a partnertalálkozókat és a továbbképzéseket is. Lázár Vilmost a Magyar Lovasszövetség elnökének is megválasztották, s e minőségében sikerült elérnie, hogy a lovaglás, a fogathajtás, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztika és vendéglátás önálló kormányzati programmá emelkedjen.

Közvetlen politikai szerepet ugyanakkor a CBA tulajdonosainak egyike sem vállalt - eltekintve a már idézett Baldauf-mondattól -, nem lettek képviselők, magas állami hivatalt sem kaptak, nem is kértek. Lázár Vilmos lapunknak úgy fogalmazott, hogy a párt színénél fontosabb az, hogy a hazai érdekeket képviseli-e az adott politika, vagy sem. Tény, hogy a cég kiállt a szocialista vezetésű agrártárca mellett is, amikor az a hazai áruk forgalmi arányának növelését célzó elképzelésekkel állt elő. Annak, hogy a CBA-csoport a Fidesz választási kampányához logisztikai vagy pénzügyi támogatást nyújtott volna, a már említett óriásplakátozáson kívül kimutatható nyoma nincs.

Az viszont tény, hogy az elmúlt bő másfél év egynémely kormányzati intézkedése nyíltan a CBA-nak kedvezett. A "lex CBA"-nak is nevezett multiadótörvény lényegében a franchise-rendszerben működő, tehát szétterülő bevételre alapozott hazai üzletláncokat mentesítette az élelmiszer-kiskereskedelmet sújtó különadók befizetése alól. Lázár Vilmos erről ezt nyilatkozta: "Igazságosnak tartom a különadót: pont azokat sújtja, akik nagyobb tőkeerővel rendelkeztek, mint a hazaiak, ezért a piacnak azt a részét tudták letarolni, ahol a legnagyobb hatékonysággal lehet dolgozni. Egy kisbolt és egy hipermarket hatékonysága közti különbség nem 2,5 százalék, sokkal inkább két számjegyű. Most ez a 2,5 százalék sújtja őket, és nyilván nem örülnek neki, mert ennyivel kevesebb a profitjuk, de a piacon még ez sem teremt azonos esélyeket. A hazai kis cégek el se bírták volna ezt az adóterhet - a multik meg ezzel együtt is fejlesztenek." A CBA számos egyéb, kisebb-nagyobb kedvezményt, illetve lehetőséget is kapott az elmúlt másfél évben. A "köztársasági elnök borát" a cég forgalmazza, a cukor tavaly év eleji áremelkedésekor piacra szánt állami árcsökkentő készlet forgalmazására is lehetőséget kapott. Most éppen az Erzsébet-kártya (az új egységes étkezési utalvány) a soros: a hazai láncoknak feleannyi jutalékot kell majd fizetniük utána, mint a multiknak. Amikor lapunk azokról az iparági pletykákról érdeklődött, melyek szerint a CBA-hoz ritkán jár az élelmiszer-hatósági ellenőr, "bejáratott" hivatali forrásunk gyorsan másról kezdett beszélni. A hivatalos verzió szerint "a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal minden ellenőrzését a működési rendjében foglalt módszerek és ütemezés szerint végzi, mind a tervezett rendszeres vizsgálatok, mind a szúrópróbaszerű eljárások esetén".

Kerülgetik

Mindezekkel együtt is a CBA a jelek szerint napjainkra válaszút elé érkezett, és egyáltalán nem biztos, hogy a jelenlegi tulajdonosok örömére dől majd el, merre mozdul a magyar tulajdonú kereskedőóriás. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a cég tárgyalásokat folytat a belga-francia tulajdonban lévő Delhaize-csoport magyarországi üzleteinek megvásárlásáról (lásd: A magyar lánc szebben csillog, Magyar Narancs, 2011. november 24.). A külföldiek három láncából egy (a Cora) a sajtóhírek szerint már elkelt (az Auchan veszi meg), de a CBA számára igazi konkurenciát jelentő Match és Profi üzletekről még tart az egyeztetés. Az üzleti terjeszkedést zászlajára tűző CBA terveinek elvileg megfelelne egy ilyen tranzakció, ám bennfentes hírek szerint ez a történet ennél bonyolultabb. Sokak szerint éhes, ráadásul a "baráti körből" érkező üzletemberek kerülgetik a reménybeli felvásárlás után biztosan a legnagyobb magyarországi kereskedéssé növekvő üzletláncot. A kormánypárthoz közeli, ráadásul jelentős informális erővel rendelkező befektetőkről szól a fáma. "Gondold végig, egy éve elképzelhető lett volna, hogy konkrét címre megy az adóhatóság számlaellenőrzésre, és a címzett véletlenül pont a CBA egyik öntörvényűnek tartott és érdekeit keményen védő CBA-alapító?" - tette fel a kérdést egyik informátorunk. Bár a menedzsment rendre cáfolja, makacsul tartja magát a pletyka, hogy magát Baldauf Lászlót is - óvatosan bár, és nem is két fillérért - távozásra kérte néhány fiatal és nagyon demokrata üzletember.

Csakhogy CBA-t nem olyan könnyű venni: jelenlegi struktúrájában a korlátolt felelősségű társaságként működő franchise-anyacég nem sokat ér, a valódi "bolthoz" az egyes partnervállalkozásokat, a regionális központokat üzemeltető cégeket kellene levadászni. Már ha közben rá nem kényszerítik a CBA-t arra, hogy részvénytársasággá alakuljon. Akkor ugyanis szabad a vásár, bárki bevásárolhatja magát, aki a papírokra "versenyképes" ajánlatot tesz. Mondjuk azt, hogy a reménybeli üzletért cserébe a CBA-t nem keresi fel többé az adóellenőr.


Neked ajánljuk

Meghalt Schlecht Csaba

  • narancs.hu

A Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, Simicska Lajos jobbkeze, a Kaya Ibrahim-ügy központi figurája 63 éves volt.