Változás a Kodolányi főiskola kuratóriumában: A múltat elfeledni

szerző
Vitéz József
publikálva
1999/51. (12. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Visszahívott kuratórium és kuratóriumi elnök - ez utóbbi fideszes országgyűlési képviselő -, kibővített újabb, helyi politikai alkuk mindennek érdekében - ebből is látható, hogy mozgalmas heteket tudhat maga mögött Székesfehérvár alapítványi főiskolája. A Kodolányi János Főiskola körüli fura ügyek az elmúlt egy évben többször felbukkantak a sajtóban. A mostani változtatások oka - a városvezetés szándékai szerint - éppen az lenne, hogy végre rendet rakjanak az intézményben. Ez jó. Lehet, hogy erre a régi bajok elhallgatásával kerül sor. Ez meg nem jó.

Visszahívott kuratórium és kuratóriumi elnök - ez utóbbi fideszes országgyűlési képviselő -, kibővített újabb, helyi politikai alkuk mindennek érdekében - ebből is látható, hogy mozgalmas heteket tudhat maga mögött Székesfehérvár alapítványi főiskolája. A Kodolányi János Főiskola körüli fura ügyek az elmúlt egy évben többször felbukkantak a sajtóban. A mostani változtatások oka - a városvezetés szándékai szerint - éppen az lenne, hogy végre rendet rakjanak az intézményben. Ez jó. Lehet, hogy erre a régi bajok elhallgatásával kerül sor. Ez meg nem jó.

A fideszes Balsay Istvánnak nem jött össze az évezred utolsó előtti éve: tavasszal a Lockheed-levél miatti botrány államtitkári posztjába került, a novemberi hóval együtt pedig eltűnt székesfehérvári alapítványkuratóriumi elnöksége is. Ez utóbbi tisztségből való visszahívását imigyen kommentálta: "Eddig is mindent megtettem a Kodolányi János Főiskoláért, ezután is megteszek minden tőlem telhetőt. Ha kell, az udvarán fogok söprögetni."

Az 1992 óta változatlan összetételű kuratórium tagváltoztatásának az ötlete nem új keletű, az elmúlt években ez sokszor felmerült. A városi közgyűlés napirendjéről azonban rendre lekerült a téma, egészen a közelmúltig: a helyiek úgy tartják, most

megvolt

a politikai akarat

ehhez. A testület az eddigi ötfős kuratóriumot november második felében tizenegy fősre bővítette, élére pedig a Budapesten élő történészt, Hermann Róbertet választotta. A kuratóriumba hat főt a Fidesz delegál, ötöt a Magyar Szocialista Párt. Eredetileg a Szabad Demokraták Szövetségét is megillette volna egy hely, ám az SZDSZ helyi korifeusai a szerintük "méltatlan helyzet" miatt lemondtak erről. Döntésüket azzal indokolták, hogy a változtatás alapja az MSZP és a Fidesz közötti politikai alku - szabaddemokrata források szerint arról lenne szó, hogy a kuratóriumi helyekért cserében a szocialisták nem firtatják a Balsay elnöksége alatt történt kérdéses ügyeket -, az új kuratóriumi tagokat nem szakmai szempontok alapján választotta ki a székesfehérvári közgyűlés. Az SZDSZ-t egyébként Döbrentey Gyula képviselte volna a kuratóriumban, aki képviselhette volna egyúttal a folytonosságot is, mivel egyedüliként maradhatott volna tisztségében az előző kurátorok közül.

Pénzes Mihály, az MSZP képviselője nem érti az SZDSZ azon kifogását, hogy "a pártok egyeztettek" a kuratóriumról. A közgyűlésnek van egy olyan sajátossága, hogy ott a politikai pártok egyeztetnek, és ebben az SZDSZ is minden további nélkül részt vehetett volna - jegyezte meg ironikusan.

Az egyre jobban elmérgesedő vitában a helyi SZDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy ha már mindenképpen le akarták cserélni a kuratóriumot, akkor azt az eredeti alapszabály szellemében kellett volna megcselekedni, vagyis hogy az Önálló Főiskolai Alapítvány (ÖFA) elnöke Székesfehérvár mindenkori polgármestere. Igen ám, csakhogy a fenti alapszabályt módosítani kellett, miután Balsay István már nem volt polgármester; kérdés tehát, hogy az eredeti vagy a hatályos alapszabályt kellene-e alkalmazni.

De miért is lényeges az, hogy ki vezeti az ÖFA-t?

Az alapítvány egyik legfontosabb szerepe a főiskolai főigazgató kinevezési eljárása körül van. Amennyiben nem ért egyet a főiskolai tanács (ft) által jelölt főigazgató személyével, akkor megvétózhatja az ft döntését, sőt vissza is hívhatja az aktuális vezetést. Ez egyesek szerint komoly hatalom Székesfehérváron. 1992 óta

a főiskola

vagyona milliárdos

nagyságrendűre nőtt, egyévi költségvetése ennél az összegnél is többet forgat meg. A Kodolányi vezetése tehát komoly társadalmi presztízs Fehérváron már csak emiatt is. Másrészt, ha egy ekkora vagyon kapcsán minduntalan fura híresztelések keringenek, néhány esetben pedig bizonyítható, hogy is fogalmazzunk csak, érdekességek kerülnek napvilágra (ezek egyikéről alább bővebben lesz szó), az előbb-utóbb visszahull az intézményre és a városvezetésre is. A változtatás oka alapjában véve ez volt. A baj az, és Fehérváron nem kevesen látják így, hogy mindez a múlt elfeledésével párosul.

A fehérvári illetőségű Hermannról nagyon hamar elterjedt, hogy a középiskolában Orbán Viktor osztálytársa volt. Ami egyébként nem csak Székesfehérváron nem titok: a miniszterelnök egy évekkel ezelőtti portrékötetben meleg szavakkal emlékezett meg egyik legjobb bartátjáról, Hermann Róbertról, akit céltudatossága és felkészültsége miatt Orbán külön is nagyra tart. Hermann egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre mindenesetre leszögezte, hogy a kuratórium elnöki tisztjére való felkérésről nem beszélt Orbán Viktorral. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy az érintett helyi erők szerint Hermann Róbertnek jobb érdekérvényesítő képessége lesz, mint volt Balsaynak, akinek a Miniszterelnöki Hivatal államtitkári pozíciójából való menesztése után az Önálló Főiskolai Alapítvány kuratóriumi elnöksége jóformán egyetlen pozíciója volt.

Kovács Attila, a Polgári Szövetség közgyűlési frakcióvezetője másképp látja a helyzetet. Mint mondta, nem volt szempont az, hogy kivel járt egy iskolába Hermann, csupán azt tartották szem előtt, hogy szakmailag elismert ember vezesse az ÖFA-t. (Hermann Róbertet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legjobb kutatójaként tartja számon a történész-közvélemény.) Azt persze Kovács sem tagadja, hogy a magas pozícióba jutott exosztálytárs nem válik a főiskola hátrányára.

Kovács véleménye szerint a régi kuratóriumot azért váltották le, mert "az elkövetkező évek feladataihoz kellett új szemléletű testületet választani". (Mintha csak a minisztercserék indoklását hallottuk volna.) Balsay István visszahívását egyébként azzal magyarázta, hogy a fideszes parlamenti képviselőt politikusi munkája túlságosan leköti.

Hermann egyébként örömmel fogadta a felkérést. Mint lapunknak elmondta, szerencsés struktúrájú, jól prosperáló főiskoláról van szó. A történész hozzátette: a feszültséghez ketten kellenek, és a kuratórium nem fogja szítani az ellentéteket a főiskola vezetése és az alapítvány között. Ezzel kapcsolatban Lukács Péter, a Kodolányi főigazgatója megjegyezte: a főiskola vezetése lojális a mindenkori kuratórium iránt; egyébként meg számukra sokkal fontosabb, hogy sikeresen zárult a Magyar Akkreditációs Bizottság látogatása.

Szabó Péternek a kuratóriumba való beválasztása

ugyancsak

feltűnést keltett

Székesfehérváron. Szabó a Kodolányi János Főiskola korábbi főigazgató-helyettese volt, és neve összefonódott az intézmény eddigi utolsó és legnagyobb port felvert botrányával, a Perfect Rt.-vel közösen szervezett közgazdasági képzéssel. Ez - Fehérvár mellett - több más nagyvárosban is indult. A hallgatók mindvégig úgy tudták, hogy első éves főiskolai diákok, ám utóbb kiderült: erről szó sincs, legjobb esetben is csak nulladik évként tudják beszámítani nekik az elvégzett szemesztereket. Ami nem volt olcsó mulatság: félévente ötvenezer forintjukba került ez a tanulóknak. Az összes hallgató esetében ez az összeg tízmilliós nagyságrendre tehető. A szerződést, amely rögzítette a Perfect és a Kodolányi viszonyát, a bevétel megosztását, valamint a partnerek közös és önálló felelősségét, Szabó Péter írta alá. Szabó ezért a "bizniszért" 2,5 millió forintos tiszteletdíjat kapott. (Lásd keretes anyagunkat.)

Lukács Péter a közgazdász szakos botrány kipattanásakor úgy nyilatkozott: "félreértelmeztek néhány minisztériumi előírást". A főigazgató azt is mondta, hogy a hallgatókat kompenzálják, a főiskolának több mint tízmillió forintos kárt okozó vezetőket pedig felelősségre vonják. Ez utóbbi meg is történt, hiszen Szabó Péternek és egy másik főigazgató-helyettesnek távoznia kellett. A főiskola ennél tovább nem ment, büntető feljelentést például nem tett. (S hogy nem is lesz feljelentés, azt többek szerint a már említett politikai alku is garantálja.)

A rendelkezésre álló dokumentumok szerint Szabó Péter munkajogi vétséget követett el. A szocialista Pénzes Mihály Szabó kapcsán kijelentette: neki személy szerint nem volt kifogása a jelöltek többségével szemben, azt pedig a Fideszre bízták, hogy az ismert események ellenére jelölik-e Szabót.

Az új kuratórium december 10-én tartotta volna első hivatalos ülését. Az első ülést azonban inkább csak informális beszélgetésnek lehet nevezni.

A közgyűlés "elfelejtette" visszahívni

ugyanis a régi kuratóriumot, amely testület ráadásul két tag kivételével nem mondott le. E malőrt a városi önkormányzat fóruma múlt szerdán megpróbálta korrigálni: felszólította a régi kuratórium még tisztségben lévő három tagját, hogy lemondásukat nyújtsák be (fehérvári forrásaink szerint az érintettek erre egyelőre nem hajlandók), az új testület dokumentumait pedig beadta cégbírósági bejegyzésre. Elkerülendő a hasonló problémákat, a december 15-i közgyűlés kezdeményezte az alapítvány alapító okiratának módosítását, többek között azt, hogy a kuratórium tagjai ezentúl egyenként is visszahívhatók legyenek. (A módosítás keretében legott határoztak az új kurátorok tiszteletdíjáról is; korábban a kuratórium társadalmi munkában tevékenykedett - állították informátoraink.)

A december 10-i ülésen egyébként Szabó Péter kijelentette, hogy az alapítvány kuratóriumának titkári posztjára pályázik. Ezt a szocialisták elvetették, mondván, a kuratóriumnak valaki vagy tagja, vagy titkára. És ha már ez a szabály, akkor Szabó Péter inkább ne akarjon az utóbbi lenni.

Balsay István személye kapcsán is kialakult némi vita: az exkuratóriumi elnök ugyanis nem írta még alá azokat a papírokat, amelyek az átadás-átvételhez kellenek. Emiatt egy új főiskolai alapítvány létrehozásának az ötlete is felvetődött, ám ezt senki sem gondolhatta komolyan. Forrásaink szerint nyilvánvaló, hogy e feledékenységgel Balsaynak az időhúzáson túl más terve nem lehetett. Az említett december 15-i önkormányzati ülésen felszólították Balsayt, hogy december 31-ig adja át a birtokában lévő összes, az alapítvánnyal kapcsolatos dokumentumot az új kuratórium vezetésének. Többen vélik úgy, hogy Balsay ezt nem fogja megtenni; ám hogy miért nem, arra magyarázatot nem tudnak adni. Balsay viselkedése elég furcsa: a korábbi problémák ellenére érdemei elismerése mellett távozhatott, kuratóriumi elnöki tevékenységéért emlékérmet is kapott a várostól. Meg aztán több forrásunk szerint is megegyezett a városvezetéssel: szép csendben távozik, és az alapítvány korábbi dolgairól is szép csendben marad mindenki.

Vitéz József

Egy ügy 1998-ból

Száztíz hallgató az az évi banketten értesült arról, hogy 1997/1998-ban a főiskola gazdálkodás szakán nem az első évfolyamot, csupán az úgynevezett nulladik évet járták ki. Néhány más ok mellett ugyanis az a "zavaró" körülmény is kiderült, hogy a FERIKE, vagyis az egységes felvételi információs rendszer nem tudott a kodolányis diákokról. A hibás nem FERIKE volt, mivel a félreértés abból származott, hogy egyesek azt hitték: a meglévő korábbi (szakmai) végzettség okán a hallgatók mentesíthetők a felvételi eljárás alól.

Ez persze az említett évzáró bankett időpontjánál jóval hamarabb kiderült, ám a főiskola vezetősége próbálta menteni a menthetőt: megkésett vallomásukat az elöljárók a következőképp indokolták: "azt hittük, hogy úgynevezett keresztfélévként el tudjuk fogadtatni a képzést". Ez nem jött össze, így került sor a könnyes bejelentésre. A banketten arról is szó volt, hogy mindenkit kárpótolnak. Hosszú ideig azonban csupán néhányan jutottak hozzá a már befizetett pénzükhöz, igaz, a főiskola vezetése szerint nem is kérték vissza túl sokan. Visszakérni a pénzt nem is tűnt ésszerűnek, mert bár Pokorni Zoltán oktatási miniszter állásfoglalása egyértelmű volt (a megszerzett jegyeket nem lehet beszámítani, újból kell vizsgázni), a vezetőség megígérte: elfogadják a félévi osztályzatokat.

Körülbelül két tucat hallgató összefogott, és kártérítési pert indított a Kodolányi ellen. Gyekiczky Tamás, a felperesek jogi képviselője szerint olyan precedensértékű ügyet vállalt, amelyben először válhat nyilvánvalóvá, hogy az ilyen és hasonló esetekben mennyit kóstál a hallgatókat ért kár. Erkölcsileg mintegy. És természetesen forintosítva.

szerző
Vitéz József
publikálva
1999/51. (12. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra