Így szórná el a kormány az uniós ezermilliárdokat

Varázsigék a kincsesládához

Belpol

Érdemi egyeztetés nélkül állt elő a kormány Magyarország helyreállítási tervével. 5800 milliárd forintnyi uniós forrás lehívását célozza meg a dokumentum, amelyet az Európai Bizottság még visszadobhat.

Különösebben nem reklámozta a kormány, hogy április 14-én, múlt szerdán elkészült Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) draft verziójával. Egy, a nagyközönség számára ismeretlen honlap, a Pályázat.gov.hu társadalmi egyeztetési aloldalára töltötték fel a 436 oldalas dokumentumot, midenféle hírverést mellőzve. Pedig elképesztő mennyiségű pénzt, közel 5800 milliárd forintot megmozgató fejlesztési tervről van szó – ennyit hívhat le Magyarország 2026 végéig az EU koronavírus-járványra reagáló helyreállítási alapjából. Az alapot nem közvetlen tagállami befizetésekből, hanem – az unió történetében először – közös hitelfelvételből finanszírozzák.

A Fidesznek fontos lenne a pénzcsapok megnyílása a jövő évi országgyűlési választások előtt, és a HET politikai jelentőségét mutatja az is, hogy olyan, a kormány számára kedves projekteket valósítanának meg az uniós forrásokból, mint a dél-budai szuperkórház, a Galvani híd, a HÉV-vonalak fejlesztése vagy a „modellváltó” – alapítványi formába kiszervezett – egyetemek infrastrukturális, szervezeti és oktatási megújítása. A helyreállítási alap pénzeinek felhasználását az ellenzék is kiemelt témaként kezeli. Tavaly októberben Karácsony Gergely főpolgármester vezetésével 26, zömmel ellenzéki irányítású önkormányzat jelentett be helyi népszavazási kezdeményezéseket annak érdekében, hogy az alap legalább felét az önkormányzatokon keresztül költse el a kormány. Bár a népszavazási akciót a veszélyhelyzet újbóli elrendelése meghiúsította, az ellenzéki városvezetők az­óta is folyamatosan követelik, hogy a kormány vonja be őket a tervezésbe, ami azonban szerintük máig nem történt meg.

 
Elégedett dolgozók munkába sietnek az Orbán Viktor-híd környékén 

Éppen az elégtelen társadalmi egyeztetés az egyik tényező, ami veszélyeztetheti a magyar HET jóváhagyását. A végleges tervet a kormánynak április 30-ig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz – addig elvben módosulhat a tervezet, de koncepcionális váltásra, az önkormányzati igények érdemi beépítésére aligha van esély. A Bizottságnak két hónapja lesz értékelni a HET-et, ezután vagy visszadobja, vagy felterjeszti a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsnak, ahol minősített többséggel dönthetnek a jóváhagyásáról. A főváros brüsszeli képviseletét vezető Jávor Benedek szerint a Bizottság az egyeztetés elmaradása mellett a terv gyenge szakmai tartalmát és magas korrupciós kockázatát is kifogásolhatja. „Információink szerint a Bizottság is látja, hogy ezer sebből vérzik a magyar HET, így komolyan felmerülhet, hogy elutasítják. A kormány az önkormányzatok megkerülésével azt kockáztatja, hogy jelentős késéssel érkeznek Magyarországra az uniós pénzek, pedig a magyar gazdaságnak égető szüksége lenne erre a támogatásra” – mutat rá Jávor Benedek.

Pénzcsomagok

A helyreállítási alap mellett Magyarország természetesen a „normál” EU-s költségvetésből is jogosult lesz támogatásra a következő években. Az 5800 milliárdnyi (vissza nem térítendő támogatásból és kedvező kamatozású hitelből álló) helyreállítási pénz körülbelül egyharmada a 2021–2027-es költségvetési ciklusban Magyarországra jutó uniós transzfereknek. A helyreállítási alapnak azonban több előnye is van az egyéb forrásokhoz képest. A legfontosabb, hogy ez a pénz nemcsak fejlesztésekre költhető, hanem szakpolitikai reformokra is; a magyar HET-tervezetben szerepel például az egészségügyi béremelés 300 milliárd forintos költsége, amit normál esetben biztosan nem lehetne uniós támogatásokból fedezni. Persze, lehet még vita abból, hogy a helyreállítási alapból kifizethető-e ez a költség; az alapról szóló rendelet úgy fogalmaz, hogy „visszatérő költségvetési kiadást” csak különösen indokolt esetben finanszíroznak. Mindenesetre az, hogy a kormány egyáltalán beleírta a HET-be a béremelést, jelzi, hogy a kohéziós alapokétól eltérő logikával működik az új uniós eszköz.

Vonzó lehetőség, hogy a helyreállítási alap terhére visszamenőlegesen is el lehet számolni bizonyos kiadásokat, amennyiben azok a koronavírus-járvány 2020. februári kirobbanása után merültek fel. A magyar HET ilyen visszamenőleges elszámolást javasol az orvosok béremelésénél vagy a 300 leghátrányosabb helyzetű település fejlesztését célzó és valójában már 2019-ben elindult Felzárkózó települések programnál. A helyreállítási alap további előnye a kifizetések gyorsasága. A teljes összeg 13 százalékát a helyreállítási tervek jóváhagyása után elutalja a Bizottság előlegként (ez Magyarország esetében 750 milliárd forint lehet), de a további kifizetésekkel sem kell megvárni a projektek befejezését és a számlák ellenőrzését, a HET-ben vállalt „mérföldkövek” teljesítésével párhuzamosan folyamatosan érkezhet a pénz. A tervezet szerint a kormány 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben várja a legnagyobb összegű támogatást, de előlegként már az idén jelentős mennyiségű EU-s pénzzel számolnak.

A kedvező feltételekért cserébe a tagállamok vállalták, hogy nemcsak úgy vaktában költik el a pénzt, hanem az EU szakpolitikai céljait, kiemelten a zöld és a digitális átállást szem előtt tartva reformálják meg gazdaságukat, és figyelembe veszik az unió úgynevezett országspecifikus ajánlásait is. A magyar HET kritikusai éppen ezt az átfogó reformkoncepciót hiányolják a tervezet mögül. „Nincsenek rendszerszintű elképzelések, inkább az látszik, hogy a kormány hatalmas pénzcsomagokat dobna le számára kedves területekre. Ennek a helyreállítási tervnek a legfőbb kedvezményezettjei a NER-közeli építőipari és energetikai cégek lesznek” – állítja Jávor Benedek.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk