"Az EU irányvonalát, és csak az EU irányvonalát fogom képviselni." "Semmilyen külső befolyásolást nem fogadok el, egyetlen kormány instrukcióit sem teljesítem." Ilyen - láthatólag előre legyártott - mondatokkal védekezett Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt az Európai Parlament külügyi bizottságában csütörtök reggel tartott meghallgatásán, amikor az Orbán-kormány politikájával és a miniszterelnök kijelentéseivel szembesítették.
Várhelyi - aki eddig Magyarország EU-s nagyköveteként dolgozott - a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót kaphatja az Ursula von der Leyen által vezetett következő Európai Bizottságban. Orbán eredeti jelöltje a posztra Trócsányi László volt, de ő még a meghallgatásig sem jutott el, mivel az EP jogi bizottsága összeférhetetlenséget állapított meg nála.
Orbán embere?
A külügyi bizottságban már a kérdések első körében - amikor a frakciók koordinátorai kérdezhettek - szembesítették Várhelyit Orbánnal, ezt a kérdést a szociáldemokrata (S&D), a zöld és a baloldali (GUE/NGL) frakció is előhozta.
Tonino Picula (S&D) és Georgius Georgiu (GUE/NGL) azt vetette fel, hogyan lesz képes Várhelyi ellenőrizni a jogállamiság helyzetét az EU-s tagságra váró országokban, amikor a nagykövetként általa képviselt Orbán-kormány folyamatosan építette le a jogállamot, ami miatt a 7-es cikk szerinti eljárás is elindult az ország ellen.
| ||
Ernest Urtasun, a zöldek koordinátora arra kérte Várhelyit, határolódjon el Orbán Viktor Türk tanácsban tett kijelentésétől, amikor azt ígérte Azerbajdzsánnak és Törökországnak, hogy ha a magyar jelölt kapja a bővítési portfóliót, "akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit."
Várhelyi konkrétan nem ítélte el Orbán szavait, inkább továbbra is azt hangoztatta, hogy befolyásmentesen, az EU érdekében, az Európai Bizottság többi tagjával "kollegiális viszonyban" fog dolgozni bővítési biztosként. Felemlegette, hogy nagyköveti megbízatása előtt tisztviselőként már dolgozott az Európai Bizottság belső piaci osztályán, és akkor is független maradt. Később az S&D-s Raphael Glucksmann arra kérte, ítélje el az illiberális demokrácia koncepcióját, és azt a szemléletet, hogy minden migráns terrorveszélyt hordoz, de Várhelyi erre sem volt hajlandó.
A jobbikos Gyöngyösi Márton a Gruevszki-ügyet is előhozta, de Várhelyi érdemben erre sem reagált, csak annyit mondott - magyarul -, hogy a menedékjog megadása vagy meg nem adása tagállami kompetencia.(Várhelyit a fideszes Gál Kinga is felkérdezte, némi derültséget okozott a teremben a magyar parlament kormánypárti öninterpellációira hajazó kérdés: "Csapatjátékosnak tartja magát?")
A szociáldemokrata Kati Piri arról kérdezte Várhelyit, mit gondol a magyar kormány teljesítményéről bírói függetlenség és médiaszabadság terén, ha már ezek érvényesülését a tagjelölt országokban ő fogja ellenőrizni. A biztosjelölt azonban ezt a kérdést is elütötte azzal, hogy a tagországok jogállamiságáért nem ő, hanem Vera Jourova és Didier Reinders lesz felelős a Bizottságban.
Macron és a bővítés
A magyar biztosjelölt egyébiránt felkészültnek tűnt: nyitóbeszédét félig angolul, félig franciául mondta el, és látszott, hogy tisztában van az EU szomszédságába tartozó egyes országok sajátos helyzetével.
Négy fő célkitűzést fogalmazott meg a szomszédságpolitikában:
- a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megnyitását Albániával
- és Észak-Macedóniával;
- a keleti és a déli partnerség továbbfejlesztését,
- továbbá a kapcsolatok erősítését a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel.
A liberális Renew Europe frakció képviselői jóval barátságosabbak voltak Várhelyivel, mint a baloldali és zöld politikusok, ők inkább arra voltak kíváncsiak, mit gondol a biztosjelölt arról, hogy az Európai Tanács októberi ülésén nem nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával (elsősorban Emmanuel Macron ellenállása miatt), és hogy hogyan reformálná meg a csatlakozási folyamatot.
| ||
Várhelyi szerint három tagállamnak is voltak kifogásai - a franciák mellett a hollandokat és a dánokat említette -, főleg a jogállamiság helyzete és a "hamis menedékkérők" miatt, ezért azt ígérte, ezekre különös hangsúlyt fektet a tárgyalások során.
Törökországról azt mondta, hogy világosan távolodik Európától értékekben, és a szíriai akció sem segített, de a csatlakozási tárgyalások megszakítása stratégiai döntés lenne, amit a Tanácsnak és a Parlamentnek kell meghoznia, nem a Bizottságnak.
Hogyan tovább?
Várhelyi sorsáról első körben a külügyi bizottság frakciókoordinátorai döntenek: ha körükben meglesz a kétharmados többsége, akkor a Bizottság többi tagjával együtt mehet a plenáris szavazás elé. Ha nem, további írásbeli kérdéseket tehetnek fel neki, és akár egy pótmeghallgatásra is behívhatják. A második kör után viszont már egyszerű többséggel is átmehet a külügyi bizottságon.
A meghallgatás alapján elég valószínűnek tűnik, hogy a zöld frakció és a GUE/NGL nem fogja támogatni Várhelyit, az EPP és a tőle jobbra állók valószínűleg igen, a szavazások kimenetele így az S&D-től és a liberálisoktól függhet.
Tegnap Ursula von der Leyen gesztust is gyakorolt az S&D felé: néhány portfólió nevén és tartalmán az ő kérésükre változtatott, valószínűleg azért, hogy megkönnyítse maradék biztosjelöltjei - Várhelyi mellett a román és a francia jelölt - meghallgatását.
