David B. Cornstein amerikai nagykövet első útja a CEU-ra vezetett júniusban, miután Magyarországra érkezett. Azóta is sokszor elmondja, hogy az egyetem helyzetének rendezése a legfontosabb feladatai közé tartozik az ukrán–magyar viszony normalizálása, az orosz energiafüggőség csökkentése és a magyar légibázisok felújítása mellett. A többiben sem áll túl jól (a magyar–ukrán ellenségeskedés az elmúlt hónapokban tovább élesedett), a CEU ügyében azonban a teljes kudarc fenyegeti, miután Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora október 25-én bejelentette: ha december 1-jéig semmi nem változik, az amerikai fokozatot adó programjaikat a következő tanévre már bécsi helyszínnel hirdetik meg.
„Orbán mindig elment a falig, de a harmadik kétharmad óta új fejlemény, hogy most mintha át is akarná törni azt a falat. Már a kényszer, a nyomásgyakorlás sem hat rá, ha az Nyugatról érkezik” – kommentálja a CEU kálváriáját Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese sem tűnik optimistának. Szerinte az elmúlt hónapokban amerikai és német oldalról az összes érv felmerülhetett a CEU Budapesten tartása mellett, a kormány mégsem mutat hajlandóságot a megegyezésre. „Úgy tűnik, előre beárazták a CEU ellehetetlenítésével járó károkat, kicsi a valószínűsége, hogy születik valamilyen megoldás” – mondja Enyedi, bár hozzáteszi, még bíznak egy váratlan fordulatban, „a csodában”, ezért nem teljesen végleges a kivonulásról szóló döntésük.
Bejelentés
Abban az értelemben nem ultimátumról van szó, hogy a CEU nem fenyeget a költözéssel, az egyetem kuratóriuma a legutóbbi, október 22-i New York-i ülésén már meg is hozta a döntést az amerikai oklevelet adó képzések Bécsbe telepítéséről. A CEU 20 fős stratégiai döntéshozó testületének tagjai az egyetemalapító Soros György és fia, Alexander Soros, Michael Ignatieff rektor, továbbá a tudományos és az üzleti élet fontos szereplői. Több magyar származású kurátor is ül a boardban, például Kati Marton vagy George Pataki, a legerősebb magyarországi kapcsolatai Chikán Attila közgazdásznak vannak.
Enyedi Zsolt szerint a minapi bejelentésüket úgy kell érteni, hogy ha decemberig létrejön egy megnyugtató megoldás, akkor a kuratórium visszavonja a költözésről szóló döntést. „Ez a megnyugtató megoldás az lenne, hogy a magyar kormány aláírja New York állammal a már letárgyalt megállapodást, és ratifikálásra a parlament elé terjeszti. Maga a kormány, illetve a lex CEU kötötte az egyetem további működését egy ilyen megállapodáshoz” – emlékeztet a rektorhelyettes.
A megállapodástervezet feltételeit a CEU elfogadta – bár Enyedi szerint eredetileg több garanciát szerettek volna –, így ha ezt írják alá, a kuratórium rábólintana a Budapesten maradásra. A sajtónak is megküldött megállapodástervezet biztosítékai közé tartozik, hogy ha az egyik fél fel is mondja az egyezményt, az még két évig hatályban marad. A magyar kormány továbbá vállalja, hogy a CEU nem uniós állampolgárságú oktatóinak munkavállalási engedélyt ad, az egyetem pedig megtarthatja mai elnevezését (pusztán a lex CEU szövege alapján ez kérdéses lenne). A december 1-jei határidőt vélhetően azért tűzte ki a kuratórium, mert az egyezmény a ratifikálást követő harmincadik napon lépne hatályba, 2019. január 1. pedig a lex CEU szerint az az időpont, ameddig a CEU-nak fel kell mutatnia az érvényes megállapodást.
Bécsben a magyar kormány lépéseitől függetlenül elkezd oktatni a CEU, Enyedi Zsolt tájékoztatása alapján két új alapképzést és egy mesterképzést indítanak. A B tervük volt az, ami jelen állás szerint A tervvé lép elő, hogy a jelenleg futó képzések új évfolyamait is Bécsbe költöztetik. Magyarországi jelenlétük akkor is megmaradna – egy ideig legalábbis –, ha a kormány nem írja alá a megállapodást. A kifutó évfolyamokat a lex CEU szerint is Budapesten oktathatják, kutatási tevékenységüket is szeretnék itt tartani, már csak azért is, mert az EU-s kutatási pályázatokat európai egyetemként nyerték el. „Ha néhány év múlva osztrák magánegyetemként is lesz akkreditációnk, akkor merülhet fel a kutatások átköltöztetése” – mondja Enyedi.
| ||
Egyelőre mindenképp Budapesten marad a könyvtár és az archívum, illetve néhány kisebb volumenű oktatási program, például az Erasmus Mundus programok vagy a menekültek és menedékkérők oklevelet nem adó felkészítése (ezt a bevándorlási különadó réme miatt augusztusban ideiglenesen felfüggesztették, de a NAV-val történt konzultáció után januártól újraindítani tervezik a rektorhelyettes tájékoztatása szerint). Közleményeiben az egyetem a kormány magatartásától függetlenül elkötelezettnek mutatkozik Budapest mellett, de azt Enyedi is elismeri, hogy ha minden lényeges oktatási tevékenységük Bécsbe kényszerül, logisztikai nehézségeket okozhat a kutatási infrastruktúra Magyarországon tartása. „A gyakorlat mutathatja meg, hosszabb távon fenntartható-e egy ilyen állapot” – ismeri el.
Blöff
A rendelkezésre álló egy hónap elvben bőven elegendő lenne Orbánéknak a megállapodás aláírására és parlamenti elfogadtatására. A lex CEU-t például 2017 tavaszán sürgősségi eljárásban a beterjesztést követő egy héten belül megszavazták. Ez két fontos feltételt állított a Magyarországon működő külföldi egyetemek elé: folytassanak felsőoktatási képzést a székhelyük szerinti országban, illetve anyaállamuk kössön nemzetközi megállapodást a magyar kormánnyal. Szerepelt még a törvényben, hogy föderális berendezkedésű államoknál a központi kormányzat „előzetes jóváhagyására” is szükség van. Ez a CEU esetében lehetetlen feltételnek tűnt, mivel az USA-ban oktatási kérdésekben a szövetségi kormányzat nem illetékes. Ezt a helyzetet a magyar kormány úgy oldotta fel, hogy Betsy DeVos amerikai oktatási miniszter Balog Zoltánnak küldött levelét – amelyben épp azt írta le, hogy nem jogosult jóváhagyást adni – minden amerikai intézményre vonatkozóan előzetes jóváhagyásként értékelte.
Közben az eredetileg 2018. január 1-jei határidőt – ameddig a feltételeket teljesíteniük kell a külföldi egyetemeknek – egy évvel kitolta a kormány. Az indok az volt, hogy nem csak a CEU-ról, de más intézményekről is a vártnál lassabban haladnak a tárgyalások, illetve a Velencei Bizottság is a túl rövid határidőket kritizálta (az Európa Tanács mellett működő alkotmányjogi testület azt is javasolta, hogy már működő intézményekre egyáltalán ne vonatkozzanak az új feltételek, de ezt a kormány elegánsan elengedte a füle mellett).
Ez idő alatt a CEU megoldotta, hogy Amerikában is legyen felsőoktatási tevékenysége.
A Bard College nevű intézménnyel közösen két oktatási programot akkreditáltattak és indítottak el New York államban: egy társadalmi egyenlőtlenségeket vizsgáló programot és egy nemzetközi kapcsolatok mesterképzést. New York állam oktatási hivatalának vezetője idén júniusban és augusztusban mindkét program bejegyzéséről levélben tájékoztatta a magyar illetékeseket. Közben a megállapodástervezet már tavaly szeptemberre elkészült, így semmi akadálya nem lett volna az aláírásnak. A kormány mégsem tett semmit.
Eleinte azt mondták, meg akarnak róla győződni, hogy Amerikában tényleges felsőoktatási képzést folytat a CEU. Áprilisban Palkovics László akkor még oktatási államtitkár (azóta innovációs miniszter) és Altusz Kristóf – azóta menesztett – külügyi helyettes államtitkár a helyszínen is látogatást tett, de az ott tapasztaltakat azóta sem sikerült értékelni. „A jó döntéshez idő kell” – mondta Orbán Viktor, amikor erről kérdezték. Újabban a kormány inkább úgy tesz, mintha alá sem kellene írnia a megállapodást a CEU további működéséhez. Kovács Zoltán kormányszóvivő azért nevezte „Soros-féle politikai blöffnek” Ignatieff bejelentését, mert a CEU magyar részlege, a Közép-európai Egyetem (KEE) az egyezmény nélkül is maradhat Budapesten. Ez igaz, csakhogy a KEE kizárólag magyar diplomát adhat ki, de ez a CEU programjainak csak egy kisebb részét teszi ki, és a diákok kisebb része igényli (jellemzően a magyarok), de ők is az amerikai oklevél mellett. Csak magyar diplomát adó képzésként a CEU a jövőben sem tervezi folytatni a KEE programjait, hiszen azzal működésének alapját adná fel.
A másik megoldás, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hangoztatott, hogy az amerikai CEU a magyar KEE-vel indítson úgynevezett „közös képzéseket”, ezzel kerülve ki a törvény új feltételeit. Ez amolyan „félhivatalos ajánlatként” is eljutott a CEU-hoz, Enyedi Zsolt szerint azonban kivitelezhetetlen. „Egyrészt minden képzésünket akkreditáltatni kellene Magyarországon, másrészt programjaink teljes vertikumát működtetnünk kellene Amerikában is. Ezt egy hónap alatt nyilvánvalóan lehetetlen megcsinálni. Tíz év alatt talán kivitelezhető lenne, de elvi okokból sem szeretnénk ebbe az irányba elmenni” – mondja a rektorhelyettes. A mostani kormányzati cinizmus kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor a tavalyi CEU-tüntetések idején Palkovics László kijelentette: a KEE licencszerződés keretében is végezhetné a CEU amerikai képzéseit. Ám mintha elfelejtette volna, hogy ettől a lehetőségtől pont a lex CEU zárta el az EU-n kívüli egyetemeket.
Száműzetés
Diplomáciai forrásból mindenesetre úgy értesültünk, Cornstein amerikai nagykövet is egy olyan konstrukcióban bízik, amely anélkül biztosítaná a CEU további működését, hogy a kormánynak alá kellene írnia a megállapodást. Nem világos, pontosan hogyan nézne ez ki, és az sem biztos, hogy a CEU kuratóriuma vevő lenne egy ilyen kerülő utas megoldásra. Információink szerint már a mostani bejelentés előtt is hosszú vita volt New Yorkban, többen amellett voltak, hogy még feltételesen sem kellene tovább várni a magyar kormányra. Nem erősítette a kurátorok bizalmát a genderszak betiltása és a bevándorlási különadó körüli bizonytalanság sem.
Miután szeptember közepén Orbán Viktorral tárgyalt, Cornstein még bizakodó volt a CEU jövőjét illetően. Jóllehet, konkrét ígéretet nem tett a miniszterelnök, a nagykövet pozitív jeleket vélt felfedezni a beszélgetés folyamán. Gesztusokat is tett Orbánnak: ő kérte meg például Donald Trumpot, hogy telefonon gratuláljon Orbánnak a választási győzelemhez (ez júniusban megtörtént), interjúiban pedig látványosan tartózkodott a jogállam leépítésének kritizálásától. Októberben egy Gulyás Gergellyel folytatott tárgyalás után azonban már kénytelen volt jelezni az egyetem vezetésének, hogy a kormány valószínűleg nem írja alá a megállapodást.
Pedig CEU-ügyben a német kormány és az Európai Néppárt (EPP) felől is próbáltak nyomást gyakorolni Orbánra. Az EPP tavaly áprilisban raportra hívta a miniszterelnököt, és kifejezte, elvárja, hogy CEU-ügyben tartsa be az Európai Bizottság kéréseit. A bizottság azonban nemcsak kért, hanem a lex CEU miatt kötelezettségszegési eljárást indított, amely azóta bírósági szakaszba került. Orbán kompromisszumképtelenségének nagy szerepe volt abban is, hogy az EPP-frakció többsége megszavazta a Sargentini-jelentést. „Megfordíthatta volna a szavazást, ha akár a plenáris ülésen, akár a zárt ajtók mögötti néppárti tanácskozáson megígéri, hogy hagyják működni a CEU-t. Viszonylag alacsony belpolitikai ár mellett megtehette volna, mégsem tette” – emlékeztet Krekó Péter.
A Political Capital igazgatója szerint Orbán egyrészt arra játszik, hogy Trump külpolitikai logikájában nem igazán fontos ez a kérdés, az EPP-ben pedig lesz olyan erős a májusi európai parlamenti választás után, hogy ne lehessen kizárni. „A francia, olasz és spanyol jobbközép pártok várható gyengülése miatt a Fideszé akár a harmadik legerősebb delegáció is lehet az EPP-ben, és elképzelhető, hogy csak a fideszes képviselőkkel marad a legnagyobb frakció a néppárti” – húzza alá Krekó.
Enyedi Zsolt úgy látja, a kormányzat akár sikerként is kommunikálhatná a megállapodás aláírását. „Ha azt mondanák, a CEU eddig nem tartotta be a törvényeket, az nyilván nem lenne igaz. De keretezhetnék úgy a történetet, hogy újraszabályozták a külföldi egyetemek működését, és a CEU is elfogadta az ő paramétereiket, bár eleinte tiltakozott. Úgy látszik, még ezt is a gyengeség jeleként fognák fel.”
A rektorhelyettes hozzáteszi, a következő hetekben mérik fel, dolgozóik közül ki vállalja a bécsi költözést, és kinek kell az átalakult budapesti működésben feladatot találni. „Nem fogunk elkeseredni, ha mennünk kell. De száműzetésszerű, nem természetes érzés lesz.”
(Közreműködött: Keller-Alánt Ákos)
