Verés a vakok intézetében

Ütős érdekképviselet

  • Berta László
  • 2011. június 30.

Belpol

Megvertek két vak embert húsvétkor a Vakok Állami Intézetében (VÁI). A bántalmazó, aki az intézmény lakóinak érdek-képviseleti vezetője, nem tagadja tettét. A VÁI az esetet nyilvánosságra hozó lakója ellen rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tett.

A két sértett, Borbíró Zsigmond és Tóth János ügyéről a Kézzelfogható Alapítvány adott ki közleményt. Az alapítvány vezetője, Szilvási Miklós az intézet lakója, tehát jól ismeri a VÁI belső viszonyait. Az intézmény bentlakásos, olyan látássérültek laknak ott éveken át, akik valamilyen rehabilitációs oktatáson vesznek részt, vagy gondozásuk, lakhatásuk máshol nem megoldott. Más lehetőség híján sokuk, így a két megvert lakó is az utcára kerülne, ha az intézmény a jogviszonyukat megszüntetné.

Érvelési technika

Egy lakhatási vita volt az előzménye a verésnek is: Vas László jogviszonya 2010 őszén megszűnt, majd idén márciusban kitiltották az intézet területéről, ahol együtt élt feleségével. Ezt jogtalannak tartotta, ezért az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. Ebben az ügyben tanúnak hívták a lakótársakat, Borbíró Zsigmondot és Tóth Jánost. 'k azt állítják, hogy a VÁI érdek-képviseleti fórumának elnöke, Molnár Róbert azért verte és félemlítette meg őket, hogy ne tanúskodjanak az EBH előtt - amit részben sikerült is elérni. Molnár lapunknak elismerte, hogy megverte Borbírót és Tóthot; a részletekről viszont nem nyilatkozott, mondván, hogy hamarosan elolvashatjuk álláspontját az interneten.

A Kézzelfogható Alapítvány közleménye szerint húsvét hétfőjén Molnár Róbert bement Borbíró szobájába, és verni kezdte. "Utána hassal az ágyra lökött, és vesén rúgott. Azt mondta, ha nem húzom össze magam, akkor úgy el fog verni, hogy a mentő visz el. Amikor Molnár elvert, elmondta, hogy ne merjek elmenni tanúskodni az Egyenlő Bánásmód Hatóság tárgyalására, mert akkor agyonveret." A vese-, szívbeteg, gerincsérült ember az orvosi vizsgálat szerint maradandó sérüléseket nem szenvedett, de a tanúskodástól elment a kedve.

Tóth János másként döntött: ott volt az EBH tárgyalásán: "Borbíró Zsigmond azért nem jött el, mert fél a jogviszony megszüntetésétől, ettől én is félek. (...) Molnár Róbert fenyegetését tettlegesség is követte. Jöttem ki a WC-ről, és nekimentem véletlenül, erre elkezdett olyanokat mondani, hogy 'köcsög', és hogy mit megyek neki, holott ő lát, azután egészen a szobámig ütlegelt, a szobatársam előtt mondtam, hogy ne üssön. Én nem akartam visszaütni, mert tudtam, ha visszaütök, akkor megszüntetik a jogviszonyomat. Nem ugyanaz az elbánás, valakinek mindent lehet" - olvasható az EBH május 3-án készült jegyzőkönyvében.

Molnár Róbert - aki a megvert lakók szerint az intézet legerősebb embere - jelenleg is az érdek-képviseleti fórum vezetője. Mint lapunknak mondta, nem gondol arra, hogy le kellene mondania a verés miatt. "Igazgatói figyelmeztetést kaptam, ha még egy ilyen húzásom van, akkor a jogviszonyom megszűnik az intézetben. Akkor az igazgató asszony javasolta, hogy mondjak le, de én körbekérdeztem a lakókat, akik azt mondták, hogy eddig sem működött az érdekképviselet, de ha lemondok, akkor még ennyire sem fog - mondta Molnár, majd így folytatta: - Azért mondjak le, mert három embernek problémája van velem, 78-nak meg nem? Amit az alapítvány leírt rólam, annak 1 százaléka igaz." Molnár érdek-képviselői pozícióját a lakóknak köszönheti: a fórum tagjait a lakók választják.

Szabóné Berta Irén igazgatónő a jegyzőkönyv szerint azt mondta, "Róbert nem járhatott volna így el, ez megfelelően lesz szankcionálva". Az igazgató asszony arról is tájékoztatott, hogy belső vizsgálat van folyamatban, de hivatkozott az előzményekre is, amelyek a történtekhez vezettek: Szabóné szerint amióta Vas jogviszonya megszűnt, jogtalanul vádolja és rágalmazza az intézetet, és "folyamatos fenyegetettség volt részéről Róbert irányába".

Bocs, hogy megvertél

A VÁI közleményében az alapítvány minden állítását visszautasítja, az ügy részleteire vonatkozó kérdéseinkre nem adott választ. A rendelkezésre álló információk alapján Vasnak elsősorban nem Molnárral, hanem az intézménynyel van máig megoldatlan konfliktusa, szerinte ugyanis a kitiltását nem indokolta részletesen a VÁI. Felesége sem maradt bent, nemsokára kiköltözött. Annyit lehet tudni, hogy Vas Lászlóra panaszt tettek a lakók tárgyak árulása, illetve vissza nem adott kölcsön miatt. Az EBH tárgyalásán aztán kiderült, hogy ezek miatt sem a lakók, sem az intézet nem tettek feljelentést. Vas tagadja e vádakat.

Szilvási Miklós, a Kézzelfogható Alapítvány vezetője szerint az intézet tévúton jár, ha azt gondolja, vakot verni szabad, de beszélni tilos róla. Közleményében az intézet fenntartójától, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól várja, hogy indítson vizsgálatot, és ne hagyja félelemben élni az intézet egyetlen lakóját sem. Érdeklődésünkre, hogy lépnek-e valamit az ügyben, a Nefmi lapzártánkig nem reagált.

Az alapítvány közleményében az áll, hogy Borbírót és Tóthot bántalmazásuk óta megfenyegették az intézet dolgozói; az intézet utasítására aláírtak egy dokumentumot, mely szerint bocsánatot kérnek Molnár Róberttől szemtelen viselkedésük miatt. Tóth szerint a szociális munkások vezetője kijelentette, kiteszik az intézetből, ha nem írja alá - áll a közleményben. Borbíró és Tóth lapunknak kijelentették, hogy az üggyel kapcsolatban készült jegyzőkönyvek eredeti vagy másolati példányát nem adta át számukra az intézet.

Ferencz Norbert szociális munkás, a bántalmazottak segítője úgy véli, hogy a VÁI lakói mellett dolgozó szociális munkásoknak a történtekre fel kellett volna hívniuk a vezetés figyelmét, vagy a rendőrséghez kellett volna fordulniuk - nem a munkaadót, hanem a klienseiket kellene védeniük.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.