Versenyképes lehet-e Márki-Zay formációja a többi ellenzéki párttal?

Belpol

A Mindenki Magyarországa Mozgalom tagságának „elit alakulatából” formálna polgári néppártot Márki-Zay Péter, hogy a civilek érvényesülni tudjanak a politikában. A választott út rögösnek tűnik az áprilisi vereség, a pártközi konfliktusok, Márki-Zay kritizált nyilatkozatai és a külföldi eredetű pénzügyi támogatás árnyékában.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. december 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Az ellenzéki pártok az áprilisi közös lista után egymással is versenyezni fognak a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon. A versenybe – saját utat választva – a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is beszáll, derült ki Márki-Zay Péternek, a mozgalom elnökének november 28-i bejelentéséből, miszerint kezdeményezték új pártjuk bejegyzését. Egyelőre az új formáció neve nem ismert.

Elit alakulat és civil erodálás

Az MMM laza közösségben képes volt egyesíteni a párton kívüli civileket és a pártpreferenciákkal rendelkező aktivistákat 2022 áprilisáig. A 2018-ban alapított mozgalom gerincét állításuk szerint az ország különböző régióit lefedő, több mint száz Kossuth Kör (KK) tagsága adta, akik szervezték a mozgalom eseményeit, kampányát, illetve toborozták a csatlakozó aktivistákat. 2020-ban szervezték meg az Elegy (Ellenzéki Együttműködés) civil platformot, amely a Számoljunk Együtt! és a Nyomtass Te Is! mellett az aHang, és további fél tucat civil szervezet alkotta civil választási bizottságban komoly hatás gyakorolt az ellenzék közös programjára. Az MMM közgyűlésén választásra jogosult tagok száma közel ezer főre duzzadt 2022 tavaszáig. A KK-k működésében megközelítőleg háromezren vettek részt, ezen felül az MMM-nél közel tíz­ezren jelezték a kampányban, hogy segítenék a kormányváltást – állítják a szervezet tagjai. Szerintük hasonló bázissal a Momentum és a DK rendelkezik a pártok közül, tehát a kiindulási alap okkal gondolható versenyképesnek.

„Nem a pártnak lesz mozgalma, a mozgalomnak lesz pártja” – összegezte lapunknak Márki-Zay Péter. Körömi János, az MMM elnökségének póttagja úgy írta le a mozgalom meghatározó különbözőségét a párttól, hogy az MMM-ben megfértek – és reményei szerint a jövőben is megférnek – más pártok aktivistái, független értelmiségiek, vállalkozók, lokálpatrióták és civil szervezetek tagjai, akiket „a kormányváltás és egy új politikai kultúra meghonosítása hozott össze”. A párt szerinte a mozgalom tagságának „elit alakulatából” áll majd össze, annak értékei­vel nem ellentétesen, de pártoknak megfelelő működéssel, szakpolitikai programmal.

A választások után az MMM nyári tisztújítása azonban megmutatta, hogy a tagság két csoportra szakadt – az apátiába eső, lemorzsolódó harmadik tömb mellett. A vereség tanulságait különbözően értékelték. A Magyar György ügyvéd, korábbi elnökségi tag által vezetett csoport a civil választási bizottság kebelén belül megőrizte volna a mozgalom tisztán civil jellegét. A Márki-Zay Péterhez köthető csoport viszont úgy értékelt, hogy a civilek nem voltak képesek érdekeiket érvényesíteni a választási kampányban a pártokkal szemben, ezért az MMM bázisán pártot szükséges alapítani. A tisztújításon a Márki-Zay vezette csoport magabiztosan nyert.

Az összképet erősen árnyalja, hogy a mozgalom közel ezer szavazásra jogosult tagja közül mindössze 149-en vettek részt a közgyűlésen. „Már a nyári tisztújítás előtt lezajlott a belső vita, hogy mi legyen a civilségünkkel. A részvétel mutatja, hogy a pártosodással milyen sokan nem tudtak tartani, csak [Márki-Zay] Péterék köre szavazott” – mondta lapunknak a KK-k egyik távozó vidéki tagja. Azt azonban elismerte, hogy nem minden kilépő a pártosodás miatt távozott. Sokuk egyszerűen feladta a politikai aktivitást a választási vereség után, mondván, „ebben a Fideszre szabott választási rendszerben nincs értelme politizálni”.

 
Elöl ül a masiniszta
Forrás: Márki-Zay Péter Facebook-oldala

A mozgalom elnökségében megőrizte helyét Márki-Zay Péter elnök, valamint az egyébként Momentum-párttag Tikk László és Magyar György is – az októberi újabb tisztújításon azonban ők már nem indultak. Rajtuk kívül minden korábbi szereplő távozott vagy eggyel hátrébb lépett, ugyanakkor Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és Mellár Tamás országgyűlési képviselő továbbra is a felügyelőbizottság tagja maradt. Nincs már az elnökségben az egykori alapító Kész Zoltán korábbi országgyűlési képviselő, aki a vidékért felelős alelnök volt. Ugyancsak nem indult a tisztújításon Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, valamint Üveges Gábor, és immár három éve eltávolodott a mozgalomtól Hadházy Ákos is.

A legnagyobb vita a civil eszmei­ségről alakult ki a tisztújítás előtt:

míg Márki-Zay Péterék szerint a civil mozgalom nem zárja ki a pártalapítást, addig az ellenzők szerint az MMM-et nem szabad egy párt hátországaként felhasználni.

„Bár fényévnyi a távolság attól a morális mételytől, ahogyan a Civil Összefogás Fórum tevékenykedik a Fidesz érdekei szerint, az MMM-nek a látszatot sem lenne szabad felvállalni. Kirakat civil nem akartam lenni” – mondta az egyik, névtelenséget kérő távozó.

Nagy visszhangot váltott ki Magyar György ügyvéd, korábbi fővárosért felelős alelnök lemondása október végén. „Igyekeztem átmenetet biztosítani a régi és az új vezetés között, de nem tudtam az új iránnyal tartani. Ez a mozgalom nem arra jött létre, hogy párttá váljon” – mondta lapunknak Magyar György. Szerinte a Márki-Zay által szlogenként is emlegetett „civilek pártja koncepció” politológiai nonszensz, fogalmilag is kizárt. „Meggyőződésem, hogy inkább a pártoknak kellene a tisztaságot képviselő, közéletileg aktív civileket kívülről támogatni, akik így jó eséllyel vehetik fel a versenyt a kormánypártok jelöltjével, a mozgalom pártalapítás nélkül is dolgozhat ezért.” Megítélése szerint új párt alapítása nem is időszerű, sokkal inkább tömbösödésre van szükség az ellenzéken belül, mert sok a széttartó kis erő. Ezért egy unió- vagy választási pártot tart szükségesnek, ahol az ellenzéki pártok megőrizhetnék ideológiáikat, szuverenitásukat, miként a tagállamok az Európai Unióban. „Téves Márki-Zay Péter következtetése, hogy azért nem volt sikeres a választás, mert párt nélkül félresöpörték őt vagy a civileket. Az egyéni érdek nem kerülhet a közérdek elé, személyes karriervágy sem dominálhat. Néhány ilyen hozzáállású ember van most Péter körül.” Magyar György véleménye szerint április óta a mozgalom tagságának 60 százaléka távozott, részben ezen okokból.

Másképp értékelt lapunak Körömi János, aki szerint „az MMM nem adja fel civil alapjait a jövőben sem”. Körömi szerint a KK-k tagsága távolról sem a Magyar György által vázolt drámai arányban csökkent. Bár egyes régiókban megszűntek szervezetek, inkább csak „30 százalékos erodálódás történt”, amit természetesnek tart egy ilyen április választási eredmény, illetve a sorsdöntő tisztújítás után. Ez nehezítheti a jövőbeli párt helyi alapszervezetei­nek alakulását, de Körömi szerint sok olyan aktivista jelezte, hogy szívesen csatlakozna az új párthoz, akik eddig nem voltak a KK, illetve az MMM tagjai. A formálódó párt tagságát kellő mélységűnek és minőségűnek tartja Körömi, minden fontos szakpolitikai területen „nívós szakemberekkel dolgoznak a párt programján”.

A bűvös öt százalék

„Rengeteg magyarnak továbbra is igénye van a politikaikultúra-váltásra. Őket szolgálva

várakozásaink szerint egy, de akár két képviselői mandátumot is elérhetünk az első megmérettetésen, az európai parlamenti választáson”

– mondta Márki-Zay Péter a párt céljairól. Ez a 2019-es választás alapján legalább 175 ezer szavazat elérését jelentené. Az MMM elnöke szerint a közvélemény-kutatásokból megismert választói attitűdök alapján bő egy év alatt fel tudnak építeni egy néhány száz­ezres, „szociálisan érzékeny”, ugyanakkor „valódi polgári” választói közösséget. „Az áprilisi választásokra készült kormányprogramot továbbra is kiemelkedő értéknek tartom, hiszen azt jobb- és baloldaliak, neves konzervatív és liberális szakértők állították össze Bod Péter Ákostól Surányi Györgyön, Lengyel Róberten és Komjáthi Imrén keresztül Komáromi Zoltánig. Ezt szeretnénk továbbvinni” – vázolta Márki-Zay. Alapvető célkitűzésük, hogy az uniós parlamentben az Európai Néppárthoz csatlakozzanak.

Az új pártnak a KK-k és a civil gyökerek miatt jó esélyei lehetnek az önkormányzati választásokon – legalábbis ezt remélik tőle (leendő) tagjai. Márki-Zay szerint bár pártra nem feltétlenül van szükség a településeken, a többi ellenzéki párttal szemben jobb stratégiai pozíciójuk lehet. „A hat ellenzéki párt nem taszíthatja ki egyszerűen az általunk támogatott civileket, ha a pártunk is országszerte tényező lesz” – érvelt. Szerinte az ellenzék az előválasztáson a civil eszmeiségnek okozott kárt, amikor megkövetelte, hogy a jelöltséget elnyerők már a kezdettől nyilvánosan jelezzék, milyen parlamenti frakcióhoz csatlakoznának. Ezzel szemben az MMM pártja inkább platformot teremtene ezeknek a jelölteknek. „Elkötelezetten demokrata, tisztességes embereket várunk és támogatunk, a jobb- vagy baloldali értékrend nem akadály” – fűzte hozzá Márki-Zay. Hódmezővásárhelyi polgármesterként egyetértett azzal, hogy az ellenzék alapvető érdeke, hogy az általuk vezetett településeken a közgyűlési többséget megtartsák, ezért együtt kell működni a többi párttal. „Ahol nem sikerül a pártoknak – a civilek részvételével – megállapodni a közös jelöltről, ott mindenképp az előválasztást szorgalmazzuk majd” – mondta Márki-Zay.

Mivel számos, az ellenzék által 2019-ben megnyert településen felbomlott az ellenzék egysége, Márki-Zay szerint lehetőséget kell adni a közös polgármesterjelölteknek arra, hogy maguk állítsák össze a csapatukat, vagyis ne a pártok lobbizzanak ki hatalmi érdekeik szerinti pozíciókat, ami később feszültség forrása lehet. „Ez önkorlátozás, mértékletesség, ami ránk is vonatkozik” – érvelt. A legnagyobb esély a győzelemre szerinte akkor van, ha nem pártok lesznek a jelölőszervezetek, hanem maguk is lokálpatrióta egyesületekben tömörülnek a civilekkel. Szerinte ezek a helyi szövetségek voltak igazán sikeresek 2019-ben is.

„Visszatértünk 1988-ba, újra egy Ellenzéki Kerekasztalra van szükség az Orbán-rendszer leváltásához, mert változatlan feltételek mellett választás útján ez a rezsim már nem legyőzhető” – ismertette hosszabb távú elképzeléseit Márki-Zay Péter. Szerinte az ellenzéknek közös alternatívát kell kidolgozni az alkotmányra, a választási törvényre és a médiatörvényre, egy életképes ajánlattal pedig a társadalmi többség kikényszerítheti a hatalomtól a reformokat.

A külföldi dotáció

Bár törvénytelenséget nem állapított meg egyetlen hatóság sem, a választási kampány során az MMM-nek folyósított külföldi támogatás ellenzéki körökben is felzúdulást váltott ki. A mozgalom számlájára 1,8 milliárd forint érkezett az Action for Democracy amerikai bejegyzésű civil szervezet adománygyűjtő akcióján keresztül. Az a kép rajzolódott ki, hogy külföldről juttattak jelentős összegeket a kormányváltásért küzdő ellenzék ügyének.

Márki-Zay Péter szerint azonban az összeget végig a mozgalom céljai szerint használták fel, és a megmaradt összegből sem tervezik – ezt a törvény is tiltja –, hogy az MMM pártját támogassák. „Azt a művészetet kell gyakorolnunk, hogy bár az MMM-nek lesz egy pártja, de annak még a székhelye is más lesz, hogy a mozgalmat még a párt gázszámlájának a fizetésével se lehessen megvádolni” – mondta Márki-Zay, aki szerint „ez egy szegény párt lesz, teljes átláthatósággal”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk