Villámtüntetések az esztergomi Szent István Gimnáziumért - Lenullázva

  • Matkovich Ilona
  • 2009. szeptember 17.

Belpol

Egykor az ország legjobb középiskolái közé tartozott, az utóbbi években a botrányairól híres. Az elmúlt két évben egymást érik a tüntetések, és volt itt diáklázadás, tojásdobálás, tanítási időben diákparlament, eltűnt érettségi dolgozatok, diáköngyilkosság. A polgármester a tanárokat vádolja a kialakult helyzetért, a tanárok és a tanulók az önkormányzatot. A tanárok jó részét elküldték vagy maguk mentek el.
Egykor az ország legjobb középiskolái közé tartozott, az utóbbi években a botrányairól híres. Az elmúlt két évben egymást érik a tüntetések, és volt itt diáklázadás, tojásdobálás, tanítási időben diákparlament, eltűnt érettségi dolgozatok, diáköngyilkosság. A polgármester a tanárokat vádolja a kialakult helyzetért, a tanárok és a tanulók az önkormányzatot. A tanárok jó részét elküldték vagy maguk mentek el.

Szeptember hatodikán reggel nem csak a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének zártkörű találkozójára meghívottak várták izgatottan az Esztergomba érkező Orbán Viktort. A rendezvénynek helyet adó Szent Adalbert Központhoz vezető úton "Viktor, segíts!" táblákat és hasonló üzenetű transzparenseket maguk előtt tartva több száz fehérbe öltözött tüntető - a pártszimpátiát félretéve - demonstrált Meggyes Tamás fideszes polgármester tevékenysége ellen, és arra kérték volna Orbán Viktort, aki Esztergom díszpolgára is, hogy vizsgálja ki a Szent István Gimnáziumban történteket. Szerettek volna átadni neki egy nyílt levelet is, hogy helyeztesse vissza az állásába a Szent István Gimnáziumból augusztus 28-án elbocsátott hét tanárt, de ez nem sikerült. (Jegyezzük meg, ez némi naivitásról tanúskodik: de jure egy pártelnök, még ha az maga Orbán Viktor is, nem teheti ezt meg. Orbán egyébként zavarában úgy reagált a tüntetésre, hogy mivel nem miniszterelnök, nem léphet semmit.) Az elbocsátott pedagógusokról az egyik tüntető diák úgy nyilatkozott: "A legmegbecsültebb tanárok voltak az iskolában."

Az esztergomi Szent István Gimnáziumban tavaly év végén huszonkét tanár ellen indult fegyelmi eljárás azután, hogy a tanév befejezése előtt három nappal a diákönkormányzat sztrájkot hirdetett az iskolában. Az egyik akkori diákszervező elmondása szerint elsősorban Kurnász László igazgató - aki egyéves vezetői "próbaidejét" töltötte - újraválasztásának módja ellen szólt az akciójuk. Kurnász László annak ellenére kapott bizalmat az őt kinevező jobboldali többségű képviselő-testülettől, hogy intézményvezetői pályázatát a gimnázium egyetlen véleményezésre jogosult szerve sem támogatta: a diákönkormányzatban, a szülői munkaközösségben és az iskolaszéken egyetlen támogató szavazatot sem kapott, a tantestület egy szavazattal támogatta.

Előzmények

A Szent István Gimnázium patinás belvárosi épületét az egyházi kártalanítás keretében visszaigényelték a Szatmári Irgalmas Nővérek. 2004-ben a Medgyessy-kormány és az önkormányzat 1,6 milliárdos megváltásban állapodott meg, ebből kellett megoldani a gimnázium és az épületben működő kereskedelmi iskola sorsát. A város a gimnázium 2006-os kiköltözését vállalta, de csak a következő év tavaszán született önkormányzati döntés arról, hogy a gimnázium a várostól nyolc kilométerre fekvő, felújításra szoruló iskolaépületbe költözik - átmenetileg. Az épület egy városi általános iskola székhelye, amely szintén évek óta várja a felújítást és a beköltözést.

Miután a műszaki átadás csak szeptember 10-én történt meg, a 2007-2008-as tanévben egy hetet csúszott a Szent István évkezdése. Sitku Pál igazgató akkor a helyi lapban szóvá tette: a városvezetés évek óta tudja, hogy négyszáz diák elhelyezését kell megoldani, mégsem sikerült időben megfelelő körülményeket teremtenie. A nyilatkozatot követően Meggyes Tamás polgármester a hivatalába kérette Sitkut, és bizalomvesztésre hivatkozva felszólította az igazgatói megbízás közös megegyezéssel történő megszüntetésére, de az igazgató nemet mondott. A polgármester előterjesztése alapján megvonták az iskolától az egyetlen igazgatóhelyettesi poszt finanszírozását, amelyet - kollégájával, Barsi Évával megosztva - az ominózus cikket jegyző újságíró felesége, Zara Melinda látott el addig. A cikk azt is boncolgatta egyébként, hogy hova lett és mire fordította a város az egyházi ingatlanok visszaadása miatt kapott 1,6 milliárd forintot. Három hét múlva a képviselő-testület január 31-i hatállyal felmentette Sitku Pált a hivatalából, és egyidejűleg arról is döntött, hogy az intézményvezetői állásra pályázatot ír ki.

A diákok és a szülők petícióban kérték Meggyest a döntés megmásítására, szimpátiatüntetést is szerveztek - hiába. A felmentési indítványt 12-11 arányban fogadta el a testület. Igennel csak a fideszes képviselők szavaztak. Sitku utódjául a korábban igazgatóhelyettesi feladatokat ellátó Barsi Évát szerették volna a szülők és a tanárok, de mivel az önkormányzat neki csak fél évre adott volna bizalmat, a tanárnő arra hivatkozva, hogy ilyet nem enged meg a törvény, nem vállalta a feladatot. A fenntartó jobbnak látta, ha kívülről hoz igazgatót: így esett a választás 2008 áprilisában a 31 éves, pályája elején járó, az iskolaigazgatásban tapasztalatlan Kurnász Lászlóra. Az öt évre kiírt pályázatra akadt belsős aspiráns is: Zara Melinda korábbi igazgatóhelyettes, a lavinát elindító újságcikk szerzőjének a felesége. Ám hiába tudta maga mögött az iskolaszék, a tanárok és az alkalmazottak, valamint a diákönkormányzat támogatását, a fenntartó önkormányzat Kurnász László pályázatát támogatta.

A tanári karban senki nem titkolta, hogy pályázata alapján alkalmatlannak tartja az új igazgatót az állás betöltésére, az értekezleteken keményen kritizálták, a gyerekek előtt azonban, mint állítják, nem nyilvánítottak véleményt. A tantestületben mindenki elvégezte az igazgatótól ráosztott feladatot. Kurnász László igazgató sem emlékszik másképp. "Úgy gondolom, hogy egyfajta ellentét már rég kialakult a fenntartó és a tanári kar között, és mivel én a fenntartó támogatottja voltam, a másik jelöltet találták alkalmasnak. A mindennapi életben egyébként semmi probléma nem volt, nem voltak különösebb konfliktusok, az iskola jól teljesített a tanulmányi versenyeken, a szülői munkaközösség is segített, a mai napig nem tudom megfejteni, hogy jutottunk idáig. Látszólag minden rendben ment, amikor év végén jött a diáksztrájk, amely során már az iskola működése került veszélybe" - mondja.

Zara Melinda így idézi föl június 13-át, a diáklázadás első napját: "A tanáriban hallottam, hogy egy gyerekhang bemondja az iskolarádióban: mindenki menjen le az udvarra. Amikor lementem, már nagy tömeg volt, a gyerekek döntő többsége és a tanárok közül is többen lementek, közben az igazgató hosszan beszélgetett a gyerekekkel. Aztán bement az épületbe, majd visszajött, és azt mondta a gyerekeknek, hogy mindenki menjen be, a gyerekek azonban kint maradtak. Igazából senki nem tudta, mi ilyenkor a helyes és a törvényes magatartás." Állítása szerint az utolsó tanítási napra összehívott rendkívüli diákparlament engedélyezett megmozdulás volt, azon az igazgató is aktívan részt vett.

A diákok nemcsak az igazgató újbóli kinevezése ellen tiltakoztak; garanciákat szerettek volna kapni tőle, hogy nem változtat a tantestület összetételén, valamint nem kívülről hoz igazgatóhelyettest, továbbá arra kérték, bízzon a tanáraiban, és működjön együtt velük.

Nyári forró napok

Kurnász László szerint a diákoknak joguk van véleményt nyilvánítani, de arra nincsen joguk, hogy ne menjenek be a tanórára. "A tanáriban is elmondtam, hogy a tanároknak tanítaniuk kell, és beírniuk a naplóba a hiányzókat a 'diáksztrájk' alatt. Ezért, amikor felmerült, hogy az utolsó tanítási napon tartsanak diákparlamentet a tanórák alatt, ebbe nem mentem bele, ehelyett rövidített órákat tartottunk, és a diákparlament az utolsó óra utánra lett meghirdetve."

A gyerekek közül többen korábban engedetlenségi fogadalmakat is tettek. A tanárok szerint ez a dolog nem István-specifikus, és nem az igazgató ellen volt, más iskolákban is van ilyen; a diákcsínyekért "pont" járt. Az utolsó tanítási napon az egyik tanuló, V. Balázs, aki beletartozott ebbe a körbe, a diák-önkormányzati ülést megunva az osztályteremben meggyújtott egy újságot, amivel megégetett egy padot. A tanárok észrevették a rongálást. A fiú édesapja korábban úgy nyilatkozott, hogy a tanárok kiabáltak vele (az elbocsátott tanárok közül egy volt ott), és több hasonló esetet is a gyerek nyakába akartak varrni. A fiú aznap délután vonat elé vetette magát. A mobiltelefonján rögzített utolsó videoüzenetében azt mondta: "Nem akartam szégyent hozni az iskolára."

A tragédia után Meggyes Tamás polgármester, mielőtt még az iskolaigazgatóval beszélt volna a történtekről, magánvéleményként az egyik országos sajtóorgánumban úgy nyilatkozott: "Ez egy két-három éves felelőtlen pedagógusi magatartás következménye, voltak olyan tanárok vagy volt olyan tanár, aki a gyerekeket, köztük ezt a fiút is belehajszolta egy olyan küzdelembe, ami nem a gyerekekről szól."

A felelősségre vonás nem maradt el, az iskolaigazgató 22 tanár ellen fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett az utolsó három tanítási napon elkövetett sorozatos fegyelemsértések gyanújával. Mivel mindössze huszonöten tanítottak a gimnáziumban főállásban, majdnem a teljes tanári kar érintve volt az ügyben. Az igazgató az önkormányzat segítségét kérte, hogy független vizsgálóbiztos és fegyelmi tanács vizsgálja ki a függelemsértéseket. A diáköngyilkosságot vizsgáló ideiglenes vizsgálóbizottság az önkormányzat számára készített jelentése szerint "közvetett összefüggésként megállapítható, hogy a tragédia azért következhetett be, mert V. Balázs már napok óta felfokozott idegállapotban volt, melynek egyik oka az iskolában zajló, nyugtalanító eseményekben keresendő". A bizottság jelentésének munkaügyi vonatkozása nem volt. Július 9-én fegyelmi tárgyalásra idézték a tanárokat, a fegyelmi tanács azonban már nem a diáköngyilkosság részleteit, okait vizsgálta, hanem kötelezettségszegések miatt szabott ki fegyelmi büntetést.

Zara Melinda azt mondja, a levél személyenként tartalmazta a vádpontokat. "Az én vádpontjaim között szerepelt, hogy a diáksztrájk napján nem tartottam meg a hatodik órámat, nem írtam be a hiányzókat, nem vettem át a sajtónak nyilatkozást megtiltó utasítást, és mint a közalkalmazotti tanács elnöke, nyilatkoztam. Továbbá állítólag adatok merültek fel, hogy az igazgató kinevezésének jogszerűségét a gyerekek előtt vitattam, de ez soha nem történt meg. Huszonnyolc évet tanítottam, eddig semmiféle vétséget nem követtem el, ennek ellenére a legsúlyosabb ítéletet kaptam, az elbocsátást. A jegyzőkönyv alapján, mintha meg sem hallgattak volna senkit, hanem csak az igazgató vallomására alapozódott volna az ítélet. Mi heten augusztus 28-án értesültünk az elbocsátásunkról, öten a nyári fegyelmi eljárás alatt önként távoztak. A többiek enyhébb ítéletet kaptak - mondja, majd az állás nélkül maradt tanárok jövőjét latolgatja. - Úgy tudom, mivel munkaügyi bírósághoz fordulunk, és vitatjuk az elbocsátásunk törvényességét, a jogerős bírósági döntésig közalkalmazottként nem helyezkedhetünk el. Persze elmehetünk munkanélküli-segélyre, vagy kereshetünk nem közalkalmazotti státuszt, a Tesco áruházban polcot pakolni, vagy hasonló."

A tizenkét pedagógus jogi képviseletét ellátó Sándor Bernadette szerint az, hogy egy tanár szakmai bírálatot tehet, nem kérdés. Az ügyvédnő elmondta: az ő tanácsára nem vették át a tanárok azt az utasítást, amelyben megtiltják nekik, hogy nyilatkozzanak az utolsó hét eseményeiről, mert az valójában egy titoktartási kötelezettség volt. Ennek ellenére csak egyikük nyilatkozott, ő is azért, mert személyiségi jogaikat, érdekeiket sértette, ahogy az önkormányzat nyilvánosan beszélt róluk és a felelősségükről V. Balázs öngyilkossága miatt egy televíziós adásban. Mint mondja, a június 11-én tartott diáksztrájkkal az a legnagyobb baj, hogy nincs jogilag szabályozva, ilyen helyzetben az igazgató az első számú felelős azért, hogy az iskolában mi történik.

Kurnász László igazgató nem készült ennyi tanár elbocsátására, ezért napok alatt kellett feltölteni az üres álláshelyeket. A nyáron jelentkezettek közül választotta ki az új tanárokat, visszahívott egy nyugdíjas kollégát, és olyan nyugdíjas ügyvédet is felkért egy nem érettségi tárgy, az állampolgári ismeretek oktatására, akinek nincs pedagógiai végzettsége, de vállalta, hogy négy éven belül megszerzi a szükséges képesítést. Az igazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a tanév rendben elkezdődött, a tanítás zavartalan.

'szbe csavarodva

Augusztus 30-án diákok és felnőttek tartottak néhány perces néma tüntetést az elbocsátott tanárokért. A Polgári Esztergomért Egyesület nyilatkozatban ítélte el mindazt, ami az iskolában zajlik. Érthető, hogy a tanévnyitót felfokozott várakozás előzte meg. Az igazgató rövid évnyitó beszédét a tantestület új tagjainak bemutatásakor füttyszóval, közbekiabálásokkal kísérték a szülők. Egyikük az igazgatót távozásra felszólító molinót feszített ki; ezt az évzáró után az egyik új tanár letépte, majd a helyszínre hívta a városőrséget.

Mivel az oktatási minisztérium már korábban értesült az esztergomi Szent István Gimnázium egyik tanulóját ért tragédiáról, valamint a pedagógusok közvetlen felelősségét vélelmező fenntartói álláspontról, a szakminiszter kezdeményezte, hogy a képviselő-testület a következő testületi ülésén soron kívül tárgyalja meg az ügyet, és az eredményről tájékoztassa őt a városvezetés. Ez tudomásunk szerint máig nem történt meg. Megkerestük az esztergomi polgármesteri hivatal sajtófelelősét, de írásban feltett kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A szülők, hogy nyomatékosítsák a miniszteri kezdeményezést, a testületi ülés idején újabb villámtüntetést szerveztek a polgármesteri hivatal elé, ahol Szent István felirattal ellátott A4-es lapokat feltartva népdalokat énekeltek, majd néhány perc múltán szétszéledtek.

Morva Emília iskolaszéki elnöknek két gyereke jár az iskolába, a nagyobbik érettségi előtt áll, a kisebb hetedik osztályos. Szerinte a kialakult helyzetben a szülőknek elemi kötelességük, hogy a tanárokat folyamatos szolidaritásukról biztosítsák, hiszen, mint mondja, ez az iskola tőlük volt jó, ők varázsolták közösséggé a tanulókat. "Most azt próbáljuk elérni, hogy az iskolaigazgató felelősségére is fény derüljön. Nem akarunk háborúsdit játszani, de azt gondoljuk, méltatlan az az állapot, amelyikben hét tanárt el lehet bocsátani úgy, hogy az igazgatónak semmi baja nincsen ebből. Ennek a nem normális állapotnak köszönhetően közel hatvan gyereket vittek el az iskolából, és ebben szerepe van az iskolaépület körüli bizonytalankodásnak is" - utal arra a képviselő-testületi elvi döntésre, mely szerint a Szent István Gimnáziumot és a Bottyán Szakközépiskolát 2010-ben összevonják azzal a céllal, hogy a két intézményből informatikai szakirányú, úgynevezett elitiskolát hozzanak létre. A tervek szerint elsősorban az elitiskolában végzett diákok közül kerülnének ki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szeptembertől Esztergomban működő informatikai karának hallgatói. "Engem az öszszevonás nem zavar, de az nagyon is érdekel, hogy kik lesznek a tanárok. Abban reménykedem, hogy addig lezárulnak a perek, és visszakerülnek a most elbocsátott pedagógusok" - jegyzi meg Morva Emília, bár mindjárt hozzáteszi, hogy mivel a gimnázium jogutód nélkül szűnik meg, ha megnyerik is a pert a tanárok, már nem lesz hová visszamenniük, legfeljebb az elmaradt bérüket követelhetik a fenntartótól.

A sokak által nagyon várt Orbán-látogatásról az iskolaszék elnöke megjegyzi: nem igaz, hogy jobbikos tüntetés lett volna. "Sajnos a Jobbik hamarabb ébredt, és amint értesült a tervezett civil tüntetésről, lefoglalta a területet. Annyiban sikerült megegyezni a Jobbik helyi vezetőjével, hogy ők jobbikos pólóban lesznek, a többiek pedig fehérbe öltöznek." Állítja, hogy a szervezők nem csalódtak, amiért nem sikerült megszólítaniuk Orbán Viktort, mert azt viszont ezen az ügyön keresztül is tudathatták vele, hogy Esztergomban változásra van szükség. (Portrénkat Meggyes Tamás polgármesterről lásd: Büszkeség és bal ítélet, Magyar Narancs, 2008. július 3.)

Neked ajánljuk