Vissza akarják kapni elüldözött polgármesterüket az őcsényiek

  • narancs.hu
  • 2017. október 9.

Belpol

Mégiscsak jó lenne.

Úgy tűnik, az őcsényiek többsége bármit megadna azért, hogy a menekültek után újságíró se menjen több a faluba, hogy újra nyugalom legyen. Sőt, az is leghőbb vágyuk, hogy Fülöp János kerüljön vissza a polgármesteri székbe. A lemondott faluvezető egyelőre lebegteti, hogy újraindul-e, miközben persze megindultak a találgatások, ha nem ő, ki lehetne az új polgármester. Fülöp ellenlábasa, az alpolgármester egyelőre hallgat, a 2014-es választás második helyezettje viszont fontolgatja az indulást.

(Az Abcúg teljes riportja itt olvasható.)

Kiktől is félünk? – Utánanéztünk, hogy kik mentek volna pár napra üdülni Őcsénybe

„Az ötéves kisfiú, aki két hete jár óvodába, már szépen ejti a magyar szavakat” „A nagyjából nyolcezer emberből, akik Szerbiában várakoznak, hogy bejussanak a magyar határon, úgy 800 egyedülálló férfi van. Ők valóban sokszor megpróbálnak átjutni a kerítésen, de általában nem sikerül nekik. Magyarországon ez a migráns: a sok férfi, aki megpróbálja illegálisan átlépni a határt.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.