Visszaszólt az V. kerület Karácsonynak: "A főváros gondatlan gazdája a Podmaniczky és a Vörösmarty térnek"

  • narancs.hu
  • 2022. június 16.

Belpol

Szentgyörgyvölgyi Péter többször jelezte a főváros vezetésének, hogy átvennék a közterületek karbantartását.

Az V. kerületi önkormányzat szerint a főváros felelőtlen, gondatlan gazdája a Podmaniczky és a Vörösmarty térnek, ezért a főpolgármester "ne csodálkozzon" azon, ha helyette a kormány gondoskodna ezekről a közterületekről.

A Belváros önkormányzata csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésére, amiben a főpolgármester kifogásolta azt a sajtóban megjelent tervet, miszerint több V. kerületi közterületet állami tulajdonba vennének.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány államosítana három kiemelt budapesti közterületet: a Podmaniczky Frigyes tér, a Vörösmarty tér és a Széchenyi István tér most a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, de augusztustól állami tulajdonba kerülne, méghozzá anyagi ellentételezés nélkül, vagyis ingyen. Aztán mindhármat megkapná a fideszes vezetésű V. kerület, méghozzá Rogán Antal volt polgármester tárcájának javaslatára. 

Minderre Karácsony Gergely úgy reagált, ha a törvényt valóban benyújtják és elfogadják, akkor a főváros perelni fog, de addig is folytatják a Széchenyi tér tervezését, amely "a megújuló Lánchíddal együtt a 150 éves Budapest történelmi nagyszerűségéhez méltó és egyszersmind igazi 21. századi zöld köztér lehet. Ha addig el nem lopják."

Erre reagált most az V. kerület, akik közleményükben közölték: a Podmaniczky és a Vörösmarty teret 2019-re Belváros önkormányzata kormányzati támogatással újította meg. "A két V. kerületi tér fővárosi fenntartású,

Karácsony Gergely azonban felelőtlen, gondatlan gazdájuk: évek óta elhanyagoltság, kiégett fű, piszok és szemét jellemezte a népszerű köztereket, pedig ezek impozáns részei lehetnének a Belvárosnak, Budapestnek.

A közlemény szerint Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester többször jelezte a főváros vezetésének, hogy átvennék a közterületek karbantartását. Végül megjegyzik: a főpolgármester rendkívül fontosnak tartja a tereket, de 2019 óta "jóformán egyáltalán nem látják el azok üzemeltetési feladatait és 2022. április 28. óta mindenféle anyagi ellentételezés nélkül ezek elvégzését Belváros Önkormányzatára bízták", miközben a terek hasznosításából - így például a karácsonyi vásárból - származó bevételek a fővárosi önkormányzathoz folynak be.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.