Visszaszólt Kubatovnak a távozó szponzor

  • narancs.hu
  • 2024. január 27.

Belpol

A nemzetietlennek nevezett, befenyített Mahart PassNave köszöni, hogy eddig 176 millióval segíthette a Fradit.

Kilenc év alatt 176 millió 530 ezer forinttal segítette a Ferencváros női kézilabda-csapatát a Mahart PassNave Kft. mint szponzor. A támogatások a 2015-ös első 10 millió forinttól 2018-ig nőttek, három évig stagnáltak, az utolsó két évben pedig tovább emelkedtek.

Mindez abból az elbocsátó szép üzenetből derül ki, amelyet az állami tulajdonú kft. tett közzé a Facebookon.

A cég köszönetet mond azért, hogy az elmúlt kilenc évben részese lehetett a ferencvárosi női kézilabda-csapat sikereinek, hogy ezekhez az eredményekhez hozzájárulhatott, most átadja a stafétát „a sikeres magáncégeknek”, de tovább drukkol. 

Az üzenet stílusa igazán figyelemreméltó azok után, hogy nemrég Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke indulatos Facebook-posztban osztotta ki a Mahart PassNave Kft. ügyvezetőjét, mert felbontotta a szponzori szerződést a csapattal. Kubatov például azt írta, Bényi Szabolcs „mit sem sejt a nemzeti érzésekről, sem a sport oktatásban betöltött fontos szerepéről”, közölte, torkig van „az ilyenfajta módszerekkel és emberekkel”.

Aztán kiderült, hogy a hajózási cég nem direkt gonoszságból bontotta fel a szerződést, hanem azért, mert erre utasítást kapott Lázár János  építési és közlekedési minisztertől.  Lázár minden cégnél, amely fölött tárcája gyakorolja a tulajdonosi jogokat, elrendelte a szponzorációs szerződések felmondását, és megtiltotta, hogy új szerződéseket kössenek. A felszabaduló pénzt a szolgáltatások minőségének javítására és a munkavállalók bérének emelésére kell fordítani. 

Ez az érv nem mindenkit hatott meg.

Január 26-án hajnalban valaki egy molinót függesztett ki a budapesti Belgrád rakparton lévő hajóállomáshoz,

„El a kezekkel a Fraditól, Bényi takarodj!” felirattal. 

A 444.hu azt írta, hogy a kft. a történtek miatt megerősítette a biztonsági szolgálatot a nemzetközi hajóállomásnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.