MaNcs, XIV. évf. 47. szám, (2002.11.21.) (2002-11-21)
Masszív, nehéz székek, jól megizzadtam, mire feltornásztam őket a létrán, be a szűk ajtón, jól egymásra pakolni őket, le ne dőljenek - nem akármi. Leültem utána a koszos földre, dőlt rólam a víz, és mi tagadás, egy könnycsepp is hullott. Nem hiszem, hogy látom még őket valaha.
Vendégségbe hívott ***, a véres tollú kritikus, az észosztó, az állandó ügyeletes. A mértékadó. A mértéktelen. A kiadóban azt mondták, vegyem megtiszteltetésnek.
Sanyi bizalmatlanul méregette magát a kéményseprő-egyenruhában, de a Sün büfé közönsége elismerően hümmögött, ami csak részben szólt annak, hogy először látták Sanyit összeillő ruhadarabokban a tovaröppenő negyven év alatt, amit a pultnak támaszkodva töltöttek, ideszámítva csecsemőéveit és az első áldozását is, ami részegség miatt végül is elmaradt.
AForeign Affairs és a Washington Post kritikái után a magyar belpolitikában megkezdődött az egymásra mutogatás - mint mindig, amikor valaki bírálja NATO-teljesítményünket. Pedig nem sok okunk lehet a hőbörgésre: most, 2002 őszén - több mint öt évvel a Magyarországnak szóló NATO-meghívó kézbesítése után - hazánk mindössze 25-40 katonát képes felajánlani (kiképezni és felszerelni) az afganisztáni akcióhoz. Épp ezért újra leszögezem (miként megtettem ezt az Átszabások kora és a Jön majd az ötödik című írásaimban - Magyar Narancs, 2000. június 29. és július 6.): a Magyar Honvédség és általában a honi védelmi szféra jelenlegi áldatlan állapota, illetve a haderőreform elmaradása a rendszerváltás utáni magyar politikai - civil - elit és katonai vezetés közös felelőssége.
Azt mondja Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi közgyűlés szocialista frakciójának vezetője - a Népszabadság tudósítása szerint, és nem pont ezekkel a szavakkal -, hogy Demszky Gábornak súlyba kéne helyeznie az arcát, mert Budapest bepirosodott, a választók túlnyomó többsége a kerületekben a szocialistáknak szavazott bizalmat, és - ezt figyeljék - "Demszky a szocialisták támogatása nélkül nem lehetett volna főpolgármester".
Eredeti változatának kidolgozói már akkor kimiskárolt jogszabályról beszéltek, amikor az Országgyűlés elfogadta a státustörvényt. A mostani kormánypártok viszont a választási kampányban a törvény módosítását helyezték kilátásba. E pillanat várhatóan decemberben érkezik el, a módosítások mibenlétéről viszont már a múlt hét végén, a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) döntés született. Mégpedig olyan, ami mind a bel-, mind a külmagyar pártok teljes egyetértését élvezi.
Magyar Narancs: Az Egyesült Államok több vezetője is úgy fogalmazott: amennyiben Szaddám Huszein nem teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1441-es határozatában foglaltakat, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy akár egyoldalúan is katonai akciót indítsanak. Utal-e erre bármi is ebben az ENSZ-határozatban?
A héten megkezdődött a 2003-as költségvetés parlamenti vitája. A kormány szerint a jövő évi büdzsé takarékos ugyan, de nagy erénye, hogy folytatja a száznapos programok jóléti kiadásait. Az ellenzék "nadrágszíj-" vagy éppen "kamu költségvetésről" beszél. A tervezet ambiciózus növekedési és inflációs várakozásokra épül, és legfőbb célja az államháztartási hiány csökkentése.
Építési engedély nélkül húzták fel az RTL Klub Való Világ produkciójának otthont adó Kunigunda utcai házat, azaz a műsor - a törvény betűje szerint - illegálisan működik. Némileg enyhébb a helyzet a Tv 2 Big Brother show-jánál: itt a napokban postázza a X. kerületi polgármesteri hivatal a fennmaradási határozatot, igaz, megspékelve a mintegy 18 millió forintos építésrendészeti bírsággal.
Gödöllőn az októberi önkormányzati választáson a 14 körzetből nyolcat az MSZP-SZDSZ-Gödöllői Civil Fórum (GCF) nyert meg, s hat jutott az eddig regnáló Lokálpatriótáknak. A várost 1990 óta vezető Gémesi György (MDF) - aki a körzet országgyűlési képviselője is - tizenkét év után új helyzetbe került: nincs mögötte többség, s korábbi szövetségesei sem támogatják egyértelműen.
A vagyoni gyarapodás egyik fokmérője, hogy ki milyen ingatlanban hajtja álomra a politikai csatározásokban megfáradt fejét. Mindez nem is érdekes, ha a valóság összhangban van az illető vagyonbevallásával.
Az Orbán-kormány idején született döntés a tisztviselői karon belüli elitcsapat, a főtisztviselői kar létrehozásáról. A szándék, hogy a főtisztviselők politikától függetlenek és a mindenkori kormány által kikezdhetetlenek legyenek, jóindulatúnak nevezhető, ám a megvalósítás meglehetősen egyedi. A kinevezésekről ugyanis a korábbi tervekkel ellentétben nem egy kipróbált szakemberekből álló bizottság dönt, hanem a miniszterelnök egy személyben. Ennek megfelelően a valódi és elismert szakemberek mellé néhány egyértelműen politikai kinevezett is becsúszott.
Vatikáni kéziratok A HP és a Szentszék most bemutatott közös projektje milliók számára biztosít online hozzáférést a kéziratok, dokumentumok és ősi szövegek világszerte egyedülálló gyűjteményeként ismert vatikáni Apostoli Könyvtár óriási művészeti és kulturális örökségéhez. A Szentszék honlapjának új szekciója (http://www.vatican.va/) több, eddig csupán tudósok és professzorok számára elérhető kézirat képét teszi közzé a világhálón.n tizenegymilliárd dolláros internetprogram Dél-Korea 13 300 milliárd vont (10,9 milliárd dollárt) szán arra, hogy 2005-ig minden háztartásnak legyen szélessávú internet-hozzáférése - közölte a szöuli kormány.
n ANGELO KECSKEMÉTEN A 20. századi magyar fotó egyik legérdekesebb egyénisége, Angelo (1894- 1974) életművét mutatja be száz eredeti alkotásán keresztül a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum február 2-ig nyitva tartó új kiállítása, amelyhez kapcsolódva megjelent a róla szóló első könyv is.
A múlt héten zárult, történelminek méltán nevezhető XVI. pártkongresszuson a régi és az új gárda teljes együttműködésével újultak meg az ázsiai nagyhatalom csúcsán álló szervezetek. A fordulat nem csak belpolitikai: az elmúlt hónapok diplomáciai mozgásai globális kiegyezést sejtetnek a világ vezető hatalma és Kína között.
A rendszerváltozás óta meg nem született törvények története közül talán a filmtörvényé a legkacifántosabb: mindig gyúrták, mindig megfeneklett.
Hírlett, hogy bajban van a Jelenkor. A pécsi kiadó fő tulajdonosa, Böszörményi Zoltán nemrég úgy döntött: kiszáll az üzletből. Most úgy tűnik, a Jelenkor - a közép-európai kortárs irodalom egyik fő magyarországi kiadója - változatlan profillal folytathatja. A kft. üzletrészeit a kiadó eddigi kisebbségi tulajdonosa és ügyvezető-főszerkesztője, Csordás Gábor vásárolta meg.
"Alegfontosabb kérdés, amire e könyv megírása közben a választ kerestem: milyen befolyást gyakorolt Magyarország saját történelme alakítására a második világháború után" - e sokat ígérő gondolattal indít Földesi Margit az előszóban. Csakugyan, alapvető kérdés, hogy az ország politikai elitje mennyire maradt független, és milyen válaszokat tudott adni abban a korban, amelyben egymás után szélsőjobb- és szélsőbaloldali eszmék befolyásolták az eseményeket.
Ahol Csehov halk és fojtott, Verebes üvölt. Ahol Csehov üvölt, ott már az üvöltés a norma - majdnem csönd. Ez mind nem baj - ettől a Három nővér még nemcsak érdekes, hanem már jó is lehetne. De három nővér helyett istenigazából csak egy van - ez már, mondjuk, baj picit.
Az előadás maga a mű. Ez különösen igaz egy új darab esetén. Nincs viszonyítási pont, nincs lehetőség arra, hogy a néző mást és másképpen képzeljen, mint amit hall, lát. Fekete Gyula operája, Eörsi István szövegkönyve és Halász Péter rendezése oly módon adekvát, hogy egész biztosan bajban lesznek a jövendő rendezők, jövendő előadók. Már ha lesznek. Az igen csekély - és részben a szakmára korlátozódó - érdeklődés alapján szkepticizmusom talán nem alaptalan. Pedig több mint izgalmas játék ez a darab. Játék a zene szintjén, és játék az előadás szintjén. Fekete Gyula fölényes profizmussal keveri a stílusokat, zeneszerzési technikákat a belcantótól a Sprechgesangig, a clusterektől a csembaló kísérte recitativo seccóig. Nem hagy ki egyetlen zenei poént, egyetlen zenetörténeti utalást sem. Egyfelvonásos operájában összesűríti a zenetörténet valamennyi manírját, de ezt sohasem dogmatikusan teszi, hanem lazán, mondhatni visszakézből, csak úgy mellékesen. Gegjei előre nem, vagy csak ritkán kiszámíthatóak; a hallgató úgy érzi, hogy inkább a pillanat sugallta csábításnak enged csupán. Ahogy a szereplő helyzete, a szövege megengedi. Márpedig sokat megenged. Eörsi 1964-ben írt (eredetileg háromfelvonásos) komitragédiája bőséges teret enged a paródiának is, amit Fekete és Halász azonnal ki is használ. A középkorban játszódó, az ötvenes évek zsarnoksága ellen íródott, a zeneszerzővel egyidős dráma 2002-ben éppúgy aktuális, mint negyven éve vagy negyven év múlva. A hatalom, a hatalomvágy, az egyéni érdekből elkövetett gazemberség, a rosszindulat és a határtalan emberi butaság - ne is reménykedjünk - időtlen. Ülünk a nézőtéren és
Ha egy filmet az artkinohálózatban kezdenek forgalmazni, az nagyjából pályára is van állítva: világos a célközönség, belőhető a nézettség, s ilyen-olyan hibaszázalékkal a műsoron tartás időtartama is megkockáztatható. Ugyanakkor a művészmozik látogatóinak is jobb résen lenniük, hiszen még a Művész mozin túl is van élet, no, nem az a kimondott zsibvásár. Ha egy film például a Bem moziban indul, arról nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, nem túl hosszú magyarországi pályafutása alatt ki sem teszi onnan a lábát. Lehet, hogy ez rossz, lehet, hogy ez mindegy, tudja a fene, hogy (hogyan) lehetne-e másként. Mert én például hajlamos vagyok belátni, hogy ha azt mondom, Triffonova munkája az utóbbi négy-öt év bulgáriai termésének nyilvánvalóan legnépszerűbb, legsikeresebb darabja, nos az kétségtelenül nem egy tömegmozgósító erejű felszólalás. Ám értékítéletet sem tartalmaz, akkor se lenne semmi se másként, ha tartalmazna.
Vajdasági film, ehhez nem vagyunk szokva. Magam - régről - Vicsek Károly egyik, jugoszláv gyártású filmjét tudnám fölidézni, nem sok értelme lenne: jugoszláv filmgyártásról ma nem lehet beszélni, de abban is biztosak lehetünk, hogy az a világ, ahol az a húsz évvel ezelőtti darab játszódott, mit mondjak, eltűnt a föld színéről. De ha nem tűnt is el, ráismerni nem lehet. Pedig ugyanott vagyunk, ahol akkor: Palicson és Szabadkán, s Tolnai Szabolcs éppen azt mutatja, amire nem lehet ráismerni.
Szeretjük a kis, független kiadókat, melyek helyi értékeket hordoznak. És jó dolog, ha egy ilyen megjelenik hazánkban - ráadásul nagyon korrekt áron -, még ha tudjuk is: a hipermarketek polcairól nem fogja leszorítani a tőkeerős multik tömegtermékeit. Így most örömmel jelentem, hogy az Egea nevű, mediterrán zenékre szakosodott olasz lemezkiadó megkezdte diadalmenetét Magyarországon.
Különösebb erőfeszítés nélkül valóságos szubkulturális polihisztorrá képezhetik magukat a hiphopszcéna tevékeny tagjai, hiszen ez a zenei élvezeten kívül verbális, vizuális és mozgásos önkifejezési formákkal egyaránt kecsegtet. Rappelni, graffitizni és breakelni persze nem mindenki tud, de erre legalább hamarabb fény derülhet, mint arra, hogy van-e tehetségünk egy komplett dj-szettet összedobni.
Tizenhat évesen, 1956-ban hagyta el Magyarországot. Matematikusnak készült, de doktorálása előtt úgy érezte, "nincs benne a szíve", és abbahagyta tanulmányait. Pszichológus lett, sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több mint 33 éve működő privát praxisában ma is hosszú a várólista. Szakmai körökben viszont felháborodást keltett, mivel szinte mindennek hátat fordított, ami "szentírásként" szerepel az egyetemi tankönyvekben: szerinte a hagyományos pszichiátriai kezelés rosszabb, mint a legszigorúbb börtön, gyógyszer alkalmazása pedig még az olyan, másképp gyógyíthatatlannak tartott esetben is kimondottan káros, mint a skizofrénia. Közben azonban egy illegális szer mellett tört lándzsát, úgy véli, az LSD segít abban, hogy megismerjük önmagunkat, sőt bizonyos esetekben gyógyszerként használható. Feldmár András 1992-ben tartott előadás-sorozatot Debrecenben, amit A tudatállapotok szivárványa címmel könyv alakban is kiadtak. A Kanadában élő pszichológus a Magyar Pszichodráma Egyesület konferenciai meghívására, és a könyv második, bővített kiadásának megjelenése alkalmából érkezett Budapestre.
Egyik legnépszerűbb bogarunk. Szépnek szép, de ennyi kevés lenne az üdvösséghez - a krumplibogár legalább ilyen szép, az is undorító folyadékkal védekezik, mégsem mászatjuk végig a kezünkön. És még senkiről sem hallottam, aki énekelt volna neki.
