A VIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete először idén július 4-én tárgyalta a Soós György (Fidesz) képviselő által jegyzett, de valójában Kocsis Máté (Fidesz) alpolgármester személyéhez köthető fűtés-korszerűsítési előterjesztést. A konstrukció lényege, hogy az önkormányzat és a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Nyrt. közös, hárommillió forint törzstőkéjű céget alapít RFV Józsefváros Kft. (kft.) néven. Az új cégben az önkormányzat 51, az RFV 49 százalék tulajdonrésszel bír, a döntési jogosultság 70 százalékát viszont az utóbbi gyakorolja. Az önkormányzat 235 millió forint + áfáért eladja az érintett 39 épületből (iskolák, szociális létesítmények) hétnek a felújításra nem szoruló fűtési rendszereit a kft.-nek. A kft. a pénzt az RFV-től kapott tagi hitelből fizeti ki, és szintén az RFV teremti elő a maradék 32 primer fűtési rendszer (gázkazánok) felújításához szükséges nettó 410 millió forintos beruházás fedezetét.
Egyszerűbben:
a forráshiányos önkormányzat kap bruttó 282 millió forintot, és 32 épületében felújítják a fűtést. Cserébe 15 éves hőszolgáltatási szerződést köt a kft.-vel, amelynek keretében a futamidő végéig összesen bruttó 3,021 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet. A nettó 2,739 milliárdos költséghez hozzájön az energiaszolgáltató számlájában mindenkor szereplő (továbbszámlázott) összeg szerinti hődíj is. Csécsei Béla polgármester (SZDSZ) a július 4-i ülés után kezdeményezte a napirend újratárgyalását, ám az előterjesztést július 11-én a képviselők jelentősebb változtatás nélkül elfogadták.
Az önkormányzat működésének törvényességi kontrollját ellátó Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal augusztus végén törvényességi észrevételt tett. A fontosabb kifogások szerint a képviselő-testület úgy adott át a kft.-nek vagyonkezelési jogot az önkormányzati tulajdon egy részére, hogy előtte nem döntött e jog létesítéséről. Nagyobb probléma, hogy a hivatal jogértelmezésében az önkormányzati intézmények fűtési rendszere az épületek (részben) elválaszthatatlan része, ezért értékesítésük az épületek tulajdonjogát is érinti - és ez így jogszabálysértő. A hivatal azt is kifogásolta, hogy a fűtési rendszereket az önkormányzat nem versenytárgyalás útján értékesítette, holott a 235 milliós ár jóval meghaladja a jogszabályban rögzített húszmilliós határt. A fűtés-korszerűsítés nem nyerte el a Közbeszerzések Tanácsa tetszését sem: augusztusi állásfoglalása rögzíti, hogy az önkormányzatnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia.
Az említett hivatalok hatáskör híján nem vizsgálták, ám a fűtés-korszerűsítés körül más probléma is volt. Mindez azonban nem választható el a kerület politikai viszonyainak tavalyi átrendeződésétől. Miközben 2006 őszén a józsefvárosiak a szabaddemokrata Csécseit újraválasztották polgármesterré, a testületben a Fidesz- KDNP közös listáján bekerült képviselőké lett a többség. A változás és az önkormányzatba frissen bekerült fiatal fideszes alpolgármester, Kocsis Máté ügybuzgósága a testület mellett a hivatalban is jelentős feszültségeket keltett. Bár torzsalkodásokra korábban is volt példa, az első komoly, a kerületet pénzügyileg is jelentősen érintő konfliktus a fűtés-korszerűsítéssel kapcsolatos eltérő tervek miatt bontakozott ki. Az önkormányzat ugyanis korábban a kormány által kezdeményezett Szemünk Fénye program keretében kívánta felújítani a kerület oktatási intézményeinek fűtését, és erre ajánlatot is kapott a programot alkotó konzorciumtól (tagok: OTP, GE Hungary, Viessmann, Caminus Zrt.). Lényegében ezt a tervet torpedózta meg az RFV-vel kötendő megállapodásról szóló kezdeményezés.
A Szemünk Fénye program választása esetén a fűtés-korszerűsítéshez igénybe lehetett volna venni a környezetvédelmi tárca Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 14,5 százalékos uniós támogatását, mely lehetőség az RFV-ügyletnél nem áll fenn. Ugyanakkor egy, a konzorcium tagjaihoz köthető kalkuláció szerint a releváns intézményeknél összességében a Szemünk Fénye (amúgy eltérő konstrukción alapuló) ajánlata még a KEOP nélkül is 30-40 százalékkal olcsóbb lett volna (lásd táblázatunkat a nyomtatott verzióban). A szolgáltatási díj mértéke azonban nem minden. Sem a testületi előterjesztésből, sem az önkormányzatnál rendelkezésre álló dokumentumokból
nem derül ki, hogy pontosan mi is
a műszaki tartalma a már említett 410 millió forintos fejlesztésnek. Vagyis az önkormányzat úgy szerződött a fűtés-korszerűsítésre, hogy fogalma sincs, milyen berendezéseket építenek be a tulajdonában álló épületekbe. Hasonlóképpen nem lehet tudni, mi lesz a pontos ellenértéke annak az évi bruttó 7,56 millió forintnak, amit az RFV évente az épületek szekunder fűtési rendszereinek (csövek, radiátorok) karbantartására költ.
Némi piaci tájékozódás alapján a Narancs is végzett kalkulációkat. Eszerint 40, felújított kazánnal felszerelt intézmény fűtésének bér- és karbantartási költsége (az energia díja nélkül) éves szinten 30 millió forintból biztosan megoldható. A radiátorokra fordított évi 7,56 millióval együtt ez némi jóindulattal évi 40 millió forintos költség, azaz 15 év alatt 600 millió forint. Ezt az önkormányzat által a kft.-nek a szolgáltatásért (szintén az energia díja nélkül) fizetendő 3,021 milliárdból kivonva 2,421 milliárd marad. Vagyis 15 év alatt ennyit fizet az önkormányzat 235 millió forint készpénz és 410 millió forint + áfa (bruttó 492 millió) ellenőrizetlen tartalmú beruházás, azaz összesen 727 millió forint ellentételeként. Ez mintegy 30 százalékos kamatnak felel meg, miközben a kereskedelmi bankok önkormányzatoknak nyújtott éven túli célhiteleinek a kamatlába kb. 13 százalék.
Ha az RFV Kft. költségei nem lesznek kirívóan magasak, az önkormányzat által fizetett díjból tetemes nyereségnek kell képződnie. A profit sorsa - már ha lesz - ugyanakkor egyelőre nem tudható: bár a fele az önkormányzatot illetné, a felek abban is megállapodtak, hogy a beruházások futamideje alatt a cég a "tevékenységét nem üzletszerűen végzi", és "osztalékot nem fizet a tagjainak". Igaz, ennél nagyobb problémának tűnik, hogy a kft. az energiát az RFV Nyrt.-től vásárolja kiskereskedelmi áron, az RFV viszont azt a nyílt, liberalizált piacon, kedvezményes nagybani áron szerzi be. Vagyis a kiskereskedelmi árrés nem a részben önkormányzati tulajdonú kft.-nél, hanem az RFV Nyrt.-nél képződik, mely a portfóliójában már most is szereplő sárospataki önkormányzati és egyéb intézmények (összesen 241), illetve a jövőben tervezettek révén egyre kedvezőbb nagykereskedelmi árakat tud majd elérni. Annak, hogy ezeket a kedvezményeket az RFV bármilyen módon érvényesítené a kft. és a cechet álló önkormányzat irányába,
a szerződésekben semmilyen nyoma
nincs. E felállást az önkormányzatnál sokan, köztük a polgármester, azért is kifogásolták, mert így a Józsefváros gázfronton nem tudott csatlakozni a Teréz- és Erzsébetvárossal közös energiabeszerzési társuláshoz, amit épp a nagybani vásárlás révén elérhető kedvezmények céljából hoztak létre.
Az idén májusban a tőzsdére lépett RFV Nyrt. vezérigazgatója szerint a mindenkori kiskereskedelmi ár természetesen tükrözni fogja a nagybani gázpiacon elért kedvezményeket, bár ezek mértékére, mint mondta, jellemző, hogy idén a sok szétaprózott fogyasztási hely miatt alig 3 százalék árelőnyt sikerült elérni. Makra József a Narancsnak elmondta, hogy a megtérülés érdekében a szolgáltatónak valódi cégként kell működnie, mert korábbi tapasztalataik szerint az önkormányzati társaságok és intézmények nehézkesek és szervezetlenek, s pont ezért ragaszkodtak a közös cég döntési jogosultságai többségének megtartásához. Ezért tartja szerencsés előrelépésnek, hogy az év elején történt jogszabályi változások megteremtették a lehetőséget, hogy az önkormányzat az eszközátadást követően is érvényesíteni tudja az érdekeit a közös cégben - e konstrukciót a sárospataki önkormányzat vállalta be először az év elején.
A józsefvárosi önkormányzat és az RFV együttműködésének módja és mélysége szempontjából mindenesetre revelatívak voltak Makra József szavai: "A gazdaságossági részt én kalkuláltam. Az önkormányzatnál nem kell tudniuk, hogy mi épül be az intézményekbe. Az önkormányzat dolga az, hogy eldöntse, megér-e annyit." A tudósító értetlenségére válaszul a vezérigazgató kifejtette, hogy ha egy önkormányzati bizottság összeül, órákig vitatkoznak a biciklitartóról, mert azt értik, aztán 15 perc alatt döntenek az atomerőműről, mert azt nem. Bár ebben feltehetően van némi igazság, még így sem érthető, pontosan hogyan is fogja az egyszeri önkormányzati képviselő eldönteni, hogy "megér-e annyit", ha nem tudja, mi "épül be".
A korrekt tájékoztatás elsősorban persze nem az RFV, hanem az előterjesztő(k) dolga lett volna. A Narancs azonban kitartó nyomozással sem jutott független szakértő által készített műszaki szakvélemény, állapotfelmérés vagy költséghatékonysági elemzés nyomára. Egyetlen döntés-előkészítő anyagot találtunk: az RFV által készített hatástanulmány-kivonat (!) érzékletesen ecseteli, hogy miért lenne előnyös az önkormányzat számára az együttműködés az RFV-vel, és tételesen (összegszerűen) felsorolja, melyik intézményben mekkora beruházás szükséges, illetve hogyan alakulna az intézmények energiafogyasztása és a kapcsolódó költség. A feltüntetett adatok forrásáról és azok konkrét tartalmáról semmi közelebbit nem lehet megtudni, így az is nehezen értelmezhető, hogy az egyes intézmények korábbi szolgáltatási díját
mi alapján kalkulálták
A fűtés-korszerűsítés kaotikus adatainak áttekinthetetlensége nemcsak a tudósítót zavarta a cikk írása során. A július 11-i képviselő-testületi ülésen Kocsis Máté tartott prezentációt a képviselők meggyőzésére, melynek keretében tartalmilag megismételte az RFV tanulmányában foglaltakat. Menet közben szünetet kellett elrendelni, miután Takács Gábor (SZDSZ) kifogásolta, hogy az önkormányzat által fizetendő éves (nettó 170 milliós) szolgáltatási díjat az alpolgármester úgy tüntette fel, mintha az tartalmazná az energia díját is. A prezentáció szerint az önkormányzat éves többletterhe hatmillió forint, ami az energiafogyasztás racionalizálása miatt a csökkenő hődíjból 15 év alatt megtérül. A terv ellenzői viszont furcsállották, hogy az ígért vadonatúj, korszerű gázkazánok felszerelésével megtakarítás helyett miért keletkezik pluszkiadása az önkormányzatnak. Kocsis alpolgármester ekkor több, a Narancsnak utóbb beszámoló képviselő szerint kissé maga is meglepettnek tűnt.
Ám ez is kevés volt ahhoz, hogy a képviselők a szünet után ne szavazzák meg az előterjesztést. Ebben lehetett némi része a prezentáció egyik legutolsó, igen jól hangzó táblájának is: "A befektetés 15 év alatt térül meg, amikor is a várható évi megtakarítás a jelenlegi költségekhez képest évi 190 millió Ft" (sic). A mondat értelmét lapunknak sokszori nekirugaszkodás után sem igazán sikerült kihüvelyeznie: rendre belezavarodtunk abba a ténybe, hogy mivel az előterjesztés szerint a fűtés jelenlegi éves összköltsége 163 millió forint, így (nettó összegek esetén) a szerződés lejártakor az akkor 15 éves kazánok működtetése az ígéret szerint nemhogy nem fog pénzbe kerülni, de évente 27 millió forint nyereséget termel majd az önkormányzatnak.
Mindenesetre az augusztus 29-i képviselő-testületi ülésen sikerült a már említett hivatalok mellett az önkormányzat jegyzője által is kifogásolt jogszerűtlenségeket orvosolni. Ennek megfelelően például a fűtési rendszereket az önkormányzat nem el-, hanem csak koncesszióba adja a közös cégnek. Érdekesebb kérdés a közbeszerzés ügye, ugyanis Makra József tud egy (zárt) közbeszerzésről, amit egyedüli indulóként az RFV Kft. nyert, ám ennek a Narancsnak átadott dokumentációban semmi nyoma nincs, és forrásaink sem hallottak róla. A dokumentumokban annak is csak egyetlen jele van, hogy Kocsisék a konstrukció kialakításáról folytatott tárgyalások során hogyan próbálták képviselni az önkormányzat érdekeit: az eredeti verzió szerint a döntési jogosultságok 90 százalékát gyakorolta volna az RFV, ami később az érdekérvényesítésre szintén nem különösebben alkalmas 70-re csökkent.
Kocsis Máté alpolgármestertől sajnos nem sikerült választ kapnunk kérdéseinkre. Makra József azonban hosszan magyarázta lapunknak, hogy az önkormányzat jól fog járni, mert végső soron jelentős megtakarításai keletkeznek, és a szolgáltatás, a fűtés minősége lényegesen javul. Az együttműködés átláthatóságára pedig szerinte az RFV tőzsdei jelenléte a garancia: "A tőzsde garanciát jelent, hogy nyílt lapokkal játszunk. A céget független szakértők elemzik, ezért nem mutyizhatunk, és egyáltalán nem érdekünk, hogy rossz hírek miatt szerepeljünk a sajtóban. A jövőbeni részvénykibocsátáshoz jó hírnév kell, hosszú távon nem éri meg a lenyúlás."
Kicsit borúsabban látja a helyzetet Csécsei Béla. A polgármester szerint nemcsak az okozott gondot, hogy összehasonlító ajánlatok és elemzések hiányában nehéz volt értelmezni az RFV ajánlatát, és hogy a feltett kérdéseikre nem kaptak választ a testületi ülésen. Mint mondta, komoly ellentmondások mutatkoztak az ülésen elhangzott szóbeli és az írásos anyagok között, mert a szerződéstervezetben szereplő számok rendre az önkormányzat kárára tértek el a szóbeliektől, és az egész eljárás, ahogy a központosított közbeszerzésen átesett Szemünk Fénye programot kigolyózták, "protekciósnak tűnt". Csécsei azt is furcsállja, hogy az RFV anélkül jutott adatokhoz az önkormányzati intézményekről, hogy arra a tulajdonos engedélyt adott volna; ugyanakkor jó jelnek tartja, hogy az RFV egyelőre nyitottnak tűnik arra, hogy mégis közös legyen az energiabeszerzés a már említett kerületekkel.
A kft. októberben levélben jelentette az önkormányzatnak, hogy az első ütemben vállalt fűtés-korszerűsítési munkák befejeződtek, és az illetékes intézményvezetőkkel lefolytatták a műszaki átvételi eljárásokat. A polgármesteri hivatal műszaki szakembereinek jelenlétéről ugyanakkor nem szólt a fáma, és a beépített eszközök műszaki leírásának sincs nyoma a hivatalban.
