Újabb koalíciós megállapodás az egészségbiztosításról - A fal előtt egy lépéssel

  • -besenyei-
  • 2007. december 6.

Belpol

Mintha csak a Liga sztrájkkezdeményezése térítette volna magához a szocialistákat: hétvégi frakcióülésükön megfogadták, nem szabotálják tovább az egészségpénztárakról szóló törvény elfogadását. A koalíciós vita véget ért, az MSZP nem buktatja meg saját magát, és a sztrájk ehhez képest babazsúr lesz.

A Liga-vezér, úgy tűnik, öngólt lőtt, amikor négymillió forintot ajánlott fel a renitens szocialista képviselőknek, amennyiben azok - "lelkiismeretükre hallgatva" - nem szavazzák meg az egészségügyi biztosítókról szóló törvényt (a Gaskó Istvánnal készült interjúnkat lásd a 8-10. oldalon). A szocialisták sértetten utasították vissza, hogy ne tudnák kifizetni az alkalmankénti százezer forintos büntetést, ha szembemennek a frakció többségi akaratával. Az amúgy is kétes jogosságú pénzbüntetésnél (a parlamenti mandátum nem korlátozható) egyébként sokkal komolyabb visszatartó erőt jelentenek a politikai retorziók (a választókerületi újraindulás esetleges megtorpedózása, nem befutó listás hely etc.). "Ezúttal azonban a kérdés úgy merült fel, akarunk-e kormányt buktatni, vagy sem" - mondta egy anonimitást kérő szocialista forrásunk, hozzátéve, hogy karácsony előtt nem látszott alkalmasnak a helyzet arra, hogy előre hozzák a stratégiai ügyek kellemetlen témáját, mert "akkor végünk". Minderre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is utalt, amikor az elmúlt napok ritka nyilvános megszólalásainak egyikében arról beszélt, hogy a koalíciónak számukra nincs alternatívája, és - a szocialisták elkötelezettségét erősítendő - az e hétfői frakcióülésen a kisebbségi kormányzás nehézségeit ecsetelte.

Az MSZP-ben kimondatlanul is bizalmi ügyként kezelték a törvényt. Gaskó kétségtelen bakijának jelentőségét tehát csökkenti, hogy az ajánlat elhangzásakor már nem volt vitás pont a képviselőcsoport számára. Gaskó föllépése legfeljebb hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP-frakció ellenszavazat és tartózkodás nélkül biztosítsa támogatásáról a törvényt. Mindezt annak dacára tette, hogy korábban mintegy 230 módosító indítványt nyújtottak be a tervezethez - alig titkoltan azért, hogy az egészségbiztosítási törvényjavaslat elveszítse az értelmét. A múlt szerdán a koalíció vezetői között egyeztetett változatát a hét végén az MSZP raportőrei sem kifogásolták. Így hát a jogszabályról december 17-én, a módosító javaslatokról pedig a jövő héten dönt a Ház.

A módosítókról való koalíciós együtt szavazást azonban óvatos fenntartásokkal érdemes kezelni. Erre int nemcsak az egészségügyi megállapodások körüli korábbi kavarások története, de az ingatlanadó ügye is. Utóbbinál az SZDSZ megszavazott egy olyan kormány-előterjesztést, amit a benyújtó a szocialisták szerint maga is megbánt, és a leszavazására kérte a koalíciós képviselőket. A szabaddemokraták szerint viszont ilyesmi még csak fel sem merült, és ők ezért álltak pozitívan a dologhoz. Az MSZP nélkül viszont nem ment volna át az önkormányzatokat az alapterülettől független, értékdeterminált ingatlanadó kivetésére kötelező indítvány, ha a Fidesz valami kifürkészhetetlen okból szintén nem nyom rá igent. Az ezzel a saját polgármestereit is sarokba szorító lépéshez hasonló manőver az egészségbiztosítók ügyében a Fidesztől már csak azért sem várható, mert saját módosítót nem is nyújtottak be. Hivatalosan azért nem, mert a biztosítási rendszer megváltoztatásának a koncepcióját is elutasítják; informálisan viszont amiatt, nehogy véletlenül rossz gombot nyomva akár csak közvetett közük is legyen az egészhez.

A felek által kitüntetett figyelemmel kezelt menedzsmentjogok ügyében kompromisszum született: az újonnan fölállítandó egészségpénztárak vezérigazgatóját mint operatív vezetőt az SZDSZ javaslatára a kisebbségi tulajdonos privát cég jelölheti, míg a többségi tulajdonos állam a cég elnökét adja. A szocialisták kiharcolták az együtt döntési kényszert, azaz a vétójogot. Az egészségügyi kasszába optimális esetben 120 milliárd forintnyi magántőkét sikerülhet bevonni. Erről az alapról indul licit a biztosítottakért - de egyelőre korántsem biztos, hogy mind a 22 felállítandó pénztárba jelentkezik befektető a kisebbségi tulajdonrészért.

A sikeresen leszorított beszállót (a biztosítási területet az állam 12 000 forint/biztosítottért "adhatja el") az SZDSZ könyvelheti el sikernek: ezzel lehetővé tette a magáncégek piacra lépését. A szocialisták pedig azt tarthatják eredménynek, hogy az esetleg kimaradó területek állampolgárainak egészségügyi ellátásáról magának a főhatóságnak kell gondoskodnia (ami ráadásul önálló kormányhivatalként működik majd, nem pedig az SZDSZ kezén lévő szaktárca felügyelete alatt). Valójában tehát nincs is szó több biztosítóról, csak több pénztárról. A szabaddemokraták a törvény megszüléséhez mindenáron ragaszkodtak, hiszen ennek hiányában nem maradhattak volna a koalícióban teljes arculatvesztés nélkül. Liberális forrásaink szerint a kilépés problémája ezzel néhány hónapra aktualitását veszítette; ám e konfliktust egyébként sem akarta egyetlen szabaddemokrata vezető sem a végletekig élezni. Ezért elutasították ugyan a szavazás elhalasztásának szocialista indítványát, de kompromiszszumkésznek mutatkoztak. Ahogyan egy szocialista fogalmazott: "Nemhogy centiket, kilométereket engedtek." Hivatalosan mindkét pártban vállalható alkuként minősítik a történteket, jóllehet informálisan szinte minden általunk megkérdezett politikus hangoztatta fenntartásait a vadonatúj szisztéma működőképességét illetően.

A kormánypártok között az egyetlen valamelyest is komolyabb konfliktus Tóth Károlynak (MSZP) a vizitdíj eltörlésére vonatkozó egyéni képviselői indítványa körül bontakozott ki. A pártvezetés végül visszavonásra szorította a képviselőt azzal, hogy engedményként belekerül a törvénybe az az ígéret, miszerint a későbbiekben bizonyos rászoruló csoportoknál a pénztárak kezdeményezhetik a kivételezést a főhatóságnál, elsősorban prevenciós megfontolások alapján. Tóth javaslata mellett szólt, hogy kihúzhatta volna a Fidesz-népszavazás méregfogát. Ellene szólt viszont az, hogy az ellátásszervezők által versenyeztetni tervezett egészségügyi szférából újabb forrásokat vontak volna ki. Ráadásul egy véleményformáló réteg zsebéből: a paraszolvenciával szegényesen ellátott háziorvosok mostanra igencsak megbarátkoztak a havi százezres nagyságrendű bevétellel.

Mindamellett fontos szempontként járult hozzá a javaslat visszavonatásához az is, hogy a szabaddemokrata vezetésű egészségügyi tárca ragaszkodott e forrásbevonáshoz. "A szocialistáknak láthatóan fogalmuk sincs arról, mihez tudnának kezdeni egy SZDSZ nélküli kormányban, vagy ha hirtelen ott állnának miniszterelnök nélkül" - magyarázta a történteket a kisebbik kormánypárthoz tartozó egyik háttérember. Szerinte a saját pártja sincs arra fölkészülve, hogy döntsön a stratégiáról. Vagyis egyik koalíciós partnernek sem volt más választása, mint leválasztani az egészségbiztosítási törvény ügyéről a miniszterelnök és az MSZP-frakció közötti megoldatlan ellentétek problémáját, illetve a liberális párt mostanság kilátástalannak tetsző jövője miatti belső gondokat.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.